Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.
Ülésnapok - 1935-47
3i2 Az országgyűlés felsőházának 47. ülé hónapokig várni, mert az kint az életben esak drágaságot idéz elő. Legyen szabad továbbá, — a kereskedelemügyi (miniszter úr tárcájához szólva — a postages telefonhálózat kiépítésének forszirozását is kérnem. Az ősszel a posta és telefontörvényjavaslatnál már szóvá tettem, mennyire fontos ez. A mezőgazdasági életben kint a tanyarendszerben, azok, akik a falvakban laknak, nem is tudják, mi a posta és a telefon, mert ha van is nekik postájuk, telefonjuk, nem veszik j igénybe, észre sem veszik, hogy hiányzik ne- j kik, vagy ha van is nekik akkor sem képesek vele élni — méltóztassék mgbocsátani ezért a kifejezésért — pedig ott a tanyai világban 20, 30, 40 kilométeres körzetben nincs telefon, orvos, bába, kulturális intézmény, stb. és. ha bajok szerencsétlenségek történnek, elsősorban is telefont kellene igénybe venni, hogy segítséget kapjanak valamely községből vagy városból. Bornemisza iparügyi és kereskedelemügyi miniszter úr őszi beszédében megígérte, hogy he fogja kapcsolni a. 'tanyavilágot és a felvakat a telefon és posta hálózatába. Természetesen ezt eddig még nem lehetett megcsinálni, mert csak ebben az új költségvetési évben kerülhet erre sor, nagy tisztelettel kérném azonban, hogy ezt az ígéretét váltsa be, mert a tanyavilág szorgalmas, munkás gazdáinak igen nagy szükségük van arra, hogy a kulturális fejlődésnek ebbe a legegyszerűbb vívmányába ők maguk ás belekapcsolódjanak. (Helyeslés.) Most pedig legyen szabad néhány percig a szövetkezeti dolgokkal foglalkoznom, annál is inkább, mert hiszen egy idő óta általános- szövetkezet elleni támadást látunk a sajtóban, különösen a liberális kapitalista érdekeket szolgáló lapokban, és azt látjuk, hogy a szövetkezet elleni támadást neon igen védik ki, pedig — 'méltóztassék nekem megengedni, hogy azt mondjam, — ha Magyarországra, erre a kis csonka országra teljesen rászabadítanánk a kereskedelem különböző szervezeteit és nem volnának szövetkezetek, akkor nem tudom, hogy mi, kisemberek hova jutnánk. Láttuk a régi időben» az 1870-es, 1880-as évek elején, amikor még szövetkezetek nem voltak, hogyan használták ki a termelő osztályokat és ahogyan a szövetkezetek létesültek, úgy nőtt azok jövője és szerepe is, tehát a szövetkezetekre igenis nagy szükség van ebben az országban. Ez elsősorban a falunak, a tanyai lakosságnak értékesítő és fogyasztási lehetősége. Erre nekünk végtelenül nagy szükségünk van és megnyugtathatom azokat a kereskedő barátaimat, akik a szövetkezetekkel szemben olyan nagy ellenszenvvel viseltetnek, ne aggódjanak a szövetkezetek miatt. Hiszen akik jártunk külföldön, láttuk, hogy még magában Oroszországban is megvoltak a -szövetkezetek -a háború alatt és a háborúelőtti időben mellettük dolgozott a kereskedő és nem volt egyiknek a másikkal semmi baja,, de ha figyeljük Dániát, Hollandiát, ott egyenesen viru ló -szövetkezeteiket látunk és mellettük fennáll a kereskedelem, nincs semmi baja egyiknek a másikkal, nem izgatják, nem üldözik egymást. Ugyanez kellene nálunk is. A szövetkezeteket hatványozottan életre kell hívnunk, életet kell adnunk nekikNagy tisztelettel kérem Magyarország intelligenciáját és Magyarország nagybirtokosait, hogy vegyenek részt a szövetkezetek támogatásában. Most csupa szövetkezet elleni támadást hallunk és nem látnám, hogy védik se 1937, évi június hó 25-én, pénteken. őket, legfeljebb ía szövetkezeti sajtóban, de nem sok szövetkezeti lap van és nem sokan olvassák. Maga az intelligencia és a nagybirtokosság is álljon a szövetkezeti eszme mellé» mert a, termelés csak ezen keresztül tud boldogulni és csak ez lesz a jövője Magyarországon minden tekintetben, ügy a fogyasztási, mint az értékesítő szövetkezetekre szükség van, ezeket fel kell állítani mindenhol, a legkisebb faluban, a tanyák világában isNagy ,baj, hogy a szövetkezeti életet az iskolákban nem ismertetik, legfeljebb a felsőbb iskolákban, de az alsóbb iskolákban nem. Kívánatosnak tartom, hogy már az elemi iskolák magasabb osztályaiban, a III., IV., V. osztályban a gazdagyermekekkel ismertessék meg a szövetkezetek jövőjét, életrevalóságát. Rendes tantárgynak kell bevezetni a szövetkezeti ismereteket, mert nálunk még valóságos propagandát kell kifejteni a vidéken a tekintetben, hogy megismertessük a szövetkezeteket. Még a gazdát is nehezen lehet sokhelyen a szövetkezeti eszme gondolatának megnyerni. A gazda nem akarja megismerni a szövetkezeteket, bizalmatlan. Csak annak à kereskedőnek hisz, ki az ő gabonáját megveszi és hitellel is ellátja. Az a világ elmúlt, amikor még ki lehetett uzsorázni az embereket., Ma már ezt nem lehet, szegény koldusok vagyunk, valamennyien. A kereskedelem velünk, szövetkezetiekkel együtt boldogítsa ezt a szerencsétlen kis országot minden formájában. Legyen szabad a szövetkezetekkel kapcsolatban megemlékeznem arról, amit a múlt esztendőben már említettem is, a búzaterméssel kapcsolatban, hogy nem volt elgendő gabona-közraktárunk. Vannak ugyan az ország különböző részein nagyobb folyók mellett közaiktárak, de ezeket a gazdatársadalom nem tudja igénybevenni, mert hiszen napokig kell fuvaroznia, amíg odáig jut, kényszerítve voltak tehát a gazdák, az első- pillanatban eladni a búzát. Ha lesznek ilyen közraktárszerű raktárházak künn a falvakon,, vagy a tanyavilágban, vagy legalább minden nagyobb városban, akkor a gazda oda beraktározhatja a búzáját, kap rá hitelt előlegképpen, és akikor nem kellett volna 13—14 pengővel elszámoltatni a búzáját, hanem spekulálhatott volna, várhatott volna, amíg megért a jobb ár, amelyet később meg is,kaptak, akik szerencsésebb helyzetben voltak, hiszen kaptak 19—-20 pengőt is a búzáért. Kérem, a mélyen t. kormányt és felhívom a figyelmét arra, hogy amit beígért, azt már egyszer valósítsa meg, hiszen már évek óta kérjük raktárházak kiépítését, ez a mezőgazdák egyik legfőbb kívánsága. Mindnyájan látni óhajtanánk már belőlük valamit. A Futura intézménye részben tölti csak be ezt a szerepet, mert néhány helyen rendelkezik raktárházakkal, de nem kimt a tanyavilágban, a falvakban. Sok helyen nem is kellene új raktárházat építeni, mert hiszen a Tiszántúlon nagy csomó malmot meg fognak szüntetni, és már is van több megszüntetett malom, amelyeknek épületét mind fel lehetne használni, raktárházként. Nem is kerülne az átalakítás nagy összegbe. A Futura intézményét kellene megkérni, hogy szervezze meg a raktárházakat vidéken és tegye lehetővé, hogy a kisgazdatársadalom, a kisgazdaosztály is bevigye oda felesleges búzáját. Ha sok nincs is neki, de ha 50, vagy 100 mázsa búzát bevisz, kap rá