Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-39

Az országgyűlés felsőházának 39. ülés niség, azt semmiképpen sem lehet megálla­pítani. (Közbeszólás a baloldalon.) Az semmit sem jelent. Az embernek csodá­latos példák vannak a szeme előtt. Egész se­reg emhert látunk, aki megjelenik a fórumon fehér tógában és ágál és a maga részére kö­vetel megkülönböztetett tiszteletet és beszél a családi élet szentségéről, tisztaságáról és ezek­ről az emberekről is kiderül haláluk után, hogy milyen hazug sírfelirat, amely azt hirdeti róluk, hogy a legjobb férj, a legtiszte­letreméltóbb családapa, a legkitűnőbb egyéni­ség. Nem lehet megállapítani pozitív formá­ban a felvétel ezen feltételét, mert ennek a megállapítására semmiféle külső jel nem alkal­mas. Én úgy tanultam az iskolában, igen t. felsőházi tagtársam, hogy a világ legnagyobb oratora, Demosthenes, pályájának kezdetén — dadogott és úgy tanultam az iskolában, hogy Homeros vak volt és úgy tanultam az iskolá­ban, hogy a világ legnagyobb muzsikusa, Beethoven süket volt, amikor megírta a IX. Szimfóniát. Én ezt a pontot a legaggályosabbnak, a legsúlyosabbnak tartom, én azt hiszem, hogy ezen a ponton fog a törvény eldőlni, mert ha egyszer numerus clausus van, akkor a felvétel szempontjából az, hogy valaki egyéniség, er­kölcsi felfogású, karakter-e, olyan nagy-nagy meghatározhatatlan definíciót tételez fel, ami­nek a visszaélések sorozata lehet a következ­ménye. Én a törvényjavaslatot azért sem fogadom el,mert ennek van e,gy pontja, amely a feltételes kaució letételére vonatkozik. Biztosítékot lehet követelni az ügyvédtől, holott a közjegyzőtől nem kérnek biztosítékot, pedig a közjegyző mind a két félnek közös bizalmi személye. (Lázár Andxtr igazságügy miniszter: Majd lesz az új perrendtartásban.) Ma még nincs. (Lázár Ferenc: És ott van az előzeteis szelekció!) Elő­zetes szelekció itt is van! Egyébiránt én ab­szolút megengedhetetlenek tartom, hogy ügyvéd tegyen javaslatot a kaució bevezeté­sére nézve, aki maga kauciót letenni nem kö­teles. Én abszolúte megendhetetlennek tartom, hogy én, mint már bentülő személy, aki kaució adására nem vagyok köteles, azt mondjam, hogy a következő ügyvéd pedig tegyen le kau­ciót. Bocsánatot kérek, a konkurrenseknek semmi sem drága, amit a másiknak kell tel­jesíteni. Igen, t. Felsőház! Én az igazságügyi bizott­ságban voltam hátor tenni egy indítványt, amelynek az volt a lényege, hogy amennyiben valamelyik ügyvéd vagyontalansági esküt tesz, akkor ne legyen köteles a kamara az, illető vagyontalansági esküt tett egyént az ügyvédi kamarák lajstromából törölni. A mi­niszter úr ő excellenciája azzal a bravúros retorikai készséggel, amellyel rendelkezik, el­magyarázta nekem, hogy javaslatom meny­nyire abszurdom, mert én megengedem azt, hogy töröljék az ügyvédek lajstromából azt a személyt, akinek kevés vagyona, van, de a cső­döt ellene elrendelték, ellenben nem engedném meg, hogy töröljék azt; a személyt, akinek semmi vagyona nincs. Ö excllenciájának eb­ben a beállításban abszolúte igaza van és ezért is vontam vissza indítványomat az igazság­ügyi bizottságban, mert azt én ott tévesen tet­tem meg. Én ott t. i. felfüggesztést kértem arra az esetre, ha valaki vagyontalanságí es­küt tesz. Ö excellenciája azonban legyen ke­gyes megengedni annak a megállapítását, hogy ez elvégre mégsem dialektikai kérdés, ez FELSŐHÁZI NAPLÓ. II. 1937. évi január hó 29-én, pénteken. 65 mégis a jogszabályok kérdése és én elhiszem, hogy a kevés is több, mint a semmi és én el­hiszem, hogy aki vagyontalansági esküt tesz, akinek semmije nincs, annak tehát kevesebbje van, mint akinek a passzívája meghaladja az aktíváját. Óriási különbség van, azonban a két eset között, mert aki ellen a csődöt elrendelik, annak jogilag nincs cselekvőképessége, ő he­lyette a tömeggondnok intézkedik, azt törölni kell a kamarából, nem azért mert kevés pénze van, hanem mert cselekvőképességét elvesz­tette, de akinek semmi pénze sincs, azt nem kell törölni, mert annak cselekvőiképességét nem vette el semmiféle törvény; az minden lehet, lehet törvényhozó, lehet köztisztviselő is. Ennek következtében hallatlan igazságta­lanságot Játok abban, 'hogy az a személy, aki cselekvőképességének birtokában van, .az ügy­védi kamarák névjegyzékéből törlendő, csak azért, mert vagyontalan. Nagyon sok egyén van Magyarországon, aki adós, aki tartozását kifizetni nem tudja, különösen az ügyvédeknél mindennapos dolog ez, mert az a szegény ügy­véd három-négy évig is hitelezni köteles, s csak három-négy év múlva fog pere 'befeje­ződni a Kúrián, akkor fogja megnyerni a pe­rét, és akkor kap honoráriumot. Ha valakinek van ilyen nagy pere, amely két J hérom év mu'va fog reánézve pernyeréssel végződni, azt a hitelezők megszoríthatják, ellene^ csődöt kérhetnek. Az ilyen csődnyitási kérvényt r a törvényszék három nap alatt soronkívül tár­gyalja le és akkor a vagyontalansági eskü le­tétele következtében törlik az ügyvédet .az ügy­védi kamara névjegyzékéből. Azt az egyént, aki egyébiránt abszolút mértékiben cselekvőké­pes és akinek módjában lesz tartozását ©set­leg holnap valamilyen formában kifizetni. Az ügyvéd esetleg azért nem tud fizetni, mert hadikölcsönt jegyzett, mert a védett gazda neki nem fizet, és én azt hiszem, nekem, és illetve a régi törvénynek van igaza, amely ilyen esetre vonatkozólag a kamarából való törlést nem rendelte el. Voltam bátor már előadni és az előadó úr ő excellenciája is volt kegyes utalni nagyon érdekes felszólalásában arra a tényre, hogy a fegyelmi eljárás bevezetése az ügyvéddel szem­ben majdnem drákói rendszabályokat tartal­maz. En azt a körülményt, hogy az ügyvéddel szemben pénztbírságot lehet kiróni, maximum nélkül, a fennálló jogrenddel, a fennálló jog­szabályokkal ellentétesinek látom. A. bírói és ügyészi rendtartásban van egy ilyen szakasz, az 1936. évi III. törvénycikk beszél ilyen jog­hatályról, de ott hozzáteszi a törvény, hogy, amennyiben azonban olyan bíróról vagy ügyészről van szó, aki rendes fizetésben része­sül, az ilyennel szemben a pénzbírság havi fi­zetésének négyszeresénél több nem lehet. Bo­csánatot kérek, kiszabni egy pénzbírságot ügy­véddel szemben maximum nélkül, ad infini­tum, akkor annak konzekvenciája az, hogy »ha nem fizet, felfüggesztik, vagy törlik a kama­rából, ez nemcsak a jogérzékemmel ellenkezik; de túl is lő a cé'on. En azt, amit ebben a fe­gyelmi eljárásban látóik, azokat a rendkívüli szigorú intézkedéseket, a reformatio in peiust, hogy perújítással, újra fel vétellel lehet élni a büntetés súlyosbítása miatt is, ahatár nélküli pénzbüntetési tételeket, mind^ csak azzal tudom magyarázni, hogy a minisztériumban az a fel­fogás, hogy az ügyvéddel szemben pedig a legszigorúbb erkölcsi feltételeket kell köve­14

Next

/
Thumbnails
Contents