Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.
Ülésnapok - 1939-15
150 Az országgyűlés felsőházának 15. ülése' 1939. évi december hó' 14-én, csütörtökön. hazatelepítésük után 10—15 holdnál nagyobb | területet nemi kaplak és akiiknek íi'y rmekük bőségesen volt — hála Istennek una is van — i a megélh tésük és családjuk sorsa biztosítva van, mert ők nemesink földet művelnek, ham m kubikolnak, fuvaroznak és mindenféle munkát j vállalnak és ezzel a magyaiság sorsát Erdély- j ben valaliogyan a'átáinasztják. De nem mulaszthatom el, hogy ne foglal- j kozzam egy másik kérdéssel is, a kivándorlás j kérdésével is, amelyet az akkori kormányok j sajnos, államilag a legmesszebbmenőén támogatva hivatalosan bonyolítottak le. Magyar véreink ezrei távoztak el Amerikába akkor, amikor viszont Keléi felől idegen elemek jöttek be és foglaltak tért. I legen elemek, akikre nekünk egyáltalában semmi szükségünk nem volt. Ezek az elemek itt gyökeret vertek és ezt a népet, ezt az országot sok tekintetben kihasználták, kiuzsorázták; abban, hogy az 1939:XL. t.-c. megvan, vagy bogy meg kellett születnie, nagy részük van ezeknek az elemeknek. A zsidóság életenergiája óriási. A zsidóság olyan faj, — mert hiszen nem felekezet — amely minden körülmények között meg tu'i élni, faj, amelynek az életenergiája olyan óriási, hogy a világ semmiféle hatalma mm tudta eddig legyőzni és bizonyára ezután sem fpgja tudni legyőzni. Ez tette lehetővé azt. bogy a zsidóság, amely talán ma egyénileg szenved az új törvény megalkotása követk. ztében, azért végeredményben kétségtelenül olyan pozíciót töltött be és tölt be még ma is, amely el nem vitatható sok tekinteben a kereszénység kárára ment és megy. Meggyőződésem szerint kétségtelen, hogy a. földreform, amint jelen formájában tervezve van, nem hozhatja me- azt a megnyugvást, amelyet olyan sokan várnak, mert hiszen utópia azt elképzelni, hogy mindazok, akik földet várnak, földet is kaphassanak. Megítéli szerint egyébként is elképzelhetetlen józan politika mellett, bogy földet juttassunk olyan embernek, aki megfelelő támasz nőikül áll, akinek nines semmije. Az államnak és a végrehajtó közegeknek is nagyon meg kell fontolnia, hogy kiknek juttatnak föhlet, meri a földjuttatás kérdése, miként az1 a multakban is láttuk, igen sok- esetben csak keserűséget, elkeseredést és elégedetlenséget váltott ki. A földjuttatás olyan legyen, amelyből mindenkinek öröme és megelégedettsége származik. Mélyen t. Felsőbáz! Igénylő sok van és az igénylők közül szelekció útján meg kell válogatni azokat, akik arra érdemesek és méltók, mert nem mindenki alkalmas és ezt magáin mondhatom, mint egy vitézi széknek székkapitánya, akinek ezer vitéze van, akik közül 240-nek van telke. E 241» vitézi telek közül nem mindegyik életképes. Nem életképesek elsősorban azok, akik olyan földeket kaptak, ahol tulajdonképen megélni nem lebet, rossz homokot, rossz, szikes vagy vízzel elöntött és olyan helyeket, ahol senki sem tud komolyan 1er melni, de azok sem életképesek, akik nem kap hattak az instrukeióboz megfelelő támogatást. Ez nagyon megfontolandó probléma. En alegmesszebbmonőleg amellett vagyok, bogy a magyarság földhöz jusson. A magyarságnak azok a rétegei, akik életüket és vérüket áldozták ezer észt"mlön keresztül a hazáért, méltán meg érdemlik, hogy földjük legyen, mert akié a föld, azé az ország, és a magyar haza sorsa egyben a magyar föld sorsa is. A nemzet boldogulását el sem tudom máskép képzelni, csak úgy, hogy ha fokozatosan is, de mégis legalább valamennyire földhöz juttatjuk azokat, akiknek erre szükségük van. A törvényjavaslat a felsőházban bizonyos változtatásokon ment keresztül. Szerettem volna, ba keresztülment volna az a törvényjavaslat, amelyet a képviselőház elfogadott, — és. ne méltóztassék sérelmesnek tekinteni, amit most kijelentek, mert távol áll tőlem minden támadó tendencia — ők talán érdektelenebbek. is voltak, mint mi itt, ahol a közép- és nagybirtokosok reprezentánsai vannak jelen, akikről meggyőződésem és feltételezem, hogy a legmesszebbmenő magyar érzéstől áthatva a törvény megvalósítását óhajtják ^ és elvárják. MeggyőzőHésem, hogy magyarságukba vetett hittel azok a nagyurak, akik az ősi földön birtokolnak, ha ragaszkodnak is földjükhöz, a földjük bizonyos részét szívesen juttatják erre a célra, mert hiszen a nemzet adta ezt és a nemzet el is veheti. Nagyon jól tudjuk, hogy a magyar föld a magyar szent korona tulajdona. Ennél szebb kifejezéssel nein is lehet illetni a magyar földet. Mélyen t. Felsőház! Nagvbirtokról lévén szó, kétségtelen, hogy külföldön azt mondják. bogy feudalizmus, nagybirtok, nagyuradalmak, egyházi birtokok, papi dinasztiák, és nem tudom mik vannak Magyarországon. Vannak, de ha azok a dinasztiák birtokaikat úgy kezelik, bogy abból a köznek haszna van, és ha azokat a birtokokat úgy kezelik, hogy azok a gazda sági eselédek, zsellérek és minden munkás a maga otthonát megtalálja, megelégedett és boldog, akkor az én megítélésem szerint az a zsellér ma talán jobb helyzetben van, mint az elkövetkezendő jövőben lehet. Csak cay példát ragadok ki. amikor egy nagy uradalom tulajdonosát említem meg, herceg Esterházy Pált. akihez engem különösen mint orvost is valami különleges szimpátia fűz, aki az ő önzetlen és áldozatkész nagyúri gesztusával bárom év alatt több mint TáO.000 pengőt juttatott tudományos' kutatásra, kifejezésre juttatva azt, hogy ezt is a magyar nemzet sorsának jobbrafórdulásáért teszi. Ügy tudom, hogy végeredményben közel 200.000 katasztrális földje van. - nem tudom, helyes-e ez a megállapításom — de több mint 9 falu és a sok minden hozzátartozó major, tanya népé boldogul ott és megelégedett, mert sorsuk egy olyan úr kezében van. akinek az egészségügyre, a szociális gondoskodásra, az emberi életlehetőségek megteremtésere, a szociális gondoskodásra, mindeme gondja van. hogv az az embersereg — lm jól tudom, közel 12.000 emberről van szó — megelégedett legyen. Ez olyan példa, amelyet — ismétlem, nem akarok célzatos lenni — minden magyar úrnak követnie kell és akkor meggyőződésem, hogy sohasem lesz földéhség és föidvágy. Ez a precedens, amelyei kiragadtam, csak egy kis példája annak, bogy milyen az igazi magyar főúr, aki a földjét szereti, de szereti a földje me!bút a magyar népid is. annyira, hogy a földjén kívül a népért is áldozatokat tud hozni A földreformnak egyik legkönnyebben végrehajtható és legértékesebb része, szerény meggyőződésem szerint, a házhelyhez Juttatás és az ezen való komoly építkezés is. Házhelyeket juttatni, mint a multakban is volt, csak