Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.
Ülésnapok - 1935-47
Az országgyűlés felsőházának 47. ülése 1937. évi június hó 25-én, pénteken, gróf Széchenyi Bertalan, Beöthy László és báró Radvánszky Albert elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1937/38. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Szőke Gyula, Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, Schimanek Emil, Darányi Kálmán miniszterelnök, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Széli József belügyminiszter, S. Bálint György, Mészáros István, Nékám Lajos, Koós Zoltán, Ghyczy Elemér, Galánffy János. — Az egyes közmunkák költségeinek fedezésésől szóló törvényjavaslat. — A többgyermekes alkalmazottak családi pótlékának felemeléséről szóló törvényjavaslat. — Az ezüstből verhető pénzérmék mennyiségének újabb megállapításáról szóló törvényjavaslat. — A rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929 : XXIX. te. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló pénzügyminiszteri jelentés. — Az 1927 : XXI. te. 70. §-a alapján kártalanítandó foglalkozási betegségek jegyzékének újabb megállapításáról szóló belügyminiszteri jelentés. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Melléklet. Az Országgyűlés két háza által II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékére emelt emléktábla leleplezésén Her ez eg Ferenc író felsőházi tag ünnepi beszéde. A kormány résééről jelen vannak: Darányi Kálmán, Fabinyi Tihamér, Hóman Bálint Lázár Andor, Rőder Vilmos, Széli József. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 3 perckor.) ÍAz elnöki széket gróf Széchenyi Bertalan foglalja el.) Elniik: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Péchy Manó, a felszólalók jegyzésére pedig vitéz Görgey László jegyző urat kérem fel. Bemutatom a képviselőház elnökének átiratát, amelyben közli, hogy a képviselőház folyó hó 22-én tartott ülésében a megüresedett jegyzői tisztségre Csikvándi Ernő, a 33 tagú országos bizottságba pedig Ángyán Béla, Csilléry András, Csizmadia András, Eckhardt Tibor, gróf Esterházy Móric, Hegedűs Kálmán, Hunyady Ferenc, Klein Antal, Krúdy Ferenc, Krüger Aladár, Lányi Márton, Lossonczy István, vitéz Marton Béla, vitéz Mecsér András, Petro Kálmán, Péchy László, Kassay Károly» Reményi-Schneller Lajos, Ronkay Ferenc, gróf Teleki Mihály, Tomcsányi Vilmos Pál és Zsindely Ferenc országgyűlési képviselőket választotta meg. Tudomásul szolgál. Napirend szerint következik az 1937/38. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Szőke Gyula ő méltósága. ,''•' Szőke Gyula: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! Két miniszterviselt tagtársam igen magas színvonalú beszéde után felszólalva, elsősorban az ő beszédjükre kívánok alludálni. amikor megállapítom azt, hogy mindketten elfogadták a törvényjavaslatot. Az egyik a kormány iránt való bizalomból, H másik a kormány tagjai iránt való bizaFELSÖHAZI NAPLÓ. II. lomból, a nélkül, hogy programmot nézne, mert programmot a kormány nem is adott. Ugyanilyen ellentét van a ké^elfogadási indokban a statisztikára hivatkozva. Teleszky János ő excellenciája statisztikát hoz fel. amelyből következtetéseket von le a mai időre és indokot arra, hogy miért kell ma támogatni a kormányt. Teleki ő excellenciája azt mondja: vigyázzunk a statisztikára, mert ö még jó statisztikát, amelyből következtetést lehetett volna helyesen levonni, nem kapott. Én mindkét kiváló tagtársammal szemben nem a kormányt és nem a kormány személyeit nézem, mert ha a kormány tagjait nézném, akkor azt kellene mondanom, hogy a velük való régi ismeretségből, barátságból el i'osradom a költségvetést. Ha a kormány tagjait és az évtizedes összeköttetést nézném, akkor tényleg azt kellene mondanom: Programm nincs, programmot az új kormány nem adott, mégis el kell fogadnom a javaslatot, mert a régi barátság azt mondja, hogy ezekben a személyekben megbízhatom. Azt hiszem azonban, hogy, ha a költségvetést nézzük, akkor nem a kormány tagjainak személyiségét, hanem a kormányzati tevékenységet kell vizsgálnunk. Ha igaz az, amit Teleki ő exceleneiája mondott, hogy ellenzék nélkül nehéz kormányozni, akkor azt hiszem, a helyes álláspont az, hogy a személyes barátság ellenére vagy talán éppen azért, mert a kormány tagjaival a személyes összeköttetés már régóta fenáll, meg szabad és meg kell mondani a kritikát a kormányzat tevékenységéről, és nem a személyes vonatkozások, ha nem a kormányzati tevékenységből vont következtetés lehet az, amely indokolja, hogy a 49
