Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-47

314 Az országgyűlés felsőházának kf* ü járandóságokra kerekszámban kétmillió pengő, dologi kiadásokra pedig 630.000 pengő, ami együttesen 2*7 millió pengőt tesz ki. Ez az Öszszeg a kultuszminisztérium költségvetésének körülbelül 3%-a. Ha továbbá nézzük azt, hogy a Műegyetem a gyakorlati oktatás céljaira, tehát a laboratóriumi felszerelés fenntartására és kiegészítésére az 1929/30. évben 200.000 pengőt kapott a Műegyetem az akkori költségvetés szerint, 1934/35-ben már osiak 30.000 pengőt, a mostani költségvetésben pedig 64.000 pengő jut a Műegyetemnek erre a célra, akkor meg kell állapítanunk azt, 'hogy ezek az összegek nem elegendők ahhoz, hogy a Műegyetem teljesíthesse azt a feliadatát, amely a mérnökne. clés terén reálhárul. Nagy örömmel hallgattam a múlt alkalommal Teleszky ő nagyméltóságának azt a megállapítását, hogy bár takarékoskodnia kell az államkincstárnak, de nem szabad a műegyetemtől megvonni azokat az összegeket, amelyek a mérnöknevelés eredményes végrehajtásához szükségesek. Jól tudom, hogy a műegyetem mostani költségvetésébe nem tudjuk beiktatni ezeket az összegeket.. Az én felszólalásomnak célja, hogy megteremtsem azokat az előfeltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a jövő évi költségvetésben a műegyetem kérése teljesíttessék. Nem kell az igen t. Felsőház színe előtt fejtegetnem azt a tényt, hogy egyes országok gazdasági felvirágzása, viszont más országok gazdasági hanyatlása bizonyos tudományos kutatások úttörő eredményeinek voltak a következményei. Hiszen csak a német példára kellene hivatkoznom. Németország nem tudna ellentállni a nemzetközi gazdasági bojkottnak, ha nem volna meg ott a tudományos kutatómunkának az a megszervezettsége, amellyel a gazdasági életet alátámasztja és amellyel megadja az eszközöket a behozatal lehető csökkentésére és képessé teszi azoknak az áruknak a produkálására, amelyeknek exportjával meg tudja szerezni az országban nem termelhető nyersanyagokat. De van erre példa Magyarországon is. Magyarországon a gépipar és speciálisan az elektromosipar a magyar kutatómunka eredményeképpen olyan helyet foglal el a nemzetközi ipari termelésben ennek a századnak eleje óta, amely nemcsak a magyar technikai kultúra külföldi elismerését biztosítja, hanem maga után vonta azt is, hogy az ezeknek a gépeknek és szerkezeteknek külföldre való exportja révén jelentkező« bevételek lényegesen megjavítják az ország gazdasági és fize tési mérlegét. Én nagyon kérem az igen t. Felsőházat, támogassa a műegyetemet abban, hogy megkapja azokat az "eszközöket, amelyekre szüksége van. A műegyetemnek feladata, hogy mentől több, mentől jobban kiképzett mérnököt adjon a gazdasági életnek. Azzal, hogy én azt mondom, hogy mentől több mérnököt kell kiképeznünk, nem kerülök szembe azokkal, akik a legszigorúbb szelekciót követelik a műegyetemre való felvétel során. Én magam is azon az állásponton vagyok, hogy igenis szigorúan meg kell válogatnunk azokat, akiket a műegyetemre bocsátunk. Ennek a szelekciónak az én véleményem szerint három szempontot kell kielégítenie. Először is mindenesetre a műegyetemre kell bocsátanunk azokat, sőt meg kell könnyítenünk a műegyetemre iutását azoknak a tehetséges fiatalembereknek, akik arra valók, akik középisko'4 se 1937, évi június hó 25-én, pénteken. < lai tanulmányaik során bebizonyították, hogy tudnak szorgalmasan dolgozni és a szorgalmas munka révén eredményeket is felmutatni j és akikről^ bebizonyult az, hogy erkölcsi maga; tartásuk és az a morális környezet, amelyben J felnevelkedtek, megfelel azoknak az igényekj nek, amelyek nemzeti szempontból velük szemben támaszthatók. A második szempont az, hogy nem kell megakadályozni az egyetemre jutását azoknak a fiatalembereknek, akik a diplomát nem kereseti célokra akarják megszerezni, akik nem azért «akarnak diplomát kapni, hogy ezen a réven azután állást követeljenek. Például egy földbirtokos fia, aki átveszi majd az apja birtokának kezelését, egy gyáros vagy mérnök fia, aki apja utódja lesz, nem veszi el senki kenyerét és munkája a műegyetem elvégzése után csak értékesebb lehet a nemzet számára, raint volna akkor, ha nem jár a műegyetemre. Elnök: T. Felsőház! Miután a tegnapi ülésben tett bejelentésnek megfelelően déli 12 óra kor II. Rákóczi Ferenc fejedelem emléktáblájának ünnepélyes leleplezésén kell megjelennünk, a vitát félbeszakítom. A felsőházi tag úr majd azután méltóztatik beszédét folytatni. Felkérem a felsőházi tag urakat, hogy a kupolacsarnokban fáradni szíveskedjenek. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom, Schima. j nek Emil ő méltóságát illeti a szó. Schimanek Emil: Mélyen t. Felsőház! Ott | hagytam el, hogy a műegyetemre jelentkezők; nek két kategóriáját jellemeztem, amelyek kö\ zül mindenesetre fel kell venni az elsőt, a má| sodiknak pedig a felvételét nem kell megaka| dályozni. A harmadik csoportba tartoznak véj leményem szerint azok, akiknek felvételét fel| tétlenül meg kell akadályozni. Ezek a szegé, nyék és tehetségtelenek, akik a diploma révén | akarnak a társadalmi osztályoknak egy magaj sabb rétegéhe felemelkedni. Ezek a diplomá; sok, ha nem tudnak az államnál vagy más kö: zületeknél alkalmazást kapni, a magántevéI kenységben nem tudnak érvényesülni és ezk{ bői kerülnek ki azután az elégedetlenek, a társadalom felforgató elemei A szelekcióra véleményem szerint egyik alI kalmas eszköz a tandíjak felemelése, amint azl j itt többször is hallottuk, de azzal a hozzáadásj sal, hogy a tehetséges fiatalembereknek nem | csak elengedjük a tandíjakat, hanem ösztöndíjakkal is támogatjuk őket abban, hogy a ! diplomát megszerezhessék. (Helyeslés.) A diákság és a végzett ifjúság lépten-nyomon hangoztatja és követeli a tandíjak és vizs gadíjak leszállítását. Tisztelettel jelentem az Igen t. f Felsőháznak, hogy a műegyetemen vizsgadíj nincs, mindenkinek alkalma van egyszer ingyen vizsgát tenni, csak újbóli vizsga esetén kell fizetni utólag vizsgadíjat. A szigorlati díjakkal kapcsolatban pedig ugyanazt az eljárást kellene követni, mint a tandíjnál mondottam, ami a műegyetemen részben már meg is van. valósítva, hogy tudniillik a szegény és tehetséges, a műegyetemet jól vesző diákoknak a dékánok szigorlati segélye ket adnak. De ezt rendszeresíteni kell és azoknak, akik tehetségesek és jól végeznek, a szigorlati díjat teljesen el kellene engedni. Ezzel szemben azonban a többiek szigorlati díját fel lehetne emelni.