Felsőházi napló, 1935. III. kötet • 1937. október 26. - 1938. augusztus 18.

Ülésnapok - 1935-60

At országgyűlés felsőházának 60. uUsß Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e < a 33 tagú országos bizottságnak a,z 1937. évi július hó 1-től 1937. évi december hó 30-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről szóló jelentését tudo­másul venni, igen vagy nem 1 ? (Igen!) Ha igen, kimondo'm a határozatot, hogy a felsőház a 33 tagú országos bizottság jelentését tudomásul vette. Napirend szerint következik az igazságügyi bizottság jelentése alapján »a (kivételes telek­könyvi eljárások egységes szabályozása tárgyá­ban« benyújtott törvényjavaslat tárgyalása. A házszabályok 92. §-ára való hivatkozás­sal bejelentem, hogy az igazságügyminiszter úr a törvényjavaslat tárgyalásának tartamára miniszteri megbízottul Gabona Lajos kir. kú­riai ibíró urat jelölte meg, aki a törvényjavaslat tárgyalásán ennekf olytán részt vehet. Kérem a jegyző urat, hogy az igazságügyi bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék,. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a jelen­tést). Elnök: Kíván valaki a törvényjavaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezáróan és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem.' a kérdést, miéltóztatnalk-e »a ki­vételes .telekkönyvi eljárások egységes szabá­lyozása tárgyában« benyújtott törvényjavas­latot általánoisságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a felsőház a, törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a szokásos mó­don először a törvényjavaslat címét s azután szakaszainak sorszámát felolvasni szíves­kedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és 1— Î7. §-ainak sorszámát. 'A felsőház a címet és a szakaszokat hozzászólás nélkül elfogadja). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részletei­ben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során el­fogadott végszerkezetben, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavas­latot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a felsőház a törvényjavaslatot à képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik az igazságügyi és pénzügyi bizottságok együttes jelentése alap­ján »az igazságügyi szervezet körébe tartozó rendelkezések« tárgyában benyújtott törvény­javaslat tárgyalása. A házszabályok 92. §-ára való hivatkozással bejelentem, hogy a törvényjavaslat tárgyalásá­nak tartamára az igazságügyminiszter úr mi­niszteri megbízottul Zehery Lajos igazságügy­miniszteri tanácsos, egyetemi tanár urat jelölte meg, aki a törvényjavaslat tárgyalásán ennek­folytán részt vehet. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvsani szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a jelen­tést). Elnök: Felszólalásra jelentkezett Juhász Andor ő nagyméltósága. 19Ù3. évi április hó 7-én, csütörtökön. Í25 Juhász Andor: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat a képvi­selőház által meghagyott intézkedéseiben kü­lönböző f hézagpótló rendelkezéseket tartalmaz. Van szó bennük a bírói és fogalmazói szerve­zet egyes hiányainak orvoslásáról, a •telek­könyvvezetők és a fogházfeiügyelők minősíté­sének emeléséről, az állandó szakértők rendsze­rének további kiépítéséről. Ezek az intézkedé­sek általában hézagpótló jellegűek, úgy, hogy a magam, részéről ehhez a törvényjavaslathoz úgy általánosságban, mint részleteiben késB­séggel hozzájárulok­Hogy mégis igénybeveszem néhány percre a mélyen t. Felsőház szíves figyelmét, az azért történik, mert voltak ebben a törvényjavaslat­ban olyan intézkedésiek, amelyek a bírói státus­ról szóló 1920 : XX. te. alapvető elveibe ütköz­tek. Elziek as újítások, illetőleg újítási törek­vések azután a bírói kar körében nagy nyug­talanságot keltettek. A rendelkezések a 21. § 2-, 3.. és 4. 'bekezdé­sében és a 22. §-ban foglaltattak. Az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület elnöke az egyesület nevében igen nagy alapos­sággal és szakszerűséggel megszerkesztett elő­terjesztéssel járult az igázságügymiuisiater úr­hoz, kérve ezeknek a kifogásolt rendelkezések­nek a törvényjavaslatból való kihagyását. Magam is memorandumot intéztem ebiben az irányban Fabinyi akkori helyettes igazság­ügyminiszter úrhoz, majd felépülése után Lázár Andor ő exoellenciáj álhoz, hangsúlyoizí­ván, hogy törvényhozói lelkiismeretemmel nem tudnám összeegyeztetni az azokhoz a rendelke­zésekhez való legcsekélyebb mértékű hozzájá­rulást sem, hanem teljes erőmmel küzdeni fo­fok a bírói kart fenyegető ennek a vesiziedeleim­nek elhárításiára. \ • A javaslatnak képviselőházi bizottsági tár­gyalása olyan rendkívüli sürgősséggel f kö vet­kezett be, hogy a mi aggályaink oda már nem érkezhettek meg, a bizottság tehát mind a két szakaszt változatlanul bent hagyta a pavaslat­bain. A képviselőház plénumában azután, maga a javaslat előadója indítványozta, hogy a 21. § 2—3^-4. bekezdését és azi egésiz 22. §jt töröljék, ami az igazságügy miniszter úr szíves hozzá­járulásával megtörtént. Hogy mégis foglalkozom ezzel a tulajdon­képpen előttünk sem lévő témával, az azért tör­ténik, mert a képviselőházban a javaslat elő­adója törlési indítA'ányát olyan indokokkal tá­masztotta alá, amelyek félreértésre adhatnak okot. Azt mondta ugyanis Krüger Aladár elő­adó úr (felolvassa): »Már előadói beszédemben bejelentettem, hogy indítványt fogok tenni a 21. § 2., 3. és 4. bekezdésének törlése iránt. Nevezetesen a 2., 3. és 4. bekezdés voltaképpen általánossággá kívánta tenni a királyi ítélő­bírák és királyi ügyészek státusáról szóló 1920 : XX. törvénycikk 13. §-ában meghatáro­zott és a javaslat 21. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezéssel a bírói státus körében továbbfejlesztett illetményviszonossági elvet. Ez méltányosnak látszott; minthogy azonban az 1891 : XVII. törvénycikk hatályos rendel­kezései meghatározzák az elveket, amelyek­nek értelemszerű alkalmazásával a gyakorlat­ban a számottevő kérdések elintézhetők, a 21. § 2., 3., 4. bekezdésének elhagyására teszek indítványt«. A 22. § azután ugyanilyen módon törölte­tett. Minthogy a törlési indítvány indokolása 25*

Next

/
Thumbnails
Contents