Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-38

Az országgyűlés felsőházának 38. ülése 1937. évi január hó 28-án, csütörtökön. 41 sék figyelembe venni az akikori életviszonyokat. És itt mutatok rá arra is, hogy ugyanabban az időben Budapest polgármesterének összes javadalmazása 13.920 pengőnek felel meg. A főpolgármester tehát 4616 pengővel élvezett nagyobb járandóságot, mint a polgármester, ma pedig feleannyi fizetést és lakbért kap, imíinit a polgármester! A resndezésiiek ezt a módját nem tarthatom rendezésnek. Amikor ezt a javaslatot a képviselőházban tárgyalták, egyik képviselő úr azt mondotta, hogy az 1934. évi XTI. te. tulajdonképpen főispánt adott a fővárosnak, de megszokásból meghagyta a régi címét. Ez a képviselő úr tévedett, mert a törvény nem adott főispánt a fővárosnak, mert ha a javadalmazás metrumával mérem a dolgot, a főispánnak ma havonta 208 pengővel van nagyobb fizetése, mint amennyit Budapest főpolgármestere élvezett a legutóbbi időkben fizetés és lakbér címén. Azl929:XXX- te. a főispán javadalmazását havi 850 P törzsfizetésben, azután képviseleti átalányban és lakáspénzben állapítja meg, ezzel szemben a 850 pengő törzsfizetéssel szemben Budapest főpolgármestere havi 642 P törzsfizetést élvezett, amely 208 pengővel kevesebb, mint a főispáné. Tehát az . 1930:XVIH. te. a legjobb esetben egy kerületi elöljárót adott fizetés szempontjából a fővárosnak, nem pedig főispánt. Tisztában vagyok azzal, hogy az a módosítás, amelyet bátor voltam javasolni, nem fogja ezt a kérdést úgy megoldani, mint ahogy azt ennek az állásnak a dísze megkívánná. Én azonban mégis megfelelőbbnek tartom azt, hogy a IV. fizetési osztályba való besorozás helyett hagyjuk meg azt a kíméletesebb formát, amelyet az 1930:XVIII te. megállapított, amely csak annyit mond, hogy fizetését, lakbérét, stb. az állami költségvetésben állapítják meg. úgy, amint ez eddig mindig volt, mert egyetlen egy törvény sem sorolta ezt az állást, sőt tudtommal a főispáni állást sem, állami fizetési osztályokba. Mélyen t. Felsőház! Ilyen körülmények között a főpolgármesteri állásra csak olyan ember vállalkozhatik. akinek megfelelő magánvagyona van, amelyből az ezzel az állással járó súlyos terheket pótolni tudja, mivel különben adósságokba merül. Nagy szomorúsággal láttam beigazolódni ezt az állításomat a közelmúltban elhunyt Sipőcz Jenő főpolgármester esetében, — akinek emlékét Budapest minden polgára szeretetteljes kegyelettel fogja megőrizni, — aki főpolgármesterségének rövid ideje alatt szerény vagyonának tekintélyes részét volt kénytelen a főpolgármesteri állásra áldozni. A főpolgármester nem zárkózik el azoktól a terhes reprezentációs kötelezettségektől, amelyekkel ez az állás jár. A főváros közönsége azért állapította meg főtisztviselői fizetését olyan mértékben, mint ahogy azt az előbb voltam bátor jelezni, mert erre a mértékre múlhatatlanul szükségük van. Kijelentem, hogy a főváros vezető tisztviselői aránytalanul magas fizetésükből semmit megtakarítani nem képesek, mert olyan rendkívül súlyos reprezentációs terheket kell viselniök, hogy ezek teljesen felemésztik a részükre megállapított javadalmazást. A főpolgármestertől még fokozottabb mértékben kívánja meg a közönség ezt a reprezentációt, mint a többi főtisztviselőtől s így nem lehet elzárkózni a kérdés megfelelő rendezése elől. ± FELSŐHÁZI NAPLÓ. IL Sokat vitáztak már arról, vájjon egyáltalában szükség van-e a főpolgármesteri állásra? Ez a vita mindig oda konkludált, hogy igenis szükség van rá. Szükség van rá fontos politikai okokból, szükség van a közönség szempontjából azért, hogy legyen egy állandó, bizalmas kapcsolata a kormányhoz, de szükség van rá a főváros közéletének dekóruma szempontjából is. Mert a három város egyesítésétől kezdve a főpolgármesteri állás egy hatalmas magyar közösségnek volt bizonyos külső dísszel járó nagy faktora és aki ezt meg akarja szüntetni, vagy pedig ennek tekintélyét le akarja fokozni, az nem tiszteli és nem érti meg Budapestnek, a magyar élet eme ragyogó centrumának nagy jelentőségét. Az 1934 :XII. te. mólyen lefokozta ennek az állásnak erkölcsi és anyagi jelentőségét s minthogy az eredeti tervezet is ezt a látszatot jelenti, kértem a Felsőház közigazgatási bizottságát, hogy az én módosító javaslatomat fogadja el. A bizottság azt magáévá tette és én most a plénumoi kérem arra, méltóztassék a javaslatot ezzel a módosítással elfogadni. (Helyeslés.) Kérem a belügyminiszter úr ő nagyméltóságát is, hogy járuljon hozzá ehhez a módosításhoz. A javaslat egyéb részeit elfogadom. (Helyeslés és taps.) Elnök: Kíván még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Nagyméltóságú Elmök Üir! Mélyen t. Felsőház! Kisigényű törvényjavasiMtról van szó, amely neun kívánja rendezni azokat iaz elvi kérdéseket, amelyekre Bipka Ferenc igen t. felsőháza tag úr uitalt és 'amely tulajdonképpen eigy törvényes utasításinak, illetve kötelezettségnek tesz eleget. A javaslat első része kerettörvény formájában a polgármester és a kerületi elöljárók hatáskörét rendezi, második része pedig vegyes rendelkezéseket tartalmaz. Nem is lehet másképpen rendezni a polgármesteri és kerületi elöljárói hatásköröket, mint ilyen formában, mert hiszen épen az élet bizonyította be, hogy a fennálló törvény olyan részleteikbe ment bele, olyan apróságokat próbált rendezni, hogy ma, különösen a technikai fejlődést és az élet gyorsütemű fejlődését véve, a törvény elmarad az élet mögött. Nem törvényes rendezés keretébe, hanem szabályrendeleti hatáskörbe tartozik az, hogy egy közületnek, a székesfővárosnak egészen kicsiny jelentőségű ügyei, hogyan intéződjenek, hogy a járdakövezés milyen módon történjék; és hogy a kanalizáció ügyeiit hogyan kell elintézni. Ezek nem törvényes rendezést igényelnek. (Úgy van! Ügy van!) Ezeket a kérdéseiket ez a törvényjavaslat alkotmányols szellemben szabályrendeleti rendezés keretébe utalja. A fővároisnak módjában lesz önmagának szabályrendelet formájában megfelelő berendezéseket választani olyan elvek alapján, amilyenek neki jólesnek. Viszont vannak kérdések, ahol a kormánynak fenn kell tartania azt a lehetőséget, hogy bizonyos kérdésekbe beleszóljon. Csak egyre akarnék utalni. A piackérdés tekintetében például, amely kétségtelenül egységes és nemcsak Budapestet, hanem) a vidéket is; érdekli, jelenleg a helyzet cl Zj ti kerületi elöljáró hatáskörébe tartoznak a piacok, ellenben a vásárcsarnok a polgármester hatáskörébe tartozik, élelmezéspolitikai szempontból azonban úgy a székes11