Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-39

Az országgyűlés felsőházának 39. ülése 1937. évi január hó 29-én, pénteken. 63' mert hiszen még 3—4 évvel ezelőtt okleveles mérnökök mentek él a Beszkárthoz vasúti kalauznak és a Turulhoz autúsoffőrnetk. Belátom, hogy ez a szituáció ma lényegesen enyhült, Ma az iparnak fokozott kiterjedése, bizonyos iparok erőteljes növekedése egypár mérnököt tényleg felszívott és egypár mérnök tényleg elhelyezkedést nyert. (Egy hang half elől; A vegyiiparban nincs munkanélküli!) Igen, a vegyiipariban egyáltalában náinos munkanélküli vegyész. Ellenben dr. Vér Tibor egyetemi magántanár, az Állástalan Diplomások Országos Egyesületének elnöke 1936 augusztusában azt jelenti a mérnöki kamarának, hogy ő az Állástalan Diplotmlások Egyesületében a mérnöki osztályt vezetvén, négy év alatt 1373 mérnököt helyezett el. Hozzáteszi azoiniban, hogy ez a javulás csak látszólagos javulás, mert ezek közül egész sereg ment el malcmellenőnnek és egész sereg van köztük olyan, aki az államépítészeti hivataloknál 10—12 esztendei szolgálat után mint inségmérnölk működik 120 pengő fizetéssel. Én tudom, hogy útépítések vannak, tudom, hogy mélyépítések vannak s hogy ennek folytán az állam kötelezővé teszi, hogy mindig újabb és újabb mérnököket vegyenek fel, azt azonban csak nem méltóztatnak mondani, hogy olyan mérnök, aki 12 esztendei szolgálat után 120 pengőt kap, rendesen el van helyezve. (Lázár Andor igazságügy miniszter : Ez egészen kivételes!) Ne tessék mondani excellenciás uram, hogy kivételes. Én nem hiszem, hogy ha ügyvédnyomorr ól beszélünk, ne lehetne beszélnünk ugyanezzel a joggal mérnöknyomorról is. Egyébiránt 'nekem tiszteletteljes véleményem, hogy itt elhibázott sorrend van. Máir voltam bátor egyszer elmondani a büdzsé tárgyalása alkalmával, hogy azt el lelhet rendelni, hogy cmiiinden bank vegyen fel 5—6,, közgazdasági egyetemet végzett egyéint, hogy minden gyár vegyen föl 5^-6 mérnököt és minden ipar alkalmazzon 5—6—10 főiskolást, ez azonban csak tüneti kezelés, ez csak a kérdés könynyebbik oldala, ezzel a kérdés; elintézve nincsen. Az ilyen felvételt el lehet 'rendelni, de azt nem lehet elrendelni, 'hogy mindenki vegyen két párral több eipőt és hárommal tölbtb nyakkendőt, imiert nem a termelést, hanem a fogyaisztókéipességet kell fokozni és 'amíg ez fokozva nincs, addig bármilyen dicséretes is az ilyen ideiglenes elhelyeaíkedés, ez csak tüneti kezelés. Az a véleményem, 'hogy az ügyvédi pálya túlzsúfoltsága — ami tagadhatatlan, de nem egyedülálló — nem úgy szüntetendő meg, hogy egypár ügyvéd életlehetőségét vesszük el, hanem a munkaalkalmak megfelelő növelésével. Amikor kevés a fóka és sok az eszkimó, akkor ezt az egészségtelen arányt nem az eszkimók egy részének a legyilkolásával kell megváltoztatni, hanem munkaalkalmak teremtésével. Mindezt nélkülözöm a törvényjavaslatban. Viszont tökéletesen igazat adok ő excellenciájának, hogy csak azért, hogy az ügyvédnek foglalkozása legyen, nem szabad ero

: szakos rendszabályokkal munkaalkalmakat kreálni. Ez természetesen így van. Tökéletesen elítélem azt, hogy állami közpénzekből csináljunk beruházásokat, hogy a munkanélküliséget enyhítsük és nagy hiba volna csak az ügyvédek kedvéért kiterjeszteni az ügyvédi munkaterületeket. Azt állítom azonban, hogy ez nem az az eset: nem az ügyvédnek áll érdekében, hogy töb'b munkaterületet kapjon, hanem az osmág egyetemes érdéke, a jogkereső közönség érdeke kívánja ezt meg. Es ha előttem szólott t. tagtársam beszélt a régóta szőnyegen forgó jegyzői magánmunkálatokról, ehhez azt fűzöm hozzá, 'hogy a jegyzői munkának ügyvédi területre való kiterjesztése a, zugirászkodás nem azért ítélendő el, mert az ügyvédtől elvonja a becsületes kereseti lehetőséget, hanem azért, mert a jegyző nem tudja jól elintézni azt a problémát. {Ellenmondások a középen.) Nagyon örülök a viharos közbeszólásoknak, azonban azt állítom, hogy ez a felzúdulás a tények megfelelő ismerete nélkül született meg. Most van a Kúria ötödik tanácsánál egy kilencmilliós szegényjogos perem, ahol láttam, hogy egy kőszénkiaknázó szerződést a községi jegyző roszszul csinált meg, mert fogalma sem volt arról, hogy a bányatelekkönyv nem egyenlő a polgári telekkönyvvel. Hányszor látjuk, hogy a falusi jegyző végrendeletet készít a nélkül, hogy sejtelme vonla a végrendelet alaki kellékeiről. Elhiszem, hogy sablonos kérdéseket el tud intézni, de a jegyzőnél kőszénkiakinázó szerződések, végrendeletek készítésének joga nem az ügyvédség, hanem a jogkereső közönség érdekében volna megszüntetendő. Nagyon sok özvegy és árva jogos igénye veszett el azért, hogy a községi jegyző rosszul csinálta meg a szerződéseket. Méltóztassanak elhinni, hogy teljesen tisztában vagyok a blankettaszerű munkával, de állítom, hogy az új jelzálogtörvény olyan komplikált, hogy még az ügyvédek is nehezen értik meg. (Derültség.) Éppen azért egyenesen tűrhetetlen állapotnak tartom, hogy ilyen kérdésekiben a községi jegyzőknek tevékenységi jogot adunk. Nem tudom megérteni, hogy ha egy ezerpengős ügyben az ügyvédi képviselet kötelező a járásbíróságnál, (Szontágh Jenő: Sajnos.) — egyáltalában nem sajnos, természetes dolog — (Lázár Andor igazságügyminiszter: Szükséges!) hogyan lehet megmagyarázni azt, — hiszen mi, akik ott élünk a gyakorlati életben, számtalanszor látjuk — hogy az adófelszólamlási bizottságokban 30— 40.000 pengős ügyeket ügyvéd helyett kereskedősegédek tárgyalnak le a fél képviseletében. Nem az ügyvédnek van szüksége arra, hogy ezek a munkaterületek jól legyenek ellátva, hanem a jogkereső közönségnek van erre szükségeMélyen t. Felsőház! Én azt hiszem tehát, hogy amikor a budapesti ügyvédi kamara* még' pedig titkos szavazással, tehát nem álszeméremből, úgy határozott, hogy a numerus clausus ellen foglal állást, akkor az ügyvédi kamara a maga önzetlenségének maximumáról tett tanúbizonyságot. A budapesti ügyvéd is tudja, hogy jó volna, ha 'minél kevesebb ügyvéd jönne be a karba, mert ezáltal neki tényleg kevesebb konkurrense lenne és ha ennek tudatában mégis a szabadpálya rendszere mellett döntött, akkor ez mutatja hogy átérezte ennek a rendszernek óriási jelentőségét, mert az nem vitás, hogy megszavaztuk ezelőtt egy esztendővel az ipari numerus clausust, megszavazzuk most az ügyvédi numerus clausust, jövőre jön az orvosi, azután jön a mérnöki numerus clausus, nem lesz tehát szabad pálya ebben az országban, mindenki törekedni fog az államhoz, a városhoz, hogy kapjon valahol egy íróasztalt. Ù excellenciája a miniszter úr az igazságügyi bizottságban igazán gyönyörű szavakat talált annak bizonyítására, hogy az egész ország léte azon fordul meg, hogy szabad és független exisztenciákkal bíró egyéniségek lakják-e ezt az országot, nem pe-