Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.
Ülésnapok - 1935-47
Az országgyűlés felsőházának U7. iilési juk, «tekintettel arra, hogy nemcsak pengőfizetőképességünket kell figyelembe venni, hanem trans feráló képességünket is. Ezen a két vonal között adott mesgyén haladva arra törekedtem, hogy ahol lehet, egy hosszabb időre szóló, legalább 3 éves nyugalmi időt biztosító rendezést hozzunk létre. Örömmel jelentem, hogy a népszövetségi feölesön, tekintetében ezen túlmenőleg végleges rendezést sikerült létrehozni, amelyre vonatkozólag a kommüniké úgy Londoniban, mint Budapesten kedden fog megjelenni és így most a részletekre nem térek ki. A többi tartozás 'tekintetében folyamatosan jönnek létre bizonyos megállapodások és ezek is folyamatosan fognak közzététetni. Az eredménnyel meg vagyok elégedve és mindazok a szakértők, akikkel a részleteket is közölhettem — a nemzetközi szokás és illem tiltja, hogy a, nyilvános publikálás előtt a részleteket nyilvánosságra hozzam — szintén meg voltak elégedve. A jövő kiépítéséhez tartozó szociális problémák íközt »szerepel az adózás szociálisabb átalakítása, különösen a kisemberek érdekeinek figyelembevételével. Ez a munka fokozatosan folyik, de mint voltam bátor egy hasonlattal élni, itt egy híd épül, amelynek átépítése alatt azonban a forgalmat is. el kell látni. Lehetet- ! len a mai időkben máról holnapra egy új rendszert hozni, mert ezzel biztosan aláásnánk az ország gazdasági és pénzügyi gépezetét, de igenis lehet, hogy úgy mondjam, mindennap egy tartót, csavart, pillért kicserélni. Ez a munka folyik. Méltóztatnak ezt a programmot ismerni. Ebbe tartozik a házadó rendkívüli pótlékának bizonyos csökkentése, amely szerdán kerül a 33-as bizottság elé. Ide tartozik a magánalkalmazottak különadójának, a 600 pengős jövedelemig való lényeges csökkentése, amelyre vonatkozó rendelet szintén szerdán kerül cl 00"SiS bizottság elé. Ebbe tartozik a társulati adó reformja, amelyre vonatkozólag úgy látom, megértéssel találkozunk az egész vonalon, még az érdekelteknél is, mert ez bizonyos legális adócsökkentési lehetőséget akar csupán ! kiküszöbölni és a másik oldalon esetleg egy mérsékeltebb kulcsemelés! s el dolgozik, amit még meg fogunk fontolni. Lényegesen nagyobb jövedelmet fogunk ezáltal kimunkálni a nélkü 1 , hogy a tőkét, mint 'termelő tényezőt megtámadnék, amivel nagy szolgálatot fogunk tenni a tőkének is, mert mindazon intézkedések megté- • telével itt is és egyéb tereken, amelyek jogo- ] sultan hozhatók fel ebben az irányban, tárgy- | talanná fogjuk tenni a tőkeellenes küzdelmet. A pécsi püspök úr ő excellenciája emlí- | tette beszédében, hogy éppen a keresztény és j nemzeti politika szempontjából, amelyet a kormány követ, milyen rendkívül fontos az, hogy apró dolgokban, a kicsiny ügyekben, a széles néprétegek iránti érzék érvényesüljön, illetőleg, hogy ebben a tekintetben hibák ne történjenek. Átérzem azt, hogy tulajdonképpen a kis dolgokban, a kisemberekkel érintkező közigazgatás mindennapi életében nagyokat lehet tenni Magyarországon és ezért egykét apró dologról itt is megemlékezem. Két rendelkezés fog a holnapi hivatalos lapban megjelenni. Az egyik, egy szélesebb rétegű kisembercsoportot, a trafikosokat, fogja mentesíteni az általános forgalmiadónak az alól a része alól, amely a telefondíjakra és Budapesten a kisszakaszérmék forgalmára esik. Azt hiszem, hogy megnyugvást fog ez a rendelke^ zés kelteni. A másik az autóadóra vonatkozó FELSŐHÁZI NAPLÓ. II. •• 1937, évi június hó 25-én, pénteken. 311 rendelet. Itt a vitában szintén felmerült az a gondolat, hogy úgy, ahogyan a kisebb kocsiknál lényegesen leszállítottuk az adókat, most a 3 liter hengerűrtartalomtól felfelé szintén szállítsuk le az adót igen lényegesen. Ez azután lehetővé fogja tenni, hogy ezeket a kocsikat is beállítsák a forgalomba. Az adócsökkentés a legmagasabb kategóriákban csaknem 40%-os mérséklést jelent és a forgalomban lévő nagy autókra vonatkozólag nemcsak honvédelmi szempontokból fontos, hanem azt hiszem fogyasztási szempontokból is, mert a nagy autókkal kapcsolatos nagyobb kiadások révén sokkal több pénzt hoznak a gazdasági vérkeringésbe. Gondoskodom arról is, hogy a külföldiek tulajdonában lévő külföldi rendszámú kocsik után olcsóbb közúti átalányt fizessenek. A hazai gyártású közforgalmú teherautókra is fontos ez a rendelet. Azoknak a teherkocsiknak ugyanis, amelyek 1500—5000 kilogramm önsúlyuak és gyárilag újak s amelyeket 1939. év végéig helyeznek üzembe, kétévi időtartamra 50%-os adókedvezményt adok. Azt hiszem, hogy ez a mérséklés lényeges lökést fog adni a hazai tehergépkocsi gyártásának, ami kívánatos is. Azt hiszem, hogy ezeken a tereken úgyszólván állandóan kell bizonyos intézkedéseket tenni. r Wer vieles bringt, wird manchem etwas bringen. A vita során szóvátették a tisztviselői létszámkérdést és a nyugdíjkérdést is. Nem akarok a tisztviselői létszám kérdésére újból kiterjeszkedni. Kétségtelen, hogy ez rendkívül nehéz probléma, amely az állam növekedő feladatkörével is kapcsolatban van. A diagnózis és a therapia között itt mindig nagy ür fog tátongani, mert a diagnózis szerint meg kellene állítani az életet, holott helyes csak clZ cl therapia, amely az életet haladni engedi. És nem lesz kormányzat, amely teljesen az egyik oldalra heiyezkedhetik, mert haladnia kell, természetesen mindig megőrizve egy észszerű keretet. (Egy hang a jobbközépen: Túlad mini s ztráció ne legyen!) Az nagyon fontos dolog, hogy túladminisztráció ne legyen, de napról napra látja az ember azt, hogy mindig iijabb és újabb feladatköröknek a közigazgatásba való kapcsolódását óhajtják, mert az élet kívánja ezt. , A nyugdíjkérdésről sokszor nyilatkoztam. E vita során is érdekes előadásokat hallottunk erről és különösen élesen s szemléltetően állította ide ezt a kérdést Teleszky ő excellenciája. A kormány elfogadta javaslatomat, amelyben egy tárcaközi bizottság alakítását javasoltam. Ennek feladata lesz a nyugdíjkérdést — hogy úgy mondjam — először lefotografálni, megállapítani a mai helyzetet, azután retrospektive megnézni a multat és előretekintve, a jövőnek alakulását, és konkrét javaslatokkal szolgálni abban az irányban, hogy mit tegyünk, mert valamit kétségtelenül tennünk kell és pedig minél előbb, nem mintha ennek közvetlen, azonnali eredménye lenne, — ezt ugyanis túlzás volna várni — de legalább a jövőre nézve ezt a nagy és állandóan fokozódó emelkedést ki kellene zárnunk. Az adórendszerről már beszéltem. Nem akarok a házadóra és egyéb kérdésekre kitérni. Azt hiszem, feladatom az volt, hogy^ a legnehezebb időkön átsegítsük az építkezési ipart, amely nemcsak a nagyvállalkozókból, hanem 46 vagy még több iparágból áll, amelyek ehhez kapcsolódnak. Ha tehát azt mondottam volna, hogy adókedvezményeket nem adokj ez azt jelentette volna, hogy megállt 50
