Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.
Ülésnapok - 1935-52
16 Az országgyűlés felsőházának 52. ülése Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság je- i lentését felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a bizottság jelentését). Elnök: Kíván valaki az iigazolólbizottság jelentéséhez hozzászólni? (Nem). Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást 'befejezettnek nyilvánítom. Következük a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az igazol óibizottságnak azt a javaslatát, hogy Latinovits« János, Osvald István, Degré Miklós, Miklósy István és gróf Zichy Aladár az igazolt fesőházi tagok névjegyzékéből töröltessenek, elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy ia felsőház az ligazolóbizottság javaslatát elfogadja. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e elfogadná az igazolóbizottságnak azt a. javaslatát, hogy gróf Széchenyi Frigyes, báró Solyimiosy Jenő és gróf Zichy Aladár az örökös f őrendiiházi tagsági joggal felruházott főinemesi családok felsőházi tagok választására jogosult tagjainak névjegyzékéből töröltessenek, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogv a felsőház az igazolóbizottsiág javasatát elfogadta. Kérdem végül, «méltóztatnak-e elfogadni az igazolóibizottságnak azt a javaslatát, hogy herceg Batthyány-Strattmianin László, gróf Festetics Domonkos, ifj. gróf Nemes János, dr. gróf Hadik-Barkóczy Endre, gróf Zichy Domonkos, gróf Ziohy György és dr. gróf Teleki István az örökös főrendiházi tagsági joggal felruházott főnemesi családok felsőházi tagok választására jogosult tagjainak névjegyzékébe felvétessenek, igein« vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily érteleimben mondom ki a határozatot. Az igazoltak névjegyzékében beállott változások á Budapesti Közlönyben közzététetnek. Napirend szerint következik &. 33 tagú országos bizottság jelentésének tárgyalása az 1936. évi decemiber hó 18-tól 1937. évi június hó 30-ig terjedő idő alatt kifej tett (működéséről. Kérem a jegyző urat, hogy a jelentést felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a jelentést). Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem). Ha szólni sönlki setm kíván, iá tanácskozást befejezettnek nyilvánítani!. Következik a határozathozatal. Felteszeím) a kérdést, (méltóztatnak-e a 33 tagú országos bizottságnak az 1936. évi decemiber hó 18-tól 1937. évi június Ijó 30-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről szóló jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen.) Ha igen, kiimondoimi a határozatot, hogy a felsőház a 33 tagú orsizágos bizottság jieilenltését tudomásul vette. Napirend szerint következik a közigazgatási és pénzügyi bizottság együttes jelentése alapján a városi számvevőségi szolgálatról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. vitéz Görgey László jegyző (felolvassa a bizottsági jelentést). Elnök: Feliratkozva nincs senki. Kérdem a t. Felsőházat, kíván-e valaki szólni? (Vásáry József szólásra jelentkezik.) Vásáry József ő méltósága kíván szólani. Vásáry József: Nagyméltóságú Elnök Ür! Méltóságos Felsőház! Amikor a törvényjavasai 237. évi november hó 30-án, kedden. lathoz szót kérek, nem a mindenáron való ellenzékieskedés beszél belőlem, mert hiszen mint ennek a Háznak egyszerű tagját, minden ténykedésemben, minden felszólalásomban csak egy cél vezet: a nemzet egyetemes érdekének mindenekfölé való helyezése és csekély erőmből telhetőleg ennek a célnak érdekében való szerény munkálkodás. Látszólag ez a törvényjavaslat nem sokat jelent. Ez a törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy az eddigi városi tisztviselő számvevők helyébe ezután állami tisztviselők fognak kerülni, akiknek kinevezése a «belügyminiszter úr kezébe lesz letéve. Nem tartozom a rémképlátók közé, de sohasem volt természetem az, hogy a homokba dugjam a fejemet és ne figyeljem meg azokat a dolgokat, amelyek bár látszólag kicsinyek, mégis fontosak lehetnek, éppúgy, mint az, hogy egy gyerek eldob egy kavicsot a lejtőn és az azután lavinává nőve, falukat és erdőket pusztít el lefelé való rohanásában. Bármennyire szeretnék, mégsem tudok megszabadulni attól a gondolattól, hogy ez a törvényjavaslat egyik csökevényes maradéka annak a törekvésnek, amely néhány évvel ezelőtt lázban tartotta az ország közvéleményét. Okkal és joggal tartotta lázban, mert ez a központosító törekvés, minden hatalomnak egy kézben, az állam kezében, sőt nemcsak az állam kezében, hanem egy pártnak a kezében való letevése nagyon nagy veszedelmet jelent. Ma is igyekeznek ezt lekicsinyelni és azt mondják, fantaszták, álmodozók azok, akik diktatúráról beszélnék. Ki beszél itt diktatúráról? — hol van itt diktatúra? — ki itt a diktátor? — mondják. Emlékezetébe idézem az igen t. Felsőháznak a Debrecen városában vasárnap lejátszódott eseményeket, .amelyekről, sajnos, a közvélemény nem tud felvilágosításokat kapni, mert a lapok nem számolnak be arról, hogy egy politikai irányzatnak az érdiekében mik történtek. Lappangó összeesküvések, társaságok jöttek létre és hogy már mennyire nyíltan merészelnek az alkotmány ellen támadásokat intézni, annak mutatkoznak a jelei. Egyik felsőházi tagtársam azt mondja, hogy szó sincs róla. Lehetséges, hogy ő neon volt jelen Debrecenben azon az ülésen. Ott nyíltan bejelentették, hogy az, alkotmányra semimi szükség sines, az alkotmányt el kell törölni. (Egy hang: Mikor történt es?) Vasárnap. Mindössze két sorban történt egy bejelentés, amely két sorban történő bejelentést azonban én nem két sort megérdemlő dolognak, hanem határkőnek nevezem, mert azt látom, hogy ezek már túllépték azt a határt, ameddö g elmehetett ez a dolog. Most már a kormánynak erélyes kezekkel kell lecsapni ezekre az emberekre, mert ezek a játékok lassankint felgyújthatják az egész nemzetet, épúgy, «mint ahogyan egy gyeranek felgyújthat egy szérűskertet. Amikor hagyjuk sárba taposni az alkotmányt, amikor hagyjuk, hogy ezt büntetlenül tehessék meg népgyűléseken, akkor «megtagadjuk egész ezeresztendős multunkat. Amikor az alkotmányról úgy mernek (beszélni, hogy az egy gyenge tákolmány, mesterkélt valami, akkor megtagadják a magyar nemzet ezeresztendős küzdelmét és el akarják venni a jogát, hogy éppen az alkotmánnyal élve, magának csakis az alkotmányos élet alapján újabb ezer esztendőt tudjon biztosítani,
