Felsőházi napló, 1935. IV. kötet • 1938. november 12. - 1939. május 4.

Ülésnapok - 1935-85

130 Az országgyűlés felsőházának S5. ülése 1989. évi április hó 15~én, szombaton. tétel végett kiadatnak az igazolóbizottságnak. Bemutatom gróf Károlyi Gyula felsőházi tag úr levelét, amelyben bejelenti, hogy felsőházi tagságáról lemond. Tudomásul szolgál. A lemondó!evél kiadatik az igazoló bizottságnak. Bemutatom gróf Esterházy János felsőházi tag úr levelét, amelyben értesít, hogy katonai szolgálatra vonult be és ezért szabadság engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot engedélyezni méltóztassék. (Helyeslés.) A felsőház a kért szabadságot megadja. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy a budapesti kir. főügyészségtől gróf Csekonies Iván felsőházi tag, a körmendi kir. járásbíróságtól pedig- gróf Batthyány Zsigmond felsőházi tag mentelmi ügyében megkeresés érkezett. A megkeresés előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadattak a mentelmi bizottságnak. Jelenteni a t. Felsőháznak, hogy a felsőház naplóhitelesítő bizottsága á'ltal megállapított ellenőrző sorrend szerint április hóra Andreetti Károly és Bálás Barna felsőházi tagok követ kéznek naplóhitelesítőkül. Tudomásul szolgál. Bemutatom a miniszterelnök úr átiratait, amelyekben értesít, hogy »a honvédelemről« és »a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról« szóló, az országgyűlés két háza által közös egyetértéssel alkotott 1939 : II. és III. törvénycikkek az Országos Törvénytáriban kihirdettettek. Tudomásul szolgál. Bemutatom Debrecen sz. kir. város polgármesterének átiratát, amellyel megküldi a in. kir. Közigazgatási Bíróság ítéletét a debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetemen 1937. évi december hó 4. napján tartott felsőházi tag- és póttagválasztás ellen bead>ott panasz tárgyában. Letétetik a Ház asztalára, majd kiadaük az igazoló bizottságnak. Bemutatom a budapesti kir. büntető törvényszék végzését, amelyben közli, hogy Omelka Ferenc ügyében a »Palotai Kurir« című politikai hetilapban az országgyűlés sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt hozott ítélet jogerőre emelkedett. Tudomásul szolgál. Bemutatom a zsidó magyar társadalomnak választójoga megvédése érdekében Láng Lajos felsőházi tag által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét. A kérvény a törvényjavaslattal való együttes tárgyalás céljából letétetik a Ház asztalára. A képviselőháztól beérkezett a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat. A törvényjavaslat előzetes tárgyalás' és jelentéstétel végett kiadatott az illetékes bizottságoknak. A bizottságok a törvényjavaslatot letárgyalták s együttes jelentésüket benyújtották. A jelentés kinyomatott és szétosztatott, miután azonban szétosztása óta a házszabályokban előírt háromnapi közbeesői idő még nem telt el, így ez a jelentés csak a házszabályok 87. §-a alapján teendő sürgősségi indítvány elfogadása esetében lesz a mai ülésünk keretében tárgyalható. Tekintettel arra, hogy az együttes bizottság is a sürgősség kimondását kéri és azt a magam részéről is szükségesnek tartom, a sürgősségi indítványt szavazás alá fogom bocsátani, megjegyezvén, hogy annak elfogadásához a jelenlevő felsőházi tagok kétharmadrészének hozzájárulása szükséges. Kérdem tehát, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásáról szóló törvényjavaslat a mai ülés napirendjére tárgyalásra kitűzessék és az errevonatkozó bizottsági jelentés a sürgősség kimondása mellett tárgyalható legyen, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, a kétharmad többséget is megállapítva, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a sürgősségi indítványt a házszabályok rendelkezéseinek megfelelő módon elfogadta. Bemutatom az igazságügyminiszter úr levelét, amelyben értesít, hogy a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat felsőházi tárgyalásának tartamára a házszabályok 92. §-ának alapján Antal István igazságügyi államtitkár, országgyűlési képviselő urat és Némethy Imre kir. ítélőtáblai bíró urat miniszteri megbízottakul bejelentette. Tudomásul szolgál. Napirend szerint következik a földmívelésügyi, igazságügyi, iparügyi, kereskedelemügyi és közlekedési, közjogi, közoktatásügyi s pénzügyi bizottságok együttes jelentése alapján a y.sidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat tárg*yalása. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy az együttes bizottság vitéz Görgey László ő méltóságát a törvényjavaslat előadójává választotta, tehát ő méltóságát illeti a szó. vitéz Görgey László előadó: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen tisztelt Felsőház! Egy vonatkozásaiban és hatásaiban nagyjelentőségű törvényjavaslatot van szerencsém a felsőház együttes bizottságai nevében előterjeszteni, amely törvényjavaslat a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának a korlátozásáról szól. A kérdés, amelyet ez a törvényjavaslat felvet, nem új, hanem rendezése szinte egészen az elfajulásig megérett nehéz probléma, amely nemcsak bennünket, hanem más európai országokat is már cselekvésre kényszerített. Az úgynevezett zsidókérdés gyökeres rendezésének szükségszerűsége egy megakadáiyozhatatlan történelmi folyamat. A történelemnek a korszellem által megszabott útja ez. Azok a korlátozások, amelyeket a legrégibb időktől kezdve hazánkban a zsidóság ellen a magyar nemzeti érdekek védelmére felállítottak, már Árpád-házi királyainktól kezdve Kálmán király törvényein keresztül mindig ismétlődő és visszatérő rendelkezései voltak jogrendszerünknek. A zsidó térfoglalás korlátozásáról a magyar parlament az elmúlt esztendőben hozott törvényt, az 1938 : XV. tc.-et, amelyet már a legkényszerítőbb szükséghelyzetben hozott a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának helyreállítására, s amelynek célja az volt, hogy a zsidóságnak az ország gazdasági és kulturális életében számarányát messze meghaladó túlsúlyát a megfelélő mértékre csökkentse. Az 1938 : XV. te. parlamenti vitája alkalmával leginkább arról volt szó, hogy van-e Magyarországon egyáltalában zsidókérdés, vagy nincs. Ma már, alig egy évvel ezek után a viták után, még ennek a kérdésnek felvetői sem vitatkoznak többé e felett a kérdés felett. ma már ez a kérdés elintézett ügy. Hiszen abban az országban, ahol a 6% zsidóságnak a szellemi téren való szerepéről a képviselőházi vita alkalmával felolvasott statisztikai adatok alapján azt állapították meg, hogy Magyarországon az ügyvédek 52%-a, az orvosok 38%-a. a mérnökök 30% hírlapírók 35%-a, a gyógy-