Felsőházi napló, 1935. IV. kötet • 1938. november 12. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-80

42 Az országgyűlés felsőházának 80. ülése 1939, évi február hó 3-án, pénteken. országos bizottság elnöke az országos bizott­ságnak 1938. évi június hó 28-tól 1938. évi de­cember hó 22-ig terjedő idő alatt kifejtett mű­ködéséről szóló jelentését a felsőháznak beter­jesztette. A jelentés mellékletével együtt kinyoma­tott, szétosztatott és a mai ülésünk napirend­jére tárgyalásra kitűzetett. A képviselőháztól beérkeztek: a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztar­tás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931. évi XXVI. te. 7. §-a értelmében alakított or­szágos bizottság tagjai számának felemelé­séről; a keresettel bíró közszolgálati nyugdíjasok ellátásának és a férjes nők közszolgálati alkal­mazásának korlátozásáról; továbbá a honvédelemről szóló törvényja­vaslatok. A törvényjavaslatok előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadattak az illetékes bi­zottságoknak. A bizottságok a törvényjavaslatokat letár­gyalták és jelentéseiket benyújtották, amelyek kinyomattak és szétosztattak. »A honvédelemről« szóló törvényjavaslatra vonatkozó bizottsági jelentés szétosztása óta azonban a házszabályokban előírt 3 napi közbe­eső idő még nem telt el s így a bizottságok együttes jelentése csak a házszabályok 87. §-a alapján teendő sürgősségi indítvány elfogadása esetében lesz a mai ülésünk keretében tár­gyalható. Miután a bizottsági jelentés tárgyalására az együttes bizottság is a sürgősség kimondá­sát kéri, s azt magam is indokoltnak tartom, a sürgősségi indítványt szavazás alá fogom bocsátani, megjegyezvén, hogy annak elfoga­dásához a jelenlevő felsőházi tagok kétharmad részének hozzájárulása szükséges. Kérdem tehát, méltóztatnak-e hozzájá­rulni ahhoz, hogy az együttes bizottság jelen­tésének tárgyalására a sürgősség kimondassák és az még a mai ülésünkön tárgyaltassék, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a sürgősségi indítványt a házszabá­lyok rendelkezéseinek megfelelő módon el­fogadta. Napirend szerint következik az igazoló bi­zottság jelentésének tárgyalása az igazolt fel­sőházi tagok névjegyzékének újabb kiigazítása tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság je­lentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (felolvassa az iga­zoló bizottság jelentését). Elnök: Kíván valaki az igazoló bizottság jelentéséhez hozzászólni'? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozási befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e hozzá­járulni az igazoló bizottságnak ahhoz a javas­latához, hogy Bedy Vince, S. Bálint György, Gáspár Ferenc, ifj. Mészáros István, vitéz Purgly Emil, Sámik József és Vásáry József az igazolt felsőházi tagok névjegyzékéből tö­röltessenek, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a ha­tározatot. Kérdem, méltóztatnak-e hozzájárulni az igazoló bizottságnak ahhoz a javaslatához, hogy Czettler Jenő ós gróf Esterházy János az igazolt felsőházi tagok névjegyzékébe felvétes­senek, igen vagy nem? (Igen!!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a ha­tározatot. Az igazoltak névjegyzékében beállott vál­tozások a Budapesti Közlönyben közzététetnek. Napirend szerint következik a véderő-, köz­jogi, közigazgatási, igazságügyi és iparügyi bi­zottságok együttes jelentése alapján »a honvé­delemről« szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt a törvényjavaslat tárgyalását meg­kezdenénk, bejelentem, hogy a honvédelmi mi­niszter úr a házszabályok 92. §-ának (3) bekez­désére való hivatkozással a törvényjavaslat tárgyalásának tartamára miniszteri megbízot­takéul Pruzsinszky János államtitkár, Szent­györgyi Lajos miniszteri tanácsos és Bacsó Ferenc miniszteri osztálytanácsos urakat je­lentette be. Tudomásul szolgál. Most kérem a jegyző urat, hogy a bizottsá­gok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (felolvassa a bi­zottságok együttes jelentését). Elnök: vitéz József királyi herceg úr Ö fen­sége kíván szólni. vitéz József királyi herceg: Nagyméltóságú Elnök Ur! Tisztelt Felsőház! (Halljuk! Hall­juk!) Hatalmas, mident átfogó, részleteiben át­fontolt véderőtörvényjavaslat fekszik előttünk, amelynek törvényerőre emeltetésében édes ha­zánk biztonságának zálogát és nemzetünk bol­dogabb jövőjének egyik szilárd alapkövét lá­tom. Ha körültekintünk a világon, /vagy vissza­pillantunk a világtörténelembe, azt látjuk, hogy azon nemzetek lesznek minden helyzetnek uraivá, amelyek fegyelmezettek, amelyket ka­tonai szellem hat át, és a melyeknek kiválóan felszerelt, lelkes, kitűnő hadseregük van. (Ügy van! Ügy van!) Petyhüdt, puha, saját erejük­ben hízni nem tudó, vagy nem merő nemzete­ket elnyeli a történelemnek örökké hullámzó, háborgó tengere. Csak öntudatos nemeztek, amelyák kizárólag saját erejükre építik fel lé­tüket, tudnak megküzdeni a sors pusztító viha­raival. (Ügy van! Ügy van!) Az egész világ állig fegyverben áll. Ki-ki az esetleges 'háborútól félve, készen áll arra, hogy jogait megvédje, ha kell, fegyverekkel is. Nekünk is vannak nagy érdekeink és ezeréves szent jogaink, amelyeknek védelmére hazánk­nak minden fia kell, hogy — ha szabad ezt a kifejezést használnocm — glédában álljon. (Ügy van! Ügy van!) A trianoni erőszaknak egyik legádázabbul kieszelt tétele az, hogy még önvédelmünket is leheteti enné tette, de tovább is megy, mert 119. §-ában még a gáz elleni védelmet is megakadályozza. Azt hiszem, hogy ennél szégyenleteseM) eszközökhöz nem lehe­tett volna nyúlni &gy lefegyverzett nemzettel szemben. (Ügy van! Ügy van!) Ezek a gyászos idők elmúltak; Trianon összeomlófiélben van, hála az Istennek, de hála egyszersmind a két baráti nemzetnek is. (Ügy van! Ügy van! — Éljenzés és taps.) Régi szilárd meggyőződésem, amelyért év tizedek óta harcoltam, az, Önálló hadsereg volt, (Éljenzés.) amelybe helevihetjük a magyar nép­léleknek jminden kincsét, lelkesedését és törhe­tetlen erejét. Mit jelent a jól felszerelt, erős hadsereg, — azt mindnyájan tudjuk: az ország biztonságát, aa ország függetlenségének feltét­len megóvását. Mit jelent az elégtelenül felsze-

Next

/
Thumbnails
Contents