Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-61

Az országgyűlés felsőházának 61 i ülése 1938. évi április hó 8-án, pénteken. 167 disznót, esetleg tehenet is tartani és mindenesetre tud baromfit tartani, ami megadja neki a lehetőséget a prosperálásra. Az a részesmunkás, akinek megvan az otthona, a részeskeresményét felhasználhatja és értékesítheti az állattartással, tehát jobban hasznosíthatja, mint az, akinek nem lévén otthona s mert egy rossz bérelt kamarában lakik, ahol nem tarthat még egy tyúkot sem, kénytelen eladni a keresményét a gazdáknak, a gazdákról pedig tudhatjuk, hogy nincs nagyobb uzsorás, mint a gazda, amikor munkással áll szemben, (Derültség.) az ilyen munkás tehát kénytelen a terményeit potomáron eladni és nines meg a lehetősége arra, hogy valaha is egyáltalában levegőhöz jusson és prosperálhasson. Ha azonban megvan az otthona, ha szorgalmas és egy kis szerencséje is van, akkor elkezdheti szerényebben, egypár baromfival, azután folytathatja egy kocával és annak a malacaival, nemsokára tehene lehet, mert nemcsak aratáskor keres szemesterményt, hanem az egész esztendőben keres, mint részes répamunkás, mint részes kukoricamunkás, mint takarmánykaszáló, mint részes krumplikapás, nagyon sokat szerezhet természetben, de ezt csak akkor tudja kellő módon értékesíteni és érvényesíteni, ha megvan az otthona, akkor megvan adva neki a lehetősége arra, hogy előrehaladjon, vagyonosodjék, hogy tőkét gyűjtsön. A miniszterelnök úr rámutatott a tőkegyűjtés szükségére és fontosságára. Nemcsak az a fontos itt, — sőt talán ez még kevésbbé fontos — hogy egyes nagyvállalatok hány millió pengő tőkét gyűjtenek, hanem kis tőkegyűjtés is fontos, amely egy-két pengővel kezdődik s azután folytatódik addig az összegig, amely lehetővé teszi, hogy az illető életképes kisbirtokossá válhasson. Ez az, amit elő kell mozdítani s ennek alapja, alapvető lehetősége az, hogy az illetőnek otthona legyen. (Úgy van! Úgy van!) Akiknek tehát nincs otthonuk, azoknak ezt meg kell adni, teljesen figyelmen kívül hagyva ennél a kérdésnél a birtokkategóriákat. Az erre szükséges területet ós telkeket ott kell kisajátítani az államnak, ahol megfelelő hely van, ahol erre szükség van s nem azt kell nézni, hogy a birtokos milyen kategóriába tartozik. __ Az illetőt kártalanítani kell. ez pedig az egész ország terhe. A kisajátítást nem lehet egyes birtokkategóriákra oktrojálni, nemcsak azért, mert ez országos érdek, hanem azért is, mert nem helyesen vinnék keresztül a dolgot, ha azt néznék, hogy vájjon kitől veszik el a földet. Ott kell elvenni, ahol arra szükség van. T. Felsőház! Ezt tartom minden birtokpolitikára vonatkozó kormányintézkedésnél a legsürgősebbnek s a legfontosabbnak s előre bátor vagyok bejelenteni, hogy amíg ez a kérdés nem lesz megoldva, ezzel minden alkalommal ismét elő fogok jönni, (Helyeslés.) még ha meg is méltóztatnak ezt unni. Összegezve a dolgot: a kormány a helyes és céltudatos s nem a jelszavas birtokpolitikával szolgálja és szolgálhatja a nemzetvédelmet, a mi legfőbb célunkat. Jelszavas demagógiával nem lehet nemzetvédelmet csinálni, mert az gazdasági felforgatást, gazdasági-és szociális hanyatlást, szociális elégedetlenséget jelentene, végeredményben nemzetpusztulásra vezet. (Úgy van! Úgy van!) A törvényjavaslatot általánosságban t a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: Szólásra következik Hegedűs Lóránt ő nagyméltósága ! Hegedűs Lóránt: Nagyméltóságú Elnök Űr! Mélyen t. Felsőház! A gazdasági munkavállalók öregségi biztosításáról szóló javaslatnak előnyeit már József királyi herceg, hódolattal tisztelt Fenséges Urunk és gróf Károlyi Gyula ő excellenciája előadták, viszont a bírálatot Bíró Zoltán t. tagtársam mondotta el, úgyhogy nekem nagyon kevés szavam vau, de meg kell jegyeznem, hogy én a bírálathoz csatlakozom. Először is csatlakozom ahhoz a statisztika tekintetében. Eendkívül szépek ezek a számok, hiszen kiszámították, hogy Krisztus után a 2000. évig hogyan fog állni gazdasági lakosságunk lélekszám tekintetében. Szerény nézetem szerint azonban ezek a számok legfeljebb csillagászati használatra lesznek alkalmasak és légüres térben vannak kidolgozva. Lehet, hogy egy nagy matematikus ebből a táblázatból ki fogja számítani, hogy a Halley-üstökös mikor jön vissza, de ebből azt kiszámítani, hogy hány cseléd lesz Magyarországon 1990-ben, azért nem lehet, mert akkor az illető elfelejti, hogy birtokpolitika is van a világon. Aki azt mondja, hogy 1990-ben százezerrel több cseléd lesz, mint most, az azt tételezi fel, hogy megáll az egész birtokpolitika, amely a nagybirtokot csökkenti. Miután azonban én ebben nem hiszek, nem hiszem azt sem, hogy több cseléd lesz 1990-ben. Erről azonban nem akarok most beszélni. Méltóztassanak megengedni, hogy ezt majd 1990-ben intézzük el egymás között. Amire nézve azonban a bírálatok nem állanak meg, az az első szakasz tökéletlen volta. Kegyeskedjenek megengedni, nem hiszem el, hogy Európában valahol is be lehessen nyújtani egy olyan szociálpolitikai javaslatot, amely így kezdődik: »a férfi gazdasági munkavállalók kapják«. A női cselédeket tehát kihagyták belőle. Ez teljesen lehetetlen. A női cseléd éppen annyi munkát végez, mint a férfi, nekünk tehát a nőkre is ki kell terjesztenünk e javaslat hatályát. Hallottam itt különféle dolgokat. Az egyik azt mondja, hogy az özvegyek lígyis kapják a járandóságot. Meg^ vagyok győződve, hogy ha t. barátom a földmívelésügyi miniszter úr újra átdolgoztatja a statisztikát, meglátja, hogy megvan a fedezet. Az özvegyek megkaphatják azt, ami nekik jár, de akkor nincs értelme annak, hogy a szegény falusi cselédet, aki nem ment férjhez és elérte a 65-ik évét, azért, mert nő, megfosszuk attól, hogy az államtól járandóságban részesüljön. Finánc vagyok, nagyon jól tudom, hogy e miatt nem szabad fel" borítani a másik részt és azt mondani, hogy azért kapjon az egyik, hogy a másik ne kapjon. Ezt nem lehet. Mégis arra kérem a felsőházat, hogy szögezze le a kormánnyal szemben azt a ! kívánságát, hogy a kormány ezt a kérdést legközelebb rendezze. Ebben az értelemben leszek bátor a felsőházhoz határozati javaslatot beterjeszteni. Más politikai célja is van annak, hogy ezt J a felsőháztól kérem, ha már az alsóház a női j cselédeket nem vette be a javaslatba. Akik megérik, meg fogják látni, hogy ha az első titkos választás meglesz Magyarországon, lényegesen át fog alakulni a magyar közeiéi Ezt az irodalomban már most is látjuk; sokan csak azért írnak könyveket, hogy mint képviselőjelöltek ez alapon felléphessenek. Valahányszor külföldön a parlament ennyire kiterjesztette a választójogot, az első időben mindig előállott, egy nagy áramlat, amely a felsőház eltörlésével az egykamarás rendszert akarta