Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-47

Az országgyűlés felsőházának U7. ülése 1937. évi június hó 25-én, pénteken. 347 kozott, és a 11 esztendő átlaga 4800 millió pengő. Matolesy Mátyás külön tanulmányban foglalkozik azzal, hogy iá 4800 (millió átlagos évi nemzeti jövedelem hogyan oszlik meg: az ország- lakosságának különböző rétegei közt. Az eredmény az, hogy ,a lakosság 80%-a, vagyis körülbelül 7,150.000 lelket számláló népréteg élvezi a nemzeti jövedelenl 42%-át, tehát _: 11 éves átlagban két milliárd pengőt, ami fejenként körülbelül 280 pengőt jelent évente. A lakosság 20%-a, körülbelül 1,780.000 lelket számláló nép rété g élvezi a nemzeti .iövédelemnek 58%-át, tehát <a 11 éves átlagban 2800 millió pengőt, fejenikint nagry átlagban körülbelül 1500 pengőt Hogy a nemzeti jövedelemnek ilyen módon, való eloszlása ikdáltó igazságtalaniság, amely tárgyilag is nagy veszedelmet rejt magában, azt mindnyájain tudjuk, ehlhiea nem akarok bővebben szólni, azonban szólni kell magáról m jelenségről, aimejy- jelenség, véleményem szerint, minden esetne gyógyítást igényel. Sajnos, azok az eszközök, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar, nemzeti jövede lemnek ezt aizt egészségtelen eloszlását megváltoztassák, olyanok, amelyek csak niagyon laissan hatnak és csak éveken át következetesen alkalmazva vezethetnek el ahhoz az eredmén yibez, amelyhez el ke,ll jutnunk. Mert ne gondoljuk azt, hogy eninek a meglevő és 11 év átlagában 4800 millió pengőt kitevő nemzeti jövedelemnek azt aiz eloszlását, amely ma adott tény, meg lehet változtatni lalnélkül, hogy ennek a (jövedelemnek összegét felemelnénk. Magának a meglevő jövedeleminek más módon: való eloszlása esak kis mértékben befolyásolható, a kormány pénzügyi, különösen adó és költségvetési politikájával, de lényeges eltérések nem érhetők el. Hozzá kell tennünk snfég azt is, hogy talán nagyon drasztikus módon belenyúlni, ebbe a kérdésbe nem is szabad. Mert hiszen a. jövedelemeloszilási különbségekre emnek az országnak nagy szüksége van, a j öve delem elosizlási különbségek teszik esak lehetővé azt a kultúrszínvonalat, amelyre eljutottunk és' amelyre főleg az ország további gaadasági haliadása szempontjából is nélkülöizhetetlen szükségünlk van. A nemzeti jövedelemnek jobb eloszlását elérni tehát csak egy imódon lehet, a: nemzeti jövedelem szaporításával, emelésé vei és a szaporulatnak lehetőleg: azokhoz az osztályokFiitoizi, vagy azokhoz a néprétegekhez) való juttatásávail, amelyielk ma olyan kis mértékben részesülnek az egész nemzeti j öved elemben. Ámde nincsenek olyan eszközök, amelyekkel a nemzeti jövedelmet mesterségesen emelni lehet, mert hiszen a nemzeti jövedelem nem más, <mint mindaz a termelés, mindaz a produktum, amelyet az egész nemzet egy bizonyos időben, rendesen egy évet számítunk," előteremt. Hogy, ez töblb legyen, vagyis hogy a nemzeti jövedelem emelkedjék, az csak egy módon érhető el, ha többet termelünk, tehát a más, mint mindaz a termelés, mindaz a produktív munkával lehetséges- Több produktív munkához azonban egyszersmind több tőkebefektetésre is van szükség. Azt mondhatnám tehát, hogy anemzeti jövedelem emelésének csak pEryetlenegy módja van és ez nem más, mint njahh és úiahb tőkék befektetése. Még a háború előtti időkből maradt ránk az a jelszó, 'hogy Magyarország tőkeszegény ország. Ez a jelszó a valóságnak meg is felel. Hogy mik voltak a háború előtt ennek okai, annak kutatása ma nagyon messze vezetne, de a 'háború előtt ezzel az állapottal valahogyan még megtudtunk Ibirkózni, mert a háború előtt egy nagy gazdasági egységnek voltunk tagjai, amelyben részben külföldről, de részben aaiás olyan területekről is, amelyek azonban ehhez a gazdasági egységhez tartoztak, pótolni lehetett azt a tőkehiányt, pótolni lehetett azokat a tőkéket, amelyeket a szorosan vett magyar társadalom sajátmaga •megtakarítani nem tudott. Mennyivel inkább tőkeszegények vagyunk ma. (Hegedűs Lóránt: Ügy van!) Tőkeszegénységünket a trianoni békekötés és annak következményei nagy mértékben fokozták. A trianoni szerződés következménye volt az» hogy Magyarország népsűrűsége majdnem az egyik napról a másikra 50%-kai emelkedett, a háború előtti 64-ről a jelenlegi 96 lélekre emelkedett Magyarország négyzetkilométerenkénti népsűrűsége- Ez nagyon természetesen azt a következményt vonta maga után, hogy jelentékeny új tőkéket kell befektetnünk termelésünkre, mert hiszen, ha egy és ugyanazon területen hirtelen megszaporodik a népesség, akkor annak a népességnek ugyanazon a színvonalon való eltartása csak akkor lehetséges, ha a termelés is ugyanolyan mértékben növekedik, mint amilyen mértékben megszaporodott a lakosság. A termelés növelése pedig csak újabb tőkék befektetésével lehetséges1924 után olyan volt a nemzetközi pénzügyi helyzet, hogy más országok bőségesen kínáltak Magyarországnak megtakarításból származó feleslegeiket, az ő felesleges tőkéiket és miután mi nem tudtuk a szükséges tőkéket megtakarítani,, egészen természetes, hogy részben azoknak a pusztításoknak helyrehozása végett, amelyeket a háború és annak következményei vontak maguk után, részben pedig a •megszaporodott népesség következtében szükséges többtermelés miatt minden aggodalom nélkül vette igénybe az ország ezeket a tőkéket. Ezt annyival is inkább tehette, mert hiszen a háború előtt évtizedeken át állandóan külföldről importáltunk tőkéket. Akor nem lehetett előrelátni azt, hogy a külföldről igénybevett tőkék majd. egyszer, sajnos, 1931 nyarától, milyen rendkívül prekárius, milyen rendkívül kedvezőtlen gazdasági helyzetet fognak termetem Magyarországon. Ezen azonban ma már változtatni nem tudunk. Egyedüli törekvésünk lehet, hogy ebből minél hamarabb kikerüljünk. Azt az egy tanulságot azonban levonhatjuk ebből, hogy a jövőben külföldi tőkéket még abhaii az esetben sem vehetünk igénybe olyan mértékben., mint ahogyan a múltban igény be vettünk, hogyha a külföld ezt bőségesen kínálná nekünk, amiről azonban egyelőre szó sincs. Nem marad tehát más hátra, mint, hogy 'saját magunknak kell összehordanunk, saját magunknak kell nemzeti jövedémünkből megtakarítanunk azokat a tőkéket, amely megtakarított tőkék befektetése által el fogjuk érni a nemzeti jövedelem fokozását. (Hegedűs Lóránt.: TTgy van!) Ebben a tekintetben természetesen igen nagy és igen fontos feladatok várnak a kormányra, amely célszerű intézkedésekkel a tőkeképződést nagy mértékben mozdíthatja elő. Mielőtt azonban erre rátérnék, legyen szabad egy pillanatra megállanom annál a kérdésnél, mi lehet tehát az a tőke, amelyet ennek