Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-54

6á Az országgyűlés felsőházának 5-4. ülé sein, (Helyeslés.) mégpedig azzal a joghatálylyal, hogy amennyiben ezeket a módosításokat a képviselőház nem fogadja el, hanem ezekkel szemben előbbi határozatát tartja fenn, akkor a költségvetési törvény a képviselőház eredeti határozata alapján váljék törvénnyé. Ennek a módosításnak az elfogadása semmiképpen sem befolyásolná tehát a képviselőház budget-megszayazási jogát, nem is hátráltatná a költségvetési törvény törvényerőre emelkedését, legfeljebb egy-két nappal. Akik azonban figyelemmel kísérték a felsőháznak az elmúlt tíz év alatt folytatott költségvetési vitáit, azt hiszem mindannyian igazat fognak nekem adni abban, hogy a magyar államnak és a magyar állam háztartásának nem hátrányára, hanem előnyére vált volna. ha azok a kívánalmak, amelyek a felsőházban a költségvetési viták alkalmával felmerültek. amennyiben megnyerték volna a felsőház tetszését és ezután a képviselőház hozzájárulását is, — amint, megvagyok győződve róla, sok esetben megtörtént volna. — valóra váltak volna. Ezért és az igazságban rejlő erőnek a figyelembevételével remélem, hogy a törvény módosítása ilyen értelemben előbb utóbb megtörténik. Ezzel kapcsolatban azonban végezetül egy kéréssel fordulok a t. kormányhoz. (Halljuk! Halljukl) Ez a kérésem pedig az, hogy miután a törvény egy hónapi határidőt tűz ki a felsőháznak arra, hogy a költségvetési törvényt elfogadja vagy ne fogadja el, tessék lehetőséget nyújtani arra. hogy ez a hónap a felsőháznak rendelkezésére is álljon. (Elénk helyeslés.) Nem méltó a felsőházhoz az olyan keresztül hajszolt költségvetési vita. mint amilyen a legutóbbi volt. (Ügy van! Ügy van!) Bocsánatot kérek, de itt a felsőház t. elnökségét is kérnem kell, hogy e tekintetben ne méltóztassék olyan engedékenynek lenni, mint amilyen eddig volt. Nem lehet az, hogy a felsőház, amely egy évben összesen 10—Í2 napon ülésezik, délutáni üléseken legyen kénytelen keresztülhajszolni a költségvetési törvényt, csak azért, mert az késedelmesen terjesztetett a felsőház elé. (Ügy van! Ügy van!) Ez a felsőház tekintélyét nem emeli, hanem csorbítja (Ügy van! Ügy van!) és az országnak sem áll érdekében. A legutóbbi 'költségvetési vita során (Egy hang: Mind a tíz évben!) — nielm akairok neveket mondani, unert nem szeretek hízelegni — éppen a legikiváilóib'b beszédek egész sora délután, teljesen üres padsorok előtt hangzott el, mert a felsőiház összetételét tekintve, nem is lehet azt kívánni, hogy a felsőházi tagok, akiknek 'más elfoglaltságuk isi van,, egész nap rendelkezésre álljanak. De (mondhatom, egy egész napi tárgyalás ki is meríti az ember figyelmét. A (kérdést nagyon egyszerűen meg lehetne oldani. Vagy tessék az alsóházzal olyan időben elintéztetni a költségvetési törvényt, hogy a felsőháznak az egy hónap rendelkezésére álljon, (Ügy van! Ügy van!) vagy tessék az alsóházzal a költségvetési törvény megszavazásávial egyidejűleg egyhónapos indeimindtást is megszavaztatni, (Ügy van! Ügy van!) hogy az az egy hónap a felsőháfziniak rendelkezésére álljon. En iaat tartom, hogy ha nem teljesül a felsőháznak ez a kívánalma, — én 'hiszem, hogy teljesülni fog — iákkor nemi kell törődni© azzal, hogy esetleg exlesbe kerül az ország, (Ügy van! Ügy van!) mert ennek nemi ,a felsőház lesz az okia. Tárgyalásii mene?e 1937. évi december hó IJf-én, kedden. tünkben a költségvetésnél is in&g Ikell tartanunk azt a rendet, amelyet egyéb kérdésekibein megtartottunk. Remélem, hogy a t. kormány, amely ennél sokkal nehezebb elvi kérdésekben is megértést tanúsít, teljesíteni fogja ezt a kérésemet, amely — úgy látom — a felsőház többségének egyhangú véleményével találkozik. (Ügy van! Ügy van!) Van azután egy másiik kiérésem, is, amely azonban már osak részben (irányul a korlmáoiyhoz» nagyobb részben a felsőházat érdekli. (Halljuk! Halljuk!) Nagyon kérem iá felsiőházat. méltóztassék szakítani azzal az eddigi gyakorlattal, hogy tisztán azért, mert a kormánynak ez kényelmesebb volt és mert erre kérte a felsőházat a törvényjavaslatok tárgyalásánál, belenyugodott abba, hogy a kormány imiegígérte azoknak a bizonyos itt felmerült módosító vagy kiegészítő indítványoknak — amelyeknek helyességéről pedig a kormány is meg volt győződve — a végrehajtási utasítás keretén belül való érvényesítésiét. Kérem a felsőházat, hogy szakítson a jövőben ezzel a gyakorlattal és igenis kívánja meg azt, hogy mindazok a módosítások, amelyeket valamely törvényjavaslaton szükségesnek talál, törvényes úton vitessenek keresztül. (Helyeslés.) Nemcsak a felsőház tekintélyének érdekéiben tartóim ezt szükségesnek, amelyre a jövőben, miután nagyobb lesz a jogkörünk, még nagyobb mértékben kell imajd vigyáznunk, mint a múltban és amely ^tekintélyt a múltban sem. szolgálta ez az eljárás:, hanem a törvényalkotás és a törvénytisztelet (megerősítése érdekében 'is szükségesnek tartom ennek az elvnek teljes érvényesülését és kérem ehhez a nagyon t. .felsőház állásfoglaláslát adott esetben. (Élénk helyeslés.) A törvények sérthetetlenségébe vetett bizalmat sémiimképpen sem mozdítja elő az, ha a törvények alkotására hivatott egyik tényező megnyugszik abban, hogy az illető törvénnyel sokszor ellentétes intézkedéseik annak a törvénynek a végrehajtási utasítása útján kerülnek megoldásra. (Ügy van!) Meggyőződésem, hogy ha ezek a. kéréseim (teljesíttetnek és ha ez, . a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, ez nagy mértékben! hozzá, fog járulni a magyar felsőház ama hivatásának teljesítéséhez, hogy a nemzet igazi akaratának érvényesítése tekintetéiben közreműködjön és ezért a törvény javaslatot örömmel elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik vitéz Keresztes Fischer Ferenc ő nagyméltósága. Vitéz Keresztes Fischer Ferenc: Nagyméltóságú Elnök TTr! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Az elhangzott nagy érdekű és nagysúlyú felszólalások után, amelyek a tárgyalás alatt álló törvényjavaslattal kapcsolatban felhozható minden szempontot kimerítőleg letárgyaltak, nagyon nehéz a helyzetem é^ már az idő előrehaladottságára való tekintettel is (Halljuk! Halljuk!) kénytelen vagyok nagyon rövidre fogni felszólalásomat, nem is tévén kritika tárgyává a Itiör vény ja vaslat egyes rendelkezéseit. Mélyein tisztelt Felsőházi! Tisztán osak szavazatom megindokolása végett kívánok annak iá meggyőződésemnek kifejezést adni, hegy az a cél, amelyért azt lehet mondani, a felsőház tílz esztendőn ált küzdött, hogy tj i; a jogfolytonosság helyreállítása és a kétkamarás rendszer elvi követelményeinek helyreállítása céljából a maga