Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-39

64 Az országgyűlés felsőházának 39. ülés dig olyanok, akik függő helyzetben vannak, akik csak azért mennek el az államhoz és a városhoz, mert a különböző korlátozó intézkedések folytán szabadpályákon elhelyezkedést kapni nem tudnak. Mélyen t. Felsőház! Én voltam bátor beszédemnek legelején rámutatni arra, hogy bár élesen ellenzem, de nem is amnyira a zárt szám bevezetését tartom aggályosnak, mert elvégre lehetséges az, hogy ebből a szempontból nekem nincs igazam, lehetséges az, hogy Ő excellenciájának a miniszter úrnak lesz igaza. En őszintén megmondom, hogy egyszer már a miniszter úrral szemben hasonló kérdésben megbuktam, amikor egy évvel ezelőtt beszéltem az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet törvényének súlyos következményeiről. A miniszter úrnak lett igaza és nem nekem — becsülettel bevallom. Lehet, hogy megint neki lesz igaza. En ezt a kérdést nem tudom jóslás alapján elbírálni, de ő excellenciája van olyan áttekintő államférfiú, hogy le tudja mérni a maga cselekedeteinek következményeit. Ha tehát — ismételem — a zártszám kérdésében a miniszter úrnak lenne is igaza, akkor is aggályosnak és borzasztónak találom a törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az ügyvédi kamarákba való felvétel. teljesen ködös, meghatározhatatlan kvalitásoktól függ, attól, hogy az ügyvéd egyéniségénél, jelleménél, erkölcsi felfogásánál fogva a bizalom kieszközlésére alkalmas-e vagy sem. A felsőházban nem lehet véleménykülönbség abban a tekintetben, hogy mindenki kívánja, hogy az ügyvéd jellemes legyen, karakter legyen, erkölcsi felfogása magas legyen, csak én azt hiszem, hogy az ilyen kvalifikációkat pozitív formában nem lehet körülírni. A miniszter úr —nem frazeológiából mondom — de gyönyörűen mondotta, hogy az a különbség Magyarország és a parancsuralmi államok közt, hogy a parancsuralmi államokban csak az szabad, ami kifejezetten meg van engedve, addig Magyarországon minden szabad, ami kifejezetten nincs megtiltva. Ha ez így van, mint ahogy így is van, akkor ebből az következik, hogy Magyarországon mindenki tisztességes, Magyarországon mindenki becsületes és jellemes, míg ennek ellenkezőjét nem tudom rábizonyítani. Ha az ügyvédi rendtartás 70. §-ában az ügyvédjelöltekre vonatkozólag ez a kérdés negatív formában el van döntve, akkor szerintem ezt a kérdést itt ezeknél a §§-nál pozitív formában eldönteni nem lehet. Nem tudom, hogy ki tudja elbírálni valakiről látatlanban azt, hogy jelleme^erkölcsi és egyéniségi kvalitásai milyenek. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Nem látatlanban !) Azért mondtam, hogy látatlanban, mert az országos kamarák felvételi bizottsága fog végső fokon dönteni ebben a kérdésben, az az országos kamarai bizottság, amely túlnyomó részében vidéki kamarák kiküldötteiből van összeállítva, akik tehát sohasem látták azt a budapesti jelöltet, aki felvételét kéri a budapesti ügyvédi kamara lajstromába, és megfordítva, az a budapesti bizottsági tag sohasem látta azt a vidéki jelöltet, aki Debrecenben volt valamikor ügyvédjelölt. Ki tudja elbírálni azt, hogy valakit jelleme és egyéni kvalitásai az ügyvédi méltóságra alkalmassá tesznek-e vagy sem. Hányan láttunk már szenzációs tévedéseket. Legyünk őszinték és valljuk be, hogy hány apa csalatkozik a saját fiában, akivel egy fedél alatt él és hány anya téved saját leánya er- j kölcsi felfogásában, pedig vele egy fedél alatt • e 1937. évi január hó 29-én, pénteken. lakik. Ki fogja tudni azt, hogy valakiben mi van és hogy lehet elbírálni valakinél azt, hogy erkölcsi felfogása és egyénisége szempontjából bizalomra méltó-e vagy sem. Tisztelt Felsőház! Ezt rendkívül veszélyes intézkedésnek tartom, mert ha abban igaza is van ő excellenciájának, hogy ebben a törvényben nincs semmiféle politikum, az egészen bizonyos, hogy ebből a szakaszból politikum lesz. Es ha ő nagyméltósága még azt is el tudja képzelni, hogy fog akadni valamikor ügyvédi kamara, amely a nemzeti szempontok félretételével hoz határozatot, mennyivel inkább el lehet képzelni, hogy fognak alakulni valamikor alkalmi egyesülések, amelyek éppen úgy, ahogy valamikor kijárták a lókiviteli engedélyeket, most az ügyvédi kamarába való felvételre vonatkozó engedélyeket fogják kijárni. (Derültség.) Ebben van és ebben lehet politikum, mert senki azt, hogy mi van valakiben, nem tudja elbírálni. ö excellenciája volt kegyes azt mondani, hogy Angliában hogy van. Angliában úgy van, hogy ott vannak innék, és a jelöltek ott élnek a barristerekkel, a jelölt 40 vacsorán vesz részt, úgyhogy alkalmuk van a barristereknek megismerni a felvételre jelentkező jogász egyéniségét. Magyarországon nem élünk innekben, Magyarországon nincsenek ilyen vacsorák, nincs tehát mód megismerni valakinek az egyéniségét. (Lázár Andor igazságügy miniszter: Vannak ügyvédjelölti összejövetelek!) Ügy tudom, hogy egyszer a magyar igazságügyminiszteri székben a legizmosabb magyar tehetségek egyike, Szilágyi Dezső ült, aki a legnagyobb magyar jogi zseni volt. Azt mondotta ő excellenciája, hogy az egyéniség annyit jelent, hogy az illető személy kötekedő természetű-e, a társadalmi formák iránt van-e érzéke, milyen simulékony. Bocsánatot kérek, én úgy tudom, hogy Szilágyi Dezső kötekedő természetű volt, különösen vacsorák alkalmával volt kötekedő természetű. Ha tehát most arra a kérdésre kerülnie sor, biztosan tudom, hogy Szilágyi Dezsőről azt mondanák, hogy nem lehet felvenni az ügyvédi kamarák lajstromába. (Derültség. — Lázár Andor igazságügyminiszter: Voltak képességei, nemcsak a kötekedő képesség.) Éppen az a baj, hogy talentumos embernek mindig vannak képességei, és a talentumos ember az, aki konkurrens, tehát elsősorban a talentumot kell kivégezni. Tisztelt Felsőház! A kérdés felett nem tudok ilyen egyszerűen napirendre térni, ezt a kérdést nem látom olyan könnyen elintézhetőnek. Én ebben a kérdésben látom az egész javaslat sarkpontját. Ezen a kérdésen fog az egész javaslat jövendő életképessége eldőlni, hogy a felvétel alkalmával esetleg politikai vagy más szempontok fognak érvényesülni, éppen azért, mert azt, hogy valakinek az egyénisége, a karaktere, az erkölcsi felfogása milyen, nem lehet pozitív formában megállapítani. Ügy tudom, àogy a képviselőházi vita alkalmával az egyik képviselő úr rendkívül érdékesén magyarázta meg, hogy mi a különbség a két felvételi mód között, és azt mondotta: azt Magyarországon is meg lehet állapítani górcsövi vizsgálattal, hogy kiben hány százalék bacillus található és hány százalék fehérje és hány százalék cukor, de azt, hogy hány százalék erkölcsiség van benne, hány százalék egyé-