Felsőházi napló, 1935. IV. kötet • 1938. november 12. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-81

Az országgyűlés felsőházának 81. ülése 1939. évi február hó 4.-én, szombaton. ál téseimmel, de azt hiszem nem volt ez a fejte­getés hiábavaló, hanem sikerült a mindnyá­junk által átélt tények alapján bebizonyíta­nom, hogy a jól felszerelt erős hadsereg és a honvédelemnek teljes nemzeti erőkifejtést biz­tosító kiépítése a nemzet életlehetőségének, a nemzeti érdekek megvédésének elengedhetetlen és legfontosabb előfeltétele. (Ügy van! Úgy van!) Ezért tartotta a kormány első köteles­ségének, hogy a trianoni béklyókból való ki­szabadulásunk után honvédelmünknek a nem­zeti érdekeket minden tekintetben kielégítő kiépítését biztosító törvényjavaslatot terjesz­szen a törvényhozás elé. (Élénk helyeslés") Ez a törvényjavaslat, — amellyel beteljesül végre a maga egészében a nemzet évszázados álma, hosszas nemzeti küzdelmeink tárgya, a teljesen független, a nemzeti kívánalmakat minden te­kintetben kielégítő, egyedül a nemzeti célok szolgálatában álló önálló magyar hadsereg is — a nemzeti erőknek a honvédelem érdekében való legteljesebb kihasználását (hivatott biz­tosítani, i Amint beszédem bevezető részéből követ­kezik, ez a korszerű honvédelmi 'berendezkedés­nek elengedhetetlen előfeltétele. Honvédelmünk érdekében tagadhatatlanul igen messzemenő erőfeszítéseket kell tennünk, mert most egy­szerre pótolnunk kell azt, aminek megvalósí­tásában eddig katonai megkötöttségünk aka­dályozott. Nem szabad azonban az áldozatok meghozatalától visszariadnunk, mert azok búSás kárpótlást találnak majd az erős, a jól felszerelt és a nemzeti célokért minden áldo­zatra kész hadseregben és a nemzetnek a hon­védelem előkészítése által nyújtott biztonság érzetében.' E mellett azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy bármennyire békés politi­kát követünk is és 'bármennyire békés úton kí­vánjuk is jogos nemzeti igényeinket érvénye­síteni, ennek a szándékunknak betartása nem egyedül rajtunk fordnl meg és amint arra a rövid idő előtt Munkácsnál lejátszódott esemé­nyek is figyelmeztetnek, legbékésebb szándé­kaink és a világhatalmaknak a béke fenntar­tására irányuló tiszteletreméltó igyekezete el­lenére is előállhat olyan helyzet, amelyben fegyverrel kell nemzeti érdekeink megvédésére síkra szállani. Honvédelmi kérdéseink^ alap­vető rendezésénél ezzel a körülménnyel is szá­molni kell és minden előfeltételt meg kell te­remteni ahhoz, hogy ebben az esetben is a siker nyugodt reményével vehessük fel a küzdelmet. (Helyeslés.) Honvédelmünknek ilyen kiépítése ma nem egyszerű feladat. Ma a hadviseléshez nem elég a jól felszerelt hadsereg és a hadsereg szük­ségletei zavartalan utánpótlásának biztosítása. A hadműveletek ma a légi erők egyre fokozódó harci értéke révén az egész országra kiterjed­nek és így a honvédelemből az. egész ország minden lakosának ki kell vennie részét. Ezért a nemzet minden életmegnyilvánulását elő kell erre az esetre készíteni. Háború idején az egész nemzeti élet a honvédelem szolgálatában kell, hogy álljon, mindenkinek minden erejével a honvédelem érdekeit kell szolgálnia és pedig ott, ahol szolgálata a honvédelem szempontjá­ból a leghasznosabb. Ahhoz, hogy a honvédelem ezt a követel­ményt kielégíthesse, messzemenő kötelezettsé­gek megállapítására és megfelelő törvényes fel­hatalmazásokra van szükség. Ez adja meg a magyarázatát annak, hogy a törvényjavaslat úgy személyi, mint dologi tekintetben kétség­PPLSÖHAZI NAPLÓ. IV. telenül messzemenő, egyes vonatkozásokban a más államokban meglévő rendelkezéseket talán túl is haladó rendelkezéseket foglal magában. Országunk különleges helyzete és viszonyai kö­vetkeztében azonban a kérdésnek ilyen értelmű megoldása elől nem térhetünk ki. A törvény­javaslat ezeknek az alapvető szempontoknak a figyelembevétele mellett rendezi a katonai szol­gálati kötelezettségeket, a személyi és dologi szolgáltatásoknak és a légvédelemnek kérdését. A teljes^ honvédelmi erőkifejtés azonban azt is megkívánja még, hogy háború idején az ország élete minden zavarástól menten folyjék. Szük­ség van tehát olyan kivételes felhatalmazá­sokra, amelyekkel a kormány ezt a zavartalan életmenetet — ha kell — hatalmi eszközökkel iií biztosíthatja. Ez a kormányzati feladat el­választhatatlanul szoros összefüggésben' van a honvédelemmel. Ezért kellett az ebből a szem­pontból szükséges kormányzati felhatalmazáso­kat is ebbe a törvényjavaslatba foglalni. Azok nélkül honvédelmi törvényünk hiányos volna. Amikor a törvényjavaslatnak az előadot­takban történt általános jellemzése után szük­ségesnek tartom mégegyszer hangsúlyozni, hogy a honvédelem érdekei messzemenő áldo­zatokat kívánnak meg a nemzettől, nem mu­laszthatom el, hogy egyúttal kifejezésre jut­tassam azt a határozott meggyőződésemet, hogy a nemzet ezeket az áldozatokat éppen olyan szívesen meg fogja hozni, (Úgy van! Ügy van!) amilyen szívesen hozott meg min­den áldozatot azért, hogy katonai megkötöttsé­günk húsz keserves esztendeje alatt honvé­delmi érdekeinket a lehetőség határán belül kielégítsük, mert fejlett hazafias érzésénél fogva a nemzeti célok elérése érdekében semmiféle áldozattól nem riad vissza és tudja, hogy a honvédelem érdekében hozott áldoza­tokkal legszentebb nemzeti céljaink elérését segíti elő. (Ügy van! Ügy van!) De az elmúlt húsz év nehéz küzdelmeivel kapcsolatosan meg kell emlékeznem a közigazgatásnak ez alatt az idő alatt kifejtett odaadó munkásságáról is, amellyel a katonai parancsnokságok támoga­tására sietett és azokkal vállvetve igyekezett katonai érdekeinknek nehéz viszonyok között való kielégítését elősegíteni. (Úgy van! Ügy van!) Méltóztassék megengedni még, hogy né­hány szóval kitérjek az igazán meghatóan ma­gas színvonalú vita folyamán elhangzott egyes felszólalásokra. . József királyi herceg ő Fenségének megjegyzéseivel kapcsolatban r bejelentem, hogy a légvédelem fejlesztésére vonatkozó intő szavai nálunk termékeny talajra talál­nak. Láttuk eddigi előkészületeink hiányossá­gait az utolsó krízis alatt és levontuk ebből a tanulságokat. Mindent meg fogunk tenni, hogy ezek a hiányosságok a legrövidebb ido alatt is eltűnjenek. Teljesen méltányoljuk a Légoltalmi Ligának a feladatát, hiszen a mi támogatásunkkal jött az létre és nem fogjuk elmulasztani, hogy ennek megadjuk mindazo­kat a támogatásokat, amelyek eredményes mű­ködéséhez szükségesek lesznek. Juhász Andor ő excellenciájának észrevé­telére akarok röviden kitérni. Észrevétele az volt, hogy az egyéves önkéntesség eltörléseta­lán nem szükséges a jogegyenlőség alapján. Be kell vallanom, hogy ő excellenciajanak eb­ben bizonyos mértékben igaza van: azonban nem is ezzel a gondolattal kapcsolatban szü­lő

Next

/
Thumbnails
Contents