Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.
Ülésnapok - 1935-39
Az országgyűlés felsőházának 39. ülés niség, azt semmiképpen sem lehet megállapítani. (Közbeszólás a baloldalon.) Az semmit sem jelent. Az embernek csodálatos példák vannak a szeme előtt. Egész sereg emhert látunk, aki megjelenik a fórumon fehér tógában és ágál és a maga részére követel megkülönböztetett tiszteletet és beszél a családi élet szentségéről, tisztaságáról és ezekről az emberekről is kiderül haláluk után, hogy milyen hazug sírfelirat, amely azt hirdeti róluk, hogy a legjobb férj, a legtiszteletreméltóbb családapa, a legkitűnőbb egyéniség. Nem lehet megállapítani pozitív formában a felvétel ezen feltételét, mert ennek a megállapítására semmiféle külső jel nem alkalmas. Én úgy tanultam az iskolában, igen t. felsőházi tagtársam, hogy a világ legnagyobb oratora, Demosthenes, pályájának kezdetén — dadogott és úgy tanultam az iskolában, hogy Homeros vak volt és úgy tanultam az iskolában, hogy a világ legnagyobb muzsikusa, Beethoven süket volt, amikor megírta a IX. Szimfóniát. Én ezt a pontot a legaggályosabbnak, a legsúlyosabbnak tartom, én azt hiszem, hogy ezen a ponton fog a törvény eldőlni, mert ha egyszer numerus clausus van, akkor a felvétel szempontjából az, hogy valaki egyéniség, erkölcsi felfogású, karakter-e, olyan nagy-nagy meghatározhatatlan definíciót tételez fel, aminek a visszaélések sorozata lehet a következménye. Én a törvényjavaslatot azért sem fogadom el,mert ennek van e,gy pontja, amely a feltételes kaució letételére vonatkozik. Biztosítékot lehet követelni az ügyvédtől, holott a közjegyzőtől nem kérnek biztosítékot, pedig a közjegyző mind a két félnek közös bizalmi személye. (Lázár Andxtr igazságügy miniszter: Majd lesz az új perrendtartásban.) Ma még nincs. (Lázár Ferenc: És ott van az előzeteis szelekció!) Előzetes szelekció itt is van! Egyébiránt én abszolút megengedhetetlenek tartom, hogy ügyvéd tegyen javaslatot a kaució bevezetésére nézve, aki maga kauciót letenni nem köteles. Én abszolúte megendhetetlennek tartom, hogy én, mint már bentülő személy, aki kaució adására nem vagyok köteles, azt mondjam, hogy a következő ügyvéd pedig tegyen le kauciót. Bocsánatot kérek, a konkurrenseknek semmi sem drága, amit a másiknak kell teljesíteni. Igen, t. Felsőház! Én az igazságügyi bizottságban voltam hátor tenni egy indítványt, amelynek az volt a lényege, hogy amennyiben valamelyik ügyvéd vagyontalansági esküt tesz, akkor ne legyen köteles a kamara az, illető vagyontalansági esküt tett egyént az ügyvédi kamarák lajstromából törölni. A miniszter úr ő excellenciája azzal a bravúros retorikai készséggel, amellyel rendelkezik, elmagyarázta nekem, hogy javaslatom menynyire abszurdom, mert én megengedem azt, hogy töröljék az ügyvédek lajstromából azt a személyt, akinek kevés vagyona, van, de a csődöt ellene elrendelték, ellenben nem engedném meg, hogy töröljék azt; a személyt, akinek semmi vagyona nincs. Ö excllenciájának ebben a beállításban abszolúte igaza van és ezért is vontam vissza indítványomat az igazságügyi bizottságban, mert azt én ott tévesen tettem meg. Én ott t. i. felfüggesztést kértem arra az esetre, ha valaki vagyontalanságí esküt tesz. Ö excellenciája azonban legyen kegyes megengedni annak a megállapítását, hogy ez elvégre mégsem dialektikai kérdés, ez FELSŐHÁZI NAPLÓ. II. 1937. évi január hó 29-én, pénteken. 65 mégis a jogszabályok kérdése és én elhiszem, hogy a kevés is több, mint a semmi és én elhiszem, hogy aki vagyontalansági esküt tesz, akinek semmije nincs, annak tehát kevesebbje van, mint akinek a passzívája meghaladja az aktíváját. Óriási különbség van, azonban a két eset között, mert aki ellen a csődöt elrendelik, annak jogilag nincs cselekvőképessége, ő helyette a tömeggondnok intézkedik, azt törölni kell a kamarából, nem azért mert kevés pénze van, hanem mert cselekvőképességét elvesztette, de akinek semmi pénze sincs, azt nem kell törölni, mert annak cselekvőiképességét nem vette el semmiféle törvény; az minden lehet, lehet törvényhozó, lehet köztisztviselő is. Ennek következtében hallatlan igazságtalanságot Játok abban, 'hogy az a személy, aki cselekvőképességének birtokában van, .az ügyvédi kamarák névjegyzékéből törlendő, csak azért, mert vagyontalan. Nagyon sok egyén van Magyarországon, aki adós, aki tartozását kifizetni nem tudja, különösen az ügyvédeknél mindennapos dolog ez, mert az a szegény ügyvéd három-négy évig is hitelezni köteles, s csak három-négy év múlva fog pere 'befejeződni a Kúrián, akkor fogja megnyerni a perét, és akkor kap honoráriumot. Ha valakinek van ilyen nagy pere, amely két J hérom év mu'va fog reánézve pernyeréssel végződni, azt a hitelezők megszoríthatják, ellene^ csődöt kérhetnek. Az ilyen csődnyitási kérvényt r a törvényszék három nap alatt soronkívül tárgyalja le és akkor a vagyontalansági eskü letétele következtében törlik az ügyvédet .az ügyvédi kamara névjegyzékéből. Azt az egyént, aki egyébiránt abszolút mértékiben cselekvőképes és akinek módjában lesz tartozását ©setleg holnap valamilyen formában kifizetni. Az ügyvéd esetleg azért nem tud fizetni, mert hadikölcsönt jegyzett, mert a védett gazda neki nem fizet, és én azt hiszem, nekem, és illetve a régi törvénynek van igaza, amely ilyen esetre vonatkozólag a kamarából való törlést nem rendelte el. Voltam bátor már előadni és az előadó úr ő excellenciája is volt kegyes utalni nagyon érdekes felszólalásában arra a tényre, hogy a fegyelmi eljárás bevezetése az ügyvéddel szemben majdnem drákói rendszabályokat tartalmaz. En azt a körülményt, hogy az ügyvéddel szemben pénztbírságot lehet kiróni, maximum nélkül, a fennálló jogrenddel, a fennálló jogszabályokkal ellentétesinek látom. A. bírói és ügyészi rendtartásban van egy ilyen szakasz, az 1936. évi III. törvénycikk beszél ilyen joghatályról, de ott hozzáteszi a törvény, hogy, amennyiben azonban olyan bíróról vagy ügyészről van szó, aki rendes fizetésben részesül, az ilyennel szemben a pénzbírság havi fizetésének négyszeresénél több nem lehet. Bocsánatot kérek, kiszabni egy pénzbírságot ügyvéddel szemben maximum nélkül, ad infinitum, akkor annak konzekvenciája az, hogy »ha nem fizet, felfüggesztik, vagy törlik a kamarából, ez nemcsak a jogérzékemmel ellenkezik; de túl is lő a cé'on. En azt, amit ebben a fegyelmi eljárásban látóik, azokat a rendkívüli szigorú intézkedéseket, a reformatio in peiust, hogy perújítással, újra fel vétellel lehet élni a büntetés súlyosbítása miatt is, ahatár nélküli pénzbüntetési tételeket, mind^ csak azzal tudom magyarázni, hogy a minisztériumban az a felfogás, hogy az ügyvéddel szemben pedig a legszigorúbb erkölcsi feltételeket kell köve14
