Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-48

360 Az országgyűlés felsőházának ^8. ülése 1937. évi július hó 9-én, pénteken. Tudomásul szolgál. Bejelentem a t. Felsőháznak, hogy a naplóhitelesítő bizottság által megállapíott ellenőrző sorrend szerint folyó évi július hóra Pékár Mihály és Réti István felsőházi tagok következnek naplóhitelesítőkül. Tudomásul szolgál. A képviselőháztól beérkeztek: a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzó választásról, a Budapesten, 1936. évi április hó 24. napján kelt magyar-lengyel konzuli egyezmény becikkelyezéséről és a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvényjavaslatok, továbbá a m. kir. iparügyi miniszter jelentése az Országgyűléshez a Dunántúlon ásványolaj-, földgáz- és egyéb ásványolajfelék kutatását végző European Gas & Electric Company céggel kötött »Pótegyezmény« tárgyában, végül a m. kir. külügyminiszter jelentése az 1934 : XXV. törvénycikkel nyert felhatalmazás alapján egyes külállamokkal kereskedelmi és forgalmi viszonyainkat szabályozó egyezmények tárgyában 1936. év folyamán tett rendeleti intézkedésekről. Ezek a törvényjavaslatok és miniszteri jelentések előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadattak a felsőház illetékes bizottságainak. A bizottságok a törvényjavaslatokat és miniszteri jelentéseket letárgyaltak, jelentéseiket benyújtották, amelyek kinyomattak, szétosztattak és a házszabályokban előírt 3 nap közbevetésével a mai ülés napirendjére tárgyalásra kitűzettek. Beérkeztek még: az egyenesadók tekintetében a kettős adóztatások elhárítása céljából Budapesten, 1936. évi június hó 17. napján kelt magyar-svéd egyezmény becikkelyezéséről,. az örökösödési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása céljából Budapesten, 1936. évi november hó 20. napján kelt magyarsvéd egyezmény becikkelyezéséről és az örökösödési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása céljából Prágában, 1936, évi október hó 26. napján kelt magyarcsehszlovák egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok, valamint a m. kir. belügyminiszter jelentése az országgyűléshez az 1927 : V. te. 48. §-ának (2) bekezdése alapján Miskolc thj. városhoz pénzügyi ellenőr kiküldetése tárgyában. Ezek a törvényjavaslatok és miniszteri jelentés is előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadattak az illetékes bizottságoknak, amelyek azokat letárgyalták, jelentéseiket benyújtották. A jelentések kinyomattak és szétosztattak. Szétosztásuk óta azonban a házszabályokban előírt háromnapi közbeeső idő még nem telt el s így ezek csak a házszabályok 87. §-a alapján teendő sürgősségi indítvány elfogadása esetén lesznek a mai ülésünk keretében tárgyalhatók. Tekintettel arra, hogy ezeknek a törvényjavaslatoknak és miniszteri jelentésnek tárgyalására vonatkozólag az illetékes bizottságok a sürgősség kimondását kérték, a sürgősségi indítványt szavazás alá fogom bocsátani, megjegyezvén, hogy annak elfogadásához a jelenlevő felsőházi tagok kétharmadrészének hozzájárulása szükséges. Kérdem tehát, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy az imént felsorolt törvényjavaslatok és belügyminiszteri jelentés a mai ülés napirendjére tárgyalásra kitűzessenek (Igen!) és az ezekre vonatkozó bizottsági jelentések á sürgősség kimondása mellett tárgyalhatók legyenek, igen vagy nem? (Igen!) Ha gen, a kétharmad többséget is megállapítva kimondom a határozatot, hogy a felsőház a sürgősségi indítványt a' házszabályok rendelkezéseinek megfelelő módon elfogadta, i Jelentem, hogy beadta még jelentését a földmívelésügyi ás pénzügyi (bizottság »az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről« szóló törvényjavaslat, továbbá a pénzügyi bizottság »a magyar állam 1935/36. évi zárszámadása és a m- kár. Legfőbb Állami Számvevőszéknek úgy e zárszámadásra vonatkozólag,, mint a törvényhozás által az 1935/36. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1935. évi VIII. te.) az 1935/36. év^ I., illetve II. féléve végén mutatkozó eltérésekről szóló jelentésed« tárgyában. A bizottságok jelentései kinyomattak, szétosztattak és a házszabályokban előírt 3 nap közbevetésével a mai ülés napirendjére tárgyalásra ki tűzettek. A házszabályok 92- §-ára való hivatkozással bejelentem, hogy a földmívelésügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úr az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat felsőházi tárgyalásánál miniszteri megbízottul Trümmer Árpád miniszteri osztálytanácsos urat, az igazságügyminiszter úr a Budapesten, 1936. évi április hó 24. napján kelt magyarlengyel konzuli egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat felsőházi tárgyalásánál miniszteri megbízottul dr. Berczelly Jenő államtitkár urat, az iparügyi miniszter úr pedig a munkaviszony egyes kérdésednek szabályozásáról szóló törvényjavaslat - .felsőházi tárgyalásánál miniszteri megbízottul dr. Halla Aurél államtitkár urat jelentette be. Tudomásul szolgál. Napirend szerint következik a közjogi bizottság jelentése alapján a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy a közjogi bizottság a törvényjavaslat előadásával Tomesányi Móric ő méltóságát bízta meg. Tomcsányi Móric ő méltóságát illeti meg a szó. Tomcsányi Móric előadó: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Az alkotmány a nemzeti élet fundamentuma. Az alkotmány mondja meg, hogy mi a nemzet felfogása a szuverenitásról, milyen szervek és hogyan gyakorolják azt. Az alkotmány mondja meg, hogy mit tart a nemzet az emberi szabadságról, hogyan biztosítja az egyén politikai és magánszabadságát s az alkotmány beszél arról is, hogy miképen szereti és becsüli a nemzet az igazságot, a jog uralmát s milyen helyet és szerepet juttat a joguralom őrének, a bírói hatalom szervének, a független bíróságnak. . Az alkotmány a nemzetre nézve exisztenciális jelentőségű; a nemzet élete, virágzása vagy pusztulása szoros kapcsolatban van az alkotmányával. De az alkotmánynak ez a nagy fontossága, — mondhatnám szentsége — ' nem jelent azért megkövesedést és örök váltó-