Felsőházi napló, 1939. I. kötet • 1939. június 13. - 1940. október 17.
Ülésnapok - 1939-15
' Äz országgyűlés felsőházának 15. ülése kább azok a birtokok kellenek ma telepítő-; céljaira, amelyek kétségtelenül rosszul gaz dálkodnak, s ezzel szemben kímélni kell azokat a gazdaságokat, bármekkora területen gazdálkodnak, amelyek lényegesen több embert, több családot tartanak el, mint egy átlagos földbirtok, s ezzel a szociális gondolat érvényrejutását képviselik. T. Ház! Sok szó esett arról a Képviselőházban és itt a Felsőházban is, vájjon helyes-e a kisbérleti rendszer. Nyilvánvaló, hogy H kormány is szívesebben jött volna egy tulaj doni megoldással, ha arra pénzügyi fedezet volna. Azonban éppen azért került ez a ja vaslat az országgyűlés elé, mert nincs kellő pénzügyi fedezet. En azonban, ha politikai okokból jobbnak is tartom a tulajdonjogi megoldást, mert kétségtelen, hogy a magyar földmíves a tulajdonföldet szereti igazán, nem vetném el olyan könnyen és nem térnék napirendre olyan egyszerűen a bérleti rendszer felett. Az agrárreformok közül, amelyek 1919-ben és 1920-ban hajtattak végre Közép- és KeletEurópában, megemlítendő egy példa. Van egy nép, amely hozzánk nagyon közel áll és különösen ezekben a napokban a testvéri szeretetnek a fájdalma köti hozzánk, ez a nép a finn nép. (Éljenz.s.) Méltóztassék megengedni, hogy amikor ezt a nemzetet megemlíteni, azt higyjem, hogy talán a felsőházi tagoknak a szívéből is beszélek, amikor teljes rokonszenvünkről biztosítjuk ezt a küzdő nemzetet, (tJgy run! Üpy van! — Hosszauitartó lelkes taps a Ház Minden oldalán.) amely a függetlenségié való érettségének annyi tanújelét adta nemcsak kultúrájával, de gazdasági politikájával is. Es amikor Örömmel látjuk azt, hogy fiatalságunk a finnek melletti rokonszenvének tüntetésekbe?] ad kifejezést» akkor talán azt is mondhatom, hogy nincs különbség magyarok, öregek és fiatalok, kisebbek és nagyobbak között, kunyhótól a palotáig, mindenütt, ahol magyar ember van, a testvéri szív dobog, és a jó Istent arra kérjük, hogy segítse meg a finn nemzetei küzdelmében, hogy megtarthassa szabadságát (Lelkes taps a Ház minden oldalán.) Ez a nemzet, amelynek szövetkezeti mozgalma minta* szerű, amelynek szövetkezeti vezetői útján ismerem egész gazdasági megszervezettségét, elég bölcs volt ahhoz, hogy ellenére annak, bogy a politika nyomása alatt volt, először bérleti rendszerrel oldotta meg a földreformot, azzal az elgondolással, hogy a bizonyos határidőre lejáró bérleti rendszerből később átmegy a tulajdoni rendszerre, de csak azok részesülnek tulajdonföldben, akik mint bérlőgazdák, megfelelnek a követelményeknek. T. Ház! Finnországnak ez a példája sikerült, de amint a bérleti rendszer jó eloiskolája a helyes telepítésnek, a telepesnevelésnek, úgy a földbérlő szövetkezeti mozgalom i* eloiskolája a telepítési politikának. A bizottságban részletesen szóltam a földbérlő szövetkezetről de itt is felhívom rá a felsőház figyelmét annak jelentőségénél fogva, és köszönetei mondok a földmívelésügyi .miniszter úrnak azért, hoa-y a telepítési törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint a földbérlő szövetkezetek által kezelt és kezelendő területek beszámítandók a nagy- és középbirtok által átengedendő területbe, átvette a jelen törvényjavaslatba is. Ez az intézkedés nagyon helyes, mert hiszen a kisbirtokpolitikát erősíti, de üdvös az adminisztráció szempontjából is, mert lényeges terhet vesz le róla, miután a földbérlő szövetke 19§9. évi december hó 14-én, csütörtökön. 141 zetek útján is oda jut a föld, ahova a kormány azt juttatni kívánta. A földbérlő szövetkezeti alakulatoknak törI ténelmi patinát ad az, hogy a legelső íöldbéríő ! szövetkezet megalakulására a piacetet Károlyi \ Sándor gróf mondotto ki utolsó esztendejében, I az a Károlyi Sándor gróf, aki az egész agrári szövetkezeti mozgalomnak, de az agrármozgalomnak is apostola és halhatatlan vezére, aki mint honvédhuszárszázados, a szabadságharcot végigharcolván, l árisba számkivetésbe ment és ahhoz a 48-as jobbágyfelszabadító hagyományhoz, amelyet a magyar birtokososztály önként vállalt, hű és következetes maradt. Ez ; a történelmi patina erősíti a magyar földbérlő szövetkezeti mozgalmat, amely a magyar földből ered. Megilletődve hivatkozom itt Meskó Pálra, a Magyar Gazdaszövetség elhunyt tő; titkárára, aki először vet le kezébe a földbérlő szövetkezeti gondolatot. És ugyancsak utalok arra, hogy egy egyházi birtokon, a nagyváradi káptalan birtokán létesült az első földbérlő szövetkezet, a mezőgyáni földbérlő szövetkezet. Szó volt arról, a miniszter úr is nyiliftkozott róla, hogy a földbérlő szövetkezet keretében a közös gazdálkodásnak nem híve. Mi sem vagyunk hívei már csak azért sem, mert nemcsak a magyar ömiber természetéve] ellenkezik a kolhoz- és a szofkoz-rendszer, de gyankorkftilag is megtanultuk azt, hogy keresztülviheteten. Hrogván — azt hiszem, a, második földbérlő szövetkezet volt ez. mely Oldenburg Natália hercegnő birtokán létesült — megkíséreltük a köz\s gazdálkodást. Maga a hercegnő ! kiváló szociális érzékével iparkodott ezt a 'kísérletet támogatni. Az első esztendőben ment valahogy a dot g, a második esztendőben l'el; bomlott a fegyelem, és mindenki azt nézte, I hol ta'/ilja mer a könnyebb mimikát, úgy hogy ezen icisé lel után az Országos Központ] Hitelszövetkezet, amely a földibérlő szövetkezeti .akciót kezébe vette, 30 eszendőn keresztül többé sohasem próbálkozott a közös gazdálkodás rendszerével, hanem az egyéni gazdálkodást tette telelővé a falusi hitelszövetkezet által bérelt 1 ri'tleten. A falusi hiteszövetkezet, imint egyetlen jogi személy, vesz] bérbe a ': irtokot. I Tehát a földUirtoktula idonosnak az az előnye, ! hogy non kell sok emberrel tárgyalnia. A szövetkezet egész vagyonával is szavatol nemcsak \ a b ért, de a bérleti sevodés b tartá sáérl is s egyetemleges felelősséget vállalnak j a bérlő tagok. Ha az igazgatóság vezetése, a központi felügyelet, a szabályokban rejlő ffgye: magyarázza mrg azt a sikert, amely • szövetkezeti mozgalmat eredményeiben kíséri. A legutóbbi hónapokban isimét lendületet vett a föld'bérlő szövetkezeti mozgalom, úgy hogy rövid időn belül a századik földfcérlőrzövetkezetet alakítjuk meg. Ez a száz földhérlőszövetkez t egy fillér i ktrül az á 1 !- és a falu&l hiteszövetkezetek nem is í'érnek semmi a,nvagi támogatást Q koimányt')l. Oaik azt kérik, hogv kipróbált ke Mikben hagyják m g ezt a tevékenységet. A pénzügyminiszter úr errenézve már nynjtotl is megnyugtatást, új szövetkezeti központot, új szövet; kezeteket létesíteni, és ezekkel prédálni megoldani ez' a kérdést, először is az á'lamnnk nagyon sok milliójába kerül, mert tőkét kellene hozzá adni -másodszor a hitelkérdés még mindig ne M l'Min > ilyen i megoldva, holott a községi hitelszövetkezeteiknél módja van a bérlő tagnak hitelhez jutni, ha a gazdálkodásban arra szüksége van. A földbérlő szövetkezetekkel (kapcsolatban egy kérésem van a földmívelésügyi miniszter
