Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-47

3i2 Az országgyűlés felsőházának 47. ülé hónapokig várni, mert az kint az életben esak drágaságot idéz elő. Legyen szabad továbbá, — a kereskedelem­ügyi (miniszter úr tárcájához szólva — a posta­ges telefonhálózat kiépítésének forszirozását is kérnem. Az ősszel a posta és telefontörvényja­vaslatnál már szóvá tettem, mennyire fontos ez. A mezőgazdasági életben kint a tanyarend­szerben, azok, akik a falvakban laknak, nem is tudják, mi a posta és a telefon, mert ha van is nekik postájuk, telefonjuk, nem veszik j igénybe, észre sem veszik, hogy hiányzik ne- j kik, vagy ha van is nekik akkor sem képesek vele élni — méltóztassék mgbocsátani ezért a kifejezésért — pedig ott a tanyai világban 20, 30, 40 kilométeres körzetben nincs telefon, or­vos, bába, kulturális intézmény, stb. és. ha bajok szerencsétlenségek történnek, elsősorban is telefont kellene igénybe venni, hogy segít­séget kapjanak valamely községből vagy vá­rosból. Bornemisza iparügyi és kereskedelemügyi miniszter úr őszi beszédében megígérte, hogy he fogja kapcsolni a. 'tanyavilágot és a felva­kat a telefon és posta hálózatába. Természete­sen ezt eddig még nem lehetett megcsinálni, mert csak ebben az új költségvetési évben ke­rülhet erre sor, nagy tisztelettel kérném azon­ban, hogy ezt az ígéretét váltsa be, mert a ta­nyavilág szorgalmas, munkás gazdáinak igen nagy szükségük van arra, hogy a kulturális fejlődésnek ebbe a legegyszerűbb vívmányába ők maguk ás belekapcsolódjanak. (Helyeslés.) Most pedig legyen szabad néhány percig a szövetkezeti dolgokkal foglalkoznom, annál is inkább, mert hiszen egy idő óta általános- szö­vetkezet elleni támadást látunk a sajtóban, különösen a liberális kapitalista érdekeket szolgáló lapokban, és azt látjuk, hogy a szö­vetkezet elleni támadást neon igen védik ki, pe­dig — 'méltóztassék nekem megengedni, hogy azt mondjam, — ha Magyarországra, erre a kis csonka országra teljesen rászabadítanánk a kereskedelem különböző szervezeteit és nem volnának szövetkezetek, akkor nem tudom, hogy mi, kisemberek hova jutnánk. Láttuk a régi időben» az 1870-es, 1880-as évek elején, ami­kor még szövetkezetek nem voltak, hogyan használták ki a termelő osztályokat és aho­gyan a szövetkezetek létesültek, úgy nőtt azok jövője és szerepe is, tehát a szövetkezetekre igenis nagy szükség van ebben az országban. Ez elsősorban a falunak, a tanyai lakosságnak értékesítő és fogyasztási lehetősége. Erre ne­künk végtelenül nagy szükségünk van és meg­nyugtathatom azokat a kereskedő barátaimat, akik a szövetkezetekkel szemben olyan nagy ellenszenvvel viseltetnek, ne aggódjanak a szövetkezetek miatt. Hiszen akik jártunk kül­földön, láttuk, hogy még magában Oroszor­szágban is megvoltak a -szövetkezetek -a háború alatt és a háborúelőtti időben mellettük dol­gozott a kereskedő és nem volt egyiknek a másikkal semmi baja,, de ha figyeljük Dániát, Hollandiát, ott egyenesen viru ló -szövetkezete­iket látunk és mellettük fennáll a kereskedelem, nincs semmi baja egyiknek a másikkal, nem iz­gatják, nem üldözik egymást. Ugyanez kellene nálunk is. A szövetkezeteket hatványozottan életre kell hívnunk, életet kell adnunk nekik­Nagy tisztelettel kérem Magyarország in­telligenciáját és Magyarország nagybirtoko­sait, hogy vegyenek részt a szövetkezetek tá­mogatásában. Most csupa szövetkezet elleni támadást hallunk és nem látnám, hogy védik se 1937, évi június hó 25-én, pénteken. őket, legfeljebb ía szövetkezeti sajtóban, de nem sok szövetkezeti lap van és nem sokan olvas­sák. Maga az intelligencia és a nagybirtokos­ság is álljon a szövetkezeti eszme mellé» mert a, termelés csak ezen keresztül tud boldogulni és csak ez lesz a jövője Magyarországon min­den tekintetben, ügy a fogyasztási, mint az értékesítő szövetkezetekre szükség van, ezeket fel kell állítani mindenhol, a legkisebb faluban, a tanyák világában is­Nagy ,baj, hogy a szövetkezeti életet az iskolákban nem ismertetik, legfeljebb a fel­sőbb iskolákban, de az alsóbb iskolákban nem. Kívánatosnak tartom, hogy már az elemi is­kolák magasabb osztályaiban, a III., IV., V. osztályban a gazdagyermekekkel ismertessék meg a szövetkezetek jövőjét, életrevalóságát. Rendes tantárgynak kell bevezetni a szövetke­zeti ismereteket, mert nálunk még valóságos propagandát kell kifejteni a vidéken a tekin­tetben, hogy megismertessük a szövetkezeteket. Még a gazdát is nehezen lehet sokhelyen a szövetkezeti eszme gondolatának megnyerni. A gazda nem akarja megismerni a szövetke­zeteket, bizalmatlan. Csak annak à kereskedő­nek hisz, ki az ő gabonáját megveszi és hitel­lel is ellátja. Az a világ elmúlt, amikor még ki lehetett uzsorázni az embereket., Ma már ezt nem lehet, szegény koldusok vagyunk, va­lamennyien. A kereskedelem velünk, szövetke­zetiekkel együtt boldogítsa ezt a szerencsétlen kis országot minden formájában. Legyen szabad a szövetkezetekkel kapcso­latban megemlékeznem arról, amit a múlt esztendőben már említettem is, a búzatermés­sel kapcsolatban, hogy nem volt elgendő ga­bona-közraktárunk. Vannak ugyan az ország különböző részein nagyobb folyók mellett köz­aiktárak, de ezeket a gazdatársadalom nem tudja igénybevenni, mert hiszen napokig kell fuvaroznia, amíg odáig jut, kényszerítve vol­tak tehát a gazdák, az első- pillanatban eladni a búzát. Ha lesznek ilyen közraktárszerű rak­tárházak künn a falvakon,, vagy a tanyavi­lágban, vagy legalább minden nagyobb város­ban, akkor a gazda oda beraktározhatja a búzáját, kap rá hitelt előlegképpen, és akikor nem kellett volna 13—14 pengővel elszámoltatni a búzáját, hanem spekulálhatott volna, várha­tott volna, amíg megért a jobb ár, amelyet ké­sőbb meg is,kaptak, akik szerencsésebb hely­zetben voltak, hiszen kaptak 19—-20 pengőt is a búzáért. Kérem, a mélyen t. kormányt és felhívom a figyelmét arra, hogy amit beígért, azt már egyszer valósítsa meg, hiszen már évek óta kérjük raktárházak kiépítését, ez a mezőgaz­dák egyik legfőbb kívánsága. Mindnyájan látni óhajtanánk már belőlük valamit. A Fu­tura intézménye részben tölti csak be ezt a szerepet, mert néhány helyen rendelkezik rak­tárházakkal, de nem kimt a tanyavilágban, a falvakban. Sok helyen nem is kellene új rak­tárházat építeni, mert hiszen a Tiszántúlon nagy csomó malmot meg fognak szüntetni, és már is van több megszüntetett malom, ame­lyeknek épületét mind fel lehetne használni, raktárházként. Nem is kerülne az átalakítás nagy összegbe. A Futura intézményét kellene megkérni, hogy szervezze meg a raktárháza­kat vidéken és tegye lehetővé, hogy a kisgaz­datársadalom, a kisgazdaosztály is bevigye oda felesleges búzáját. Ha sok nincs is neki, de ha 50, vagy 100 mázsa búzát bevisz, kap rá

Next

/
Thumbnails
Contents