Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-47

322 Az országgyűlés felsőházának h7. ülése 1937. évi június hó 25-én, pénteken. valósítását. A t. felsőházi tag úr figyelmét elkerülte, hogy mindez már megtörtént, folyamatban van. A progresszív tandíj be van vezetve az összes középfokú iskolákban, az ösztöndíjakat most létesítettük, — most jelentettem be legutóbb a képviselőházi tárgyaláson — a kettős bizonyítványt pedig az 1934. évi XI. te. statuálta. A gazdasági nevelés terén tett intézkedéseimről egész röviden csak bejelentem a t. felsőháznak,, hogy a felső mezőgazdasági iskolák gyakorlati tantervét most adtuk ki a f öldmivelésügyi miniszter úrral egyetértve, a polgári iskolák városi és falusi típusának gazdasági átszervezése a jövő évben fog megtörténni és a jövő évben kerül a Ház elé a gyakorlati irányú gazdasági szakiskolákról, a középiskolákról szóló törvényjavaslatom, továbbá a szoeiálhigiéniai leányiskolákról, ezzel kapcsolatban a •gyakorati irányú leányközépiskolákról, valamint a tanítónőképzőkről szóló törvényjavaslatom is, úgyhogy ez a jövő költségvetési év keretében meg fog oldódni. Csak arra kérem a felsőházi tag urakat, hogy amikor az iskola gyakorlatiasságáról beszélnek, méltóztassanak disztingválni, középiskola, gimnázium,, vagyis elméleti és •szakiskola, vagyis gyakorlati irányú iskola között, mert ahogy .gróf Teleki ő excellenciája megállapította, egészséges nemzeti élet alapos elméleti képzetségű embereket sem nélkülözhet. Nagy örömmel vettem, amit Somssich László gróf, azután Balogh Jenő és Chorin Ferenc ő excellenciáik itt a nyelvoktatásról és annak gyakorlatibbá tételéről mondottak. En négy esztendeje törekszem erre gróf Teleki Pál ő excellenciájával együtt, aki ebben a kérdésben munkatársam volt és mondhatom, a legnehezebb ellentállást legyőzve, jutottam most végre odáig,, hogy ebben az irányban az őszre jobb tantervet hozhatok a középiskolák számára* Nem akarom a t. Felsőház türelmet tovább igénybevenni, ezért immár nagyon hosszúra nyúlt felszólalásomat befejezve, tisztelettel kérem, hogy a költségvetésnek a vallás- és kÖ

& oktatásügyi tárcára vonatkozó részét is méltózrtassanak elfogadni. (Elénk helyeslés és taps.) Elnök: A belügyminiszter úr ő nagyméltósága kíván szólni. Széli József belügyminiszter: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Mielőtt a tárcám ügykörét érintő felszólalásokra válaszolnék, legyen szabad valamit előrebocsátanom. A Magyar Királyi Közigazgatási Bíróiság másodelnöki székében eltöltött négy és fél esztendő folyamán, hivatalomnál fogva szerencsém volt tagja lehetni ennek az előkelő alkotmányos testületnek, amely amellett, hogy a társadalmi munkában, az államias gondolkodásban és hazafiasságban oly kiváló tagjai revén nemzeti társadalmunknak színe-javát foglalja magában; egyúttal egyike a legdemokratikusabb közjogi szerveinknek is és így száz százalékig megfelel annak az alapvető állambölcseleti posztulátumnak, amely szerint a törvényhozás mindegyik részének vissza kell tükröztetnie az állami és társadalmi életelvnek valamennyi lényeges oldalát, Ezen a gondolaton alapuló —ha szab ad magamat úgy kifejeznem — bizonyos lelki rokonságot érezvén ezzel a Házzal, nagyon szerettem volna, ha kormányzati működésem elveit és elgondolásait egy részletes programúiban fejthettem volna ki a mélyen t. Ház előtt. Sajnos azonban, rajtam kivül álló okokból ebben akadályozva lévén, kénytelen vagyok egyenesen a felszólalásokra rátérni. (Halljuk! Halljuk!) Közigazgatási kérdésekkel foglalkoztak Szontagh Jenő, Keszthelyi Gyula, Bezerédj István, Balogh Jenő, Láng Lajos és NáraySzabó László felsőházi tag urak. Különösen Szontagh Jenő felsőházi tag úr a bürokrácia túltengésére mutatott rá és megemlítette, hogy Belgiumban, Brüsszelben egy téren négy olyan minisztérium van, amelyet kényelmesen el tudna helyezni a m. kir. belügyminisztérium vagy pénzügyminisztérium épületéneik a felében. Rá kell mutatnom arra, hogy a kormány mindent megtesz a bürokrácia kinövéseinek a lenyesegetésére. Határozott programm szerint évek óta dolgozik az ügyvitel egyszerűsítésén. Jelenleg a községi adminisztráció egyszerűsítésén fáradozik, abból az elvből kiindulva, hogy minden közigazgatási reformnak az. adminisztráció legalsó fokáról kell kiindulnia. Igyekszem a területi aránytalanságokat orvosolni és a kisnépességű jegyzőségeket összevonni. A közigazgatási tisztviselők tanfolyamokon nyernek kiképzést a modern közigazgatás feladataiban.. Hangsúlyoznom kell, hogy a közigazgatás egyszerűsítésénél nagy körültekintéssel kell eljárnunk, mert közigazgatásunk történelmileg kialakult szervezet, amely egy 20 milliós nagy ibirodalom igényeire volt méretezve. Ezt a szervezetet visszafejleszteni és a mai Magyarország igényeihez mérni csak fokozatosan, lépésről-lépésre lehet. Ami a Belgiummal való összehasonlítást illeti, nem szabad szem elől téveszteni, -hogy ezt az ugyanannyi lakossal bíró, de háromszor sűrűbben lakott területű és nagykultúrájú országot aránytalanul kisebb költséggel, gazdaságosabban és kevesebb szerv útján lehet igazgatni. Keszthelyi Gyula felsőházi tag úr felszólalásában többek között azt kifogásolta, hogy a falu vezetése és támogatása csupán szavakban és nem tettekben jelentkezik, mondván, hogy a falu anyagi erejét központi állami célokra veszik igénybe. Megállapítom ezzel szemben, hogy az adóztatás általános és arányos volta következtében a községi lakosság semmiféle különös oly állami közterhet nem visel, amely a városi lakosságot ugyanolyan arányban nem terhelné, sőt az államig házadó kulcsa községekben csupán 14%, míg a városokban ez a kulcs 16%, Budapesten pedig éppen 17%. Az 1929:11. te. 2. §-a szerint a kis- és nagyközségekben befolyt házadónak az r évi 13,500.000 pengőt meghaladó részét a községek segélyezésà alapja javára kell elszámolni, tehát a községeknek visszajuttatni.^ A községek segélyezési alapja évente -jelentékeny össze. gekkel támogatja a községeket ^ háztartási szükségleteik fedezésében. Ezidőszerint is rendelkezésre állanak a községeknek saját erőforrásaik: községi pótadót vethetnek ki, ingatlanaikat, jogosítványaikat f kizáróan a maguk javára hasznosíthatják és ezen a téren a vagyon felügyeleti hatóság csupán a községek érdekeinek megóvására szorítkozik. A községek bevételeinek fokozására minden lehető intézkedést megtettem. Ezt a célt szolgálja az általános és alkalmazotti kereseti adónak, a fogyasztási adóknak a községek i részére történt átengedése, a községeknek