Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-47

314 Az országgyűlés felsőházának kf* ü járandóságokra kerekszámban kétmillió pen­gő, dologi kiadásokra pedig 630.000 pengő, ami együttesen 2*7 millió pengőt tesz ki. Ez az Ösz­szeg a kultuszminisztérium költségvetésének körülbelül 3%-a. Ha továbbá nézzük azt, hogy a Műegyetem a gyakorlati oktatás céljaira, te­hát a laboratóriumi felszerelés fenntartására és kiegészítésére az 1929/30. évben 200.000 pen­gőt kapott a Műegyetem az akkori költségve­tés szerint, 1934/35-ben már osiak 30.000 pengőt, a mostani költségvetésben pedig 64.000 pengő jut a Műegyetemnek erre a célra, akkor meg kell állapítanunk azt, 'hogy ezek az összegek nem elegendők ahhoz, hogy a Műegyetem tel­jesíthesse azt a feliadatát, amely a mérnökne­. clés terén reálhárul. Nagy örömmel hallgattam a múlt alka­lommal Teleszky ő nagyméltóságának azt a megállapítását, hogy bár takarékoskodnia kell az államkincstárnak, de nem szabad a műegyetemtől megvonni azokat az összegeket, amelyek a mérnöknevelés eredményes végre­hajtásához szükségesek. Jól tudom, hogy a műegyetem mostani költségvetésébe nem tud­juk beiktatni ezeket az összegeket.. Az én fel­szólalásomnak célja, hogy megteremtsem azo­kat az előfeltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a jövő évi költségvetésben a mű­egyetem kérése teljesíttessék. Nem kell az igen t. Felsőház színe előtt fejtegetnem azt a tényt, hogy egyes országok gazdasági felvirágzása, viszont más országok gazdasági hanyatlása bizonyos tudományos kutatások úttörő ered­ményeinek voltak a következményei. Hiszen csak a német példára kellene hivatkoznom. Németország nem tudna ellentállni a nemzet­közi gazdasági bojkottnak, ha nem volna meg ott a tudományos kutatómunkának az a meg­szervezettsége, amellyel a gazdasági életet alátámasztja és amellyel megadja az eszközö­ket a behozatal lehető csökkentésére és ké­pessé teszi azoknak az áruknak a produkálá­sára, amelyeknek exportjával meg tudja sze­rezni az országban nem termelhető nyers­anyagokat. De van erre példa Magyarországon is. Magyarországon a gépipar és speciálisan az elektromosipar a magyar kutatómunka ered­ményeképpen olyan helyet foglal el a nemzet­közi ipari termelésben ennek a századnak eleje óta, amely nemcsak a magyar technikai kultúra külföldi elismerését biztosítja, hanem maga után vonta azt is, hogy az ezeknek a gépeknek és szerkezeteknek külföldre való exportja révén jelentkező« bevételek lényege­sen megjavítják az ország gazdasági és fize tési mérlegét. Én nagyon kérem az igen t. Felsőházat, támogassa a műegyetemet abban, hogy meg­kapja azokat az "eszközöket, amelyekre szük­sége van. A műegyetemnek feladata, hogy mentől több, mentől jobban kiképzett mérnö­köt adjon a gazdasági életnek. Azzal, hogy én azt mondom, hogy mentől több mérnököt kell kiképeznünk, nem kerülök szembe azokkal, akik a legszigorúbb szelekciót követelik a mű­egyetemre való felvétel során. Én magam is azon az állásponton vagyok, hogy igenis szi­gorúan meg kell válogatnunk azokat, akiket a műegyetemre bocsátunk. Ennek a szelekció­nak az én véleményem szerint három szem­pontot kell kielégítenie. Először is minden­esetre a műegyetemre kell bocsátanunk azo­kat, sőt meg kell könnyítenünk a műegye­temre iutását azoknak a tehetséges fiatal­embereknek, akik arra valók, akik középisko­'4 se 1937, évi június hó 25-én, pénteken. < lai tanulmányaik során bebizonyították, hogy tudnak szorgalmasan dolgozni és a szorgal­mas munka révén eredményeket is felmutatni j és akikről^ bebizonyult az, hogy erkölcsi maga­; tartásuk és az a morális környezet, amelyben J felnevelkedtek, megfelel azoknak az igények­j nek, amelyek nemzeti szempontból velük szemben támaszthatók. A második szempont az, hogy nem kell megakadályozni az egyetemre jutását azoknak a fiatalembereknek, akik a diplomát nem ke­reseti célokra akarják megszerezni, akik nem azért «akarnak diplomát kapni, hogy ezen a réven azután állást követeljenek. Például egy földbirtokos fia, aki átveszi majd az apja bir­tokának kezelését, egy gyáros vagy mérnök fia, aki apja utódja lesz, nem veszi el senki kenyerét és munkája a műegyetem elvégzése után csak értékesebb lehet a nemzet számára, raint volna akkor, ha nem jár a műegyetemre. Elnök: T. Felsőház! Miután a tegnapi ülés­ben tett bejelentésnek megfelelően déli 12 óra kor II. Rákóczi Ferenc fejedelem emléktáblá­jának ünnepélyes leleplezésén kell megjelen­nünk, a vitát félbeszakítom. A felsőházi tag úr majd azután méltóztatik beszédét folytatni. Felkérem a felsőházi tag urakat, hogy a ku­polacsarnokban fáradni szíveskedjenek. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom, Schima. j nek Emil ő méltóságát illeti a szó. Schimanek Emil: Mélyen t. Felsőház! Ott | hagytam el, hogy a műegyetemre jelentkezők­; nek két kategóriáját jellemeztem, amelyek kö­\ zül mindenesetre fel kell venni az elsőt, a má­| sodiknak pedig a felvételét nem kell megaka­| dályozni. A harmadik csoportba tartoznak vé­j leményem szerint azok, akiknek felvételét fel­| tétlenül meg kell akadályozni. Ezek a szegé­, nyék és tehetségtelenek, akik a diploma révén | akarnak a társadalmi osztályoknak egy maga­j sabb rétegéhe felemelkedni. Ezek a diplomá­; sok, ha nem tudnak az államnál vagy más kö­: zületeknél alkalmazást kapni, a magántevé­I kenységben nem tudnak érvényesülni és ezk­{ bői kerülnek ki azután az elégedetlenek, a tár­sadalom felforgató elemei A szelekcióra véleményem szerint egyik al­I kalmas eszköz a tandíjak felemelése, amint azl j itt többször is hallottuk, de azzal a hozzáadás­j sal, hogy a tehetséges fiatalembereknek nem | csak elengedjük a tandíjakat, hanem ösztön­díjakkal is támogatjuk őket abban, hogy a ! diplomát megszerezhessék. (Helyeslés.) A diákság és a végzett ifjúság lépten-nyo­mon hangoztatja és követeli a tandíjak és vizs gadíjak leszállítását. Tisztelettel jelentem az Igen t. f Felsőháznak, hogy a műegyetemen vizsgadíj nincs, mindenkinek alkalma van egyszer ingyen vizsgát tenni, csak újbóli vizsga esetén kell fizetni utólag vizsgadíjat. A szigorlati díjakkal kapcsolatban pedig ugyan­azt az eljárást kellene követni, mint a tandíj­nál mondottam, ami a műegyetemen részben már meg is van. valósítva, hogy tudniillik a szegény és tehetséges, a műegyetemet jól vesző diákoknak a dékánok szigorlati segélye ket adnak. De ezt rendszeresíteni kell és azok­nak, akik tehetségesek és jól végeznek, a szi­gorlati díjat teljesen el kellene engedni. Ezzel szemben azonban a többiek szigorlati díját fel lehetne emelni.

Next

/
Thumbnails
Contents