Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-47

Az országgyűlés felsőházának U7. ülé, a gyakorlati oktatás kifejlesztését kívánták, azt hiszem, úgy értelmezték azt, hogy az oktatást közelebb kell hozni az élethez, tehát az oktatás során a gyakorlati élet követelményeire kell súlyt helyezni, ily értelemben kell nevelni az ifjúságot. Teleki ő nagyméltósága valószínűleg arra a gyakorlati oktatásra gondolt, amely lényegében bizonyos kézügyesség elsajátítására vagy bizonyos műveletek begyakorolására vo natkozik. Az kétségtelen, hogy ilyen gyakorlati oktatásra nincs szükség, mert ez. nem hozza közelebb az oktatást az életre varo ne veléshez, de hogy például a 'mérnöknevelésben a gyakorlati kiképzés mit jelent vagy pedig az orvosi oktatásban milyen fontos az anatómiai és klinikai gyakorlat, arra nézve nem lehet véleményeltérés, mert hiszen például egy olyan mérnök, aki a laboratóriumi gyakorlatok során nem ismerte meg az anyag tulajdonságait vagy pedig egy olyan mérnök, aki azokat a természeti folyamatokat, amelyeket a gépekben értékesítünk, nem látta abban a laboratóriumban legalább egyszer életében, ez — állítom — nincsen kellőképpen az életre kinevelve. Az elméleti oktatásnak a változása a század eleje óta lényegében abban nyilvánul meg, hogy ma szélesebb természettudományi alapon épül fel. Ez alkalmassá teszi a mérnököket új feladatok megoldására, amelyekre a tapasztalati adatok még nem állnak rendelkezésre kellő mértékben. Ez lehetővé teszi azt, hogy a mérnök gyorsabban beleilleszkedjék a technika haladása következtében folyton változó életbe és lehetővé teszi azt, hogy a külföldi technikai vívmányok gyorsabban honosíttassanak meg és ennek révén gyöt; sabban értékesíttessenek az ország gazdasági életének javára, ami a versenyképesség fenntartása szempontjából bír óriási jelentőséggelIgen t. Felsőház! A gyakorlati kiképzés tekintetében a laboratóriumi gyakorlatok meghonosítása jelent egy lényeges különbséget a század elején folytatott gyakorlati oktatással szemben, amely lényegében a műhelyekben folyt le. A laboratóriumi oktatás ma tudományos alapokra van fektetve. Itt a tudományos jelzőn van a hangsúly és nem a gyakorlatin. A műegyetemi laboratóriumi kiképzés először az anyagvizsgáló-laboratóriumokban kezdődik és később folytatódik a szakelőadásokkal kapcsolatos speciális laboratóriumokban. A kémikusoknál már a legrégebben vannak meghonosítva a laboratóriumi gyakorlatok, a mérnöki és gépészmérnöki oktatásban ezek a gyakorlatok, ez a laboratóriumi kiképzés azonban tulajdonképpen csak a század elején honosodtak meg, amióta Németországban felismerték ennek a gyakorlati kiképzésnek fontosságát. Amikor a műegyetem a budai helyiségekbe költözött át, akkor a laboratóriumi oktatás céljaira megfelelő épületekről gondoskodtak és különösen a gépészmérnöki laboratórium építésére és felszerelésére megfelelő összegeket vettek fel az építési költségvetésbe. Amikor azonban az új műegyetem épületei elkészültek, akkor kiderült, hogy az építési költségeknél olyan túlkiadások merültek fel, hogy a laboratóriumi felszerelésre a költségvetésbe felvett 500.000 korona már nem állott rendelkezésre, úgy, hogy megvoltak a laboratóriumok, de nem volt felszerelés. Ezen úgy segítettek, hogy évenként kisebb összegeket bo ?e 1937, évi június hó 25-én, pénteken. 313 csátottak a műegyetem rendelkezésére ennek a laboratóriumi felszerelésnek beszerzésére. Amikor a háború kitört, már volt bizonyos laboratóriumi felszerelésünk, de a háború alatt a rendelkezésre bocsátott összegek olyan csekélyek voltak, hogy még a fenntartásról sem lehetett gondoskodnunk, nemhogy arról, hogy a laboratóriumi felszerelés hiányai pótoltassanak, A háború után pedig még rosszabbak voltak az állapotok, mert hiszen a háború után még kevésbbé voltunk abban a helyzetben, hogy azokra a költségekre fedezetet találhattunk volna, amelyek a laboratóriumi gyakorlatok végrehajtására, a laboratóriumi felszerelések karbantartására és kiegészítésére szükségesek lettek volna. Egészen 1925/26-ig rendkívül nehéz viszonyok között dolgoztunk és csak nagynehezen sikerült a mérnöki gyakorlati kiképzést olyan mértékben fenntartani, mint ahogyan az a legprimitívebb igények kielégítése szempontjából kívánatos volt. li)25-ben sikerült néhai gróf Klebelsberg Kuno akkori kultuszminiszter urat rávennem arra, hogy a műegyetemet meglátogassa. Akkor megmutattuk neki a laboratóriumokat és ő a tapasztaltak alapján azonnal rendelkezé! sünkre bocsátotta a megfelelő összegeket ahhoz, hogy legalább egy nagy részét azoknak a hiányoknak, amelyeket ő maga saját szemeivel látott, kiküszöbölhessük. Ugyanakkor merült fel az a gondolat, hogy egy országos természettudományi kongresszust kell rendezni abból a célból, hogy a magyar természettudományi kutatás alapjait megvessük. Ebből ia kongresszusból kifolyólag keletkezett azután az Országos Természettudományi Tanács. Ez egy állami szerv, amelynek az a feladata, hogy irányítsa és támogassa az országos természettudományi kutatást. Ugyanekkor ezzel az Országos Természettudományi Tanáccsal kapcsolatban keletkezett a Széchenyi Tudományos Társaság, amely a társadalom, főleg a gazdasági tényezőktől nyert támogatásával, a befizetett évi tagdíjakból támogatjía az országos természettudományi kutató munkát. Megjegyzem itt, hogy 'maga a kutató, aki bizonyos problémák megoldásával foglalkozik, nem kap semmit a társaságtól, ö csak az anyagköltségeket, valamint a beszerzendő műszerek és eszközök költségének fedezetére kap támogatást. Ez a Széchenyi Tudományos Társaság 9 évi fennállása alatt közel 800.000 pengőt bocsátott a tudományos kutatás rendelkezésére. Hogy ebből az aránylag csekély öszszegből — mert csekély ez az összeg azokhoz a 'milliókhoz képest, amit külföldön hasonló célokra fordítanak — milyen nagyszerű eredményeket mutatttak fel a természettudományi kutatók Magyarországon, arról nem régen készült egy angol nyelven is közzétett jelentésem, amelyben kifejtettem azt is, hogy ezek az eredmények a magyar gazdasági életre milyen befolyást gyakorolnak. Mélyen t. Felsőház! Ne vegyék tőlem rossznéven, hogy valamivel bővebben foglalkozom ezzel a kérdéssel, de a magyar mérnök nevelésének és a tudományos kutatásnak az ügye olyan fontos a magyar gazdálkodás, a nemzet élete szempontjából, hogy talán érdemes erre még egynéhány percet fordítani. (Haitink! Halljuk!) Ha megnézzük a költségvetést, azt látjuk, hogy a Műegyetem szükségleteinek fedezésére a következő összegek vannak felvéve. Személyi 50*