Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.
Ülésnapok - 1935-46
294 Az:ôr8iâggyulM? fëlsohâzâhûkl£0V."üléseÜ$ $?$ évi június hő 2^-ên, MütörtökÖn. .nyaitbó^: is,;hűén. a: világháború: ótá kEres'ztény és nemzeti alapon rendezkedett be, keresztény és nemzeti irányt követeti,., minden .karmá. nyunk ezt hirdette: és az egész nemzet szí vénen ez az irány él. És ennek a magyar, eálkitűzésnek mindkét szempontjából,, a nemzetiből és a keresztény szempontból. ijs,, ^sajnos, .V.eszedelmekét "látok!-Ebben a tekintetben nem vagyok egyedül. Ebben a házban és az országgyűlés másik ^ házában t s elhangzottak ilyen hangok, de talán jó, ha elhangzanak . olyanok részéről is, - akiknek hosszú éveken át Németországgal _ és német vezető-férfiak-kál igen;szoros kapesó-1 lataik voltak. Ezekét'a 'törekvéseket aggoda- ' lommal látjuk, kereszténységünk, vallásosságunk szempontjából, 4e aggodalommal látjuk nemzeti szempontból is, mert tagadhatatlan, <• hogy Magyarországon magyar és nem magyar! állampolgárok részéről erős német nemzeti agi; tacip folyiki '. \ "; \ Ez az egész dunai helyzet, amelyet pár szó-; val próbáltam jellemezni, a távolabbi szömszé-j dokkal szemben is nehéz helyzet, egy védelmi | pozíció. Ebben a helyzetben mindenesetre az | egyik megnyugtató momentum áz a barátság,: az a kapcsolat, amely Olaszországot. Ausztriát I és Magyarországot összefűzi.",-Mégis -ez" "Ósakí ,egy. kiinduló pont, egy ellensúly, de a nagy; európai problémák veszedelme továbbra : is' fennmarad. .. • / v ;"" ' '*. | A másik megnyugtató pont az, amit az' olasz király ő felsége és áz osztrák államfő ittlétekor, láttunk és láthatott minden magyar > ember és ami mindnyájunkat oly nagy meg; nyugvással töltött el; hadseregünk harci kész-' >íége, nem annyira a. felszerelése, — habár az, is — azonban a hadseregünk fellépésében jelentkező az az ősi magyar erő, az a -—hogy* úgy mondjam — individuális fegyelem, amely: minden magyar katonában jelentkezett- (Úgy van!'Úgy van!) Az azonban nyilvánvaló és azt ; "számosan 'hangoztatták- itt,-^ elsősorban.: Ter leszky János barátom ishangoztatta itt nagy beszédében — hogy ez nem elég, ezt fejleszte-j nünk kell, készen kell lennünk és ha nem lehet : a megoldást olyan nemzetközi -megegyezések; útján, azokon az utakon megtalálni; amelyekén j azt a népszövetségi okmányok s'tbV.lehetővé teszik, akkor megkeressük azokon az utakon, amelyeken mindenki más is megkereste és csak mi maradtunk az egyedüliek-, akik ebben is a -joghoz, a. jogi formákhoz ragaszkodtunk, ragaszkodtunk ahhoz, v hogy megtartsuk- azokat a formákat, amelyeket egy talán már nem is. létező jog, talán már" nem is létező megállapodások, mert a legkülönbözőbb oldalakról megszegett megállapodások, reánk-mértek. Ezek a megállapodások ma már igazában nem léteznek, nekünk viszont fel kell vérteznünk magunkat, mert sohasem tudjuk, hogy a következő órában mi fog történni Európában. (Ügy van!) Nekünk vannak már barátaink, az bizonyos, de ne felejtsük el azt, hogy azért mindig az erősnek és a, bátornak vannak csak igazán »barátai. Legyünk erősek és bátrak és törekedjünk erre. En meg-vágyók róla győződve, hogy ez sem a külügyminiszter úron. sem a; honvédelmi miniszter úron nem fog múlni. . Mindazonáltal, annak ellenére, hogy vannak barátaink, csak lassan dereng nekünk.! mii _ pedig rövidlejáratú * történelmi., eseményekre ; .rendezkedtünk be. Sajnos, a magyarságnál: ez; ^a természete. - % •"•-•• •;"?--]•••'•• VrrVcyrcii ! Ravasz László Őexcellenciája; igen t. bárá-| torn nemzetünk.csapongó ^|ïeMlq^8^rèt;bj^&zétt.* -Ez'igy ís' van; De amikor —- és itt terek rá na kisebbségi: kérdésre — azt mondotta, hogy a .nemzet élőlény,:, akkor erre azt is mondottá, -hogy.ez.egy képEn .nem hiszem — és legyen -szabad- ebbeli a.tekintetben szavait rektifikál•nom— hogy ez csak kép. Az, hogy a nemzet élőlény, az-'.-, valóság. Az egész fejlődés a földön, S "talán: a földön kívül is, bizonyos lényeknek, -elemeknek '••-'. összecsoportosulásában, azután együttes létében,- folytátódó életében és idővel kimúlásában is áll. Minden egyes ember is iljren: születik, él és meghal,- elmúlik, de ilyenek-a nemzetek is. A nemzetek is részben vérségi alapon, de részben kooptálás útján is keletkéznek» mint a népeknek, mint az embereknek, folyton erősödő közös tradíciókban való egységei, amelyek mind jobban és jobban -hozzáfűződnek és hozzákötődnek, különösen ott, ahol a népek véglegesen letelepülnek, ahhoz a földhöz, amelyen élnek. Még a, nomádok is, ha •nem is ahhoz a földhöz fűződnek, amelyen élnek, de legalább is ahhoz a tájtípushoz, amelyhez szokva vannak. A nemzeteket ennek következtében nem |e< . het egyik pillanatról a másikra darabokra _v^ghi. A nemzeti egység fennmarad és tovább él, "mint egy élőlény. Legyen szabad itt belekapcsolódnom abba, amit nagy örömömre Ravasz László, ő exeellenciája is hangsúlyozott, ; hogy: kisebbség és kisebbség között jelentékeny különbség van. Nekem éppen erről a kérdésről egy Vitám volt elhunyt kollégámmal és barátommal, Bleyer Jakabbal, a Pester Lloyd hasábjain, amikor is azt mondottam, hogy há.romféle kisebbség van. Van először is tradicionális kisebbség, amilyen nálunk a tótság ; volt, amely 800 esztendeig, vagy még tovább együtt.élt a magyarokkal, amelynek zöme megtartotta" á maga nyelvét, szokásait és amely éhnek.", .következtében nem szorult különösebb ""védelemre^, mert hiszen ha egy tradicionális kisebbség" szokásait, nyelvét évszázadokon át megtartja, akkor nyilvánvaló, hogy nem forognak fenn okok arra, hogy azokat 10 vagy 20 esztendő alatt elveszítse. A második fajta, az önkéntes kisebbség, amely bevándorol egy országba. Csodálom, hogy ezt külföldön oly kevéssé fogják fel, hiszen például az Egyesült Államok túlnyomó zömében ilyen kisebbségekből áll. Ezek be- vándorolnak egy országba, de amikor bevándorolnak oda. ismerik annak az országnak törvényéit, szokásait, ismerik annyira, ameny•nyire az mindenkori értesültségük, műveltségi fokuk és saját maguk iránt vialó gon•• dossáquk (megszabja és megengedi, de ha egyszer bevándorolnak, akkor nyilvánvalóan, alávetik magukat az illető ország szokásainak, törvényeinek és alkalmazkodnak azokhoz az állapotokhoz, amelyek ott vannak. Magyarország kisebbségeinek legnagyobb része ilyen Volt« -;•; ; • A^ harmadik fajta kisebbség pedig az, ' melyet kényszerkisebbségnek nevezhetünk és -amelyet a maga földjével, azzal a területtel együtt, amelyen esetleg évszázadokig élt egy másik országhoz csatolnak át. A kisebbségi jog* nézetem szerint elsősorban ezekre vonatkozik, s ma, amikör a nacionalizmus nagyon megerősödött egész Európa; -ban, mint a XIX. század öröksége, a többi kisebbséggel is kezdenek többet foglalkozni. L Ez helyes, tie a Népszövetségnek, a nagyha-\ta-l máknak kötelezettsége elsősorban és mi»-
