Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-46

.Az.országgyűlés felsőházának 46, ülése :a-ugusztus-szeptemb erben, amikor a gazda termésének legalább egy részét szereti eiaűni, ez az eladás körülbelül 15 pengős áron történt. Nem volt határidőüzlet, teljes nyugalom volt a készáruüzletben is, a kormány lépett fel mint vevő, hogy teljesítse kötelességeit. E^y pár hónappal később, amikor annak ellenere, nogy nem volt határidőüzlet, mégis csak érvényesültek a külföldön azok a körülmények, hogy némelyik helyen rossz termés, némelyik helyen óriási raktározási kereslet volt és ennek következtében, amikor külföldön felment" a gabonának, különösen a búzának az ára, akkor Budapesten ugyancsak felment a búzának az ára, határidőüzlet nélkül is. Kérem, én nem akarom a szíves türelmüket igénybe venni, (Halljuk! Halljuk!) de végeredményben elmondhatnám, hogy a határidőiizletről már 1896-ban volt égy ankét, amely . foglalkozott azzal a kérdéssel, vájjon a határidőüzlet káros-e vagy hasznos és minthogy ez még ma sincs tisztázva, ez a körülmény mégis csak kötelességemmé teszi, hogy ebből az 1896 os ankétből Tisza István grófnak egy felszólalását — csak egy pár sorról van szó — felolvassam, (Halljuk! Halljuk!) Tisza István gróf nem volt túlságosan merkantilista, nem volt túlságosan a liberális felfogásának a híve, ha tehát ő mérsékelte, okosan — amint azt mi tőle megszoktuk — egy ilyen kérdésben, amely nem ex asse az ő dolga, a gaibonahatáridőüzlet kérdésében ilyen határozott kijelentést tett, akkor meg lehetünk róla győződve, hogy nagyon alaposan utánajárt a dolognak és komolyan hitte, amit mondott. Tisza István gróf azt mondottat olvassa)! »A határidőüzlet a budapesti tőzsdén 36 év óta van gyakorlatban.« — Ez 1896-ban volt. — »Azóta átéltünk búzahossz-időszakokat, hiszen 1863-tól a 70-es évek derekáig hossz-időszak volt és átéltünk csökkenési időszakokat is, de ezt a határidőüzleten kívül még oly csekélységek is idézhették elő, mint a termelési és szállítási viszonyoknak az egész világon való megváltozása. Akkor pedig a határidőüzletben keresni a búza árcsökkenésének döntő fontosságú okát, mindenesetre strucepolitikára hasonlít. A határidőüzlet« — mondotta gróf Tisza István — »csökkenti az árhullámzást, az extrém változást le- és felfelé, az pedig minden komoly közgazdasági faktorra nézve csak előnyös lehet. Különösen csökkenti azt a határidőüzlet előtti állapotot, hogy az aratás utáni árak lényegesen alacsonyabbak voltak, mint a tavaszi árak és itt utalok arra,« — mondotta ő — »mint a gazdának eminens érdekére, hogy az a különbség, mely meg volt és meg lenne, ha a határidőüzletet eltörölnék, be ne álljon. Fájdalom, mi, magyar gazdák, meglehetősen rá vagyunk szorulva a pénzre. Aratás.után pénzre van szükségünk. Azt látjuk, hogy a búzaárak alacsonyak és az a reményünk, hogy a tél folyamán jobb árak lesznek. Most eladom a búzámat a készárupiacon és felveszem a pénzt, de megfelelő mennyiségű határidő-búzát veszek tavaszra és akkor saját termésem erejéig várhatom a jobb árfejlődést. Ezt a fegyvert miért dobjam ki a kezemből tetszetős teóriák miatt?« En azt hiszem, hogy nem lehet a határidőüzletről meggyőzőbben nyilatkozni és nem lehet tisztábban megmondani azt, hogy annak csak haszna lehet és sohasem lehet kára. Azóta folyton prédikáljuk ani, a tőzsdén foglalatoskodó szakemberek, hogy nem állítjuk mi, hogy a határidőüzlet nem árrontó, hanem 1937. évi június hó 24-én, csütörtökön. 291 ár javító, dehogy állítjuk; nincs annak sem árrontó, sem ár javító hatása, csak egy hatása van, hogy, míg a tavalyi esztendőben, amikor nem volt búzaJhatáridőüzlet, egy bizonyos, nagyobb kvantum búza megvétele a készárupiácon 1—1*5 pengős erupciókat idézett elő, addigazokban az években, amikor volt határidőpiac, egy ugyanolyan, vagy annál sokkal nagyobb kvantum megszerzése, egy 10—15, vagy 20 filléres variációt idézett volna elő. Az a nagy kör, amely résztvesz a határ időüzletben, az a nagyon sok érdek, amely lefelé és felfelé megy, hozza magával azí, 'hogy ott egy nagyobb üzletet lebonyolítani sokkal kisebb izgalommal, sokkal kisebb variációval jár, mint a készárupiacon. Az idei határidőüzlet eddig sincs megengedve, dacára annak, hogy már egynéhányszor kérelmeztük. Azt hiszem, már el is késtünk vele, úgy tudom, hogy legfeljebb egy héten belül megkezdődik az aratás és néhány héten belül nagyon sok gabona lesz, a piacon és az ott megint a készárupiaccal fog szembenállani, határidőpiacót nem fog találni. Félek, hogy ha még, meg is csináljuk most már a határidőüzletet, hiányozni fog az a sok ezer és ezer kötés, amelyet az elmúlt hónapokban kötöttek volna és amelyek kiegyenlítésére szinte várták volna a piacra kerülő árut, vágy joggal, vagy jog nélkül; ma nem várja azt az árut senki sem, várja egy készarupiac, amelynél, tudjuk, a variációk sokkal veszedelmesebbek, sokkal nagyobbak. Az elmúlt évben búzában nem volt határidőüzlet, rozsban és kukoricában volt. Teljesen feleslegesnek tartom, hogy elmondjam azt a különbséget, mennyivel jobban jártak a rozsban és kukoricában az illető cikkek tulajdonosai, mint ahogy jártak a búza tulajdonosai; Hogy miért nem lehetne azt, ami évtizedeken keresztül jó volt és jónak 'bizonyult, az idén is idejekorán és helyes időben bevezetni, az előttem teljesen megfoghatatlan. Es nagyonnagyon kérem az igen t. kereskedelemügyi md. niszter urat, szíveskedjék a tőzsdének ezirányú beadványaival alaposan foglalkozni és újból meggyőződni arról, hogy a határidőüzlet hiánya csak károkat okoz és semmiféle árbefolyásol ó hatással nincsen. Második kérésem, amelyet ugyancsak a kereskedelemügyi miniszter úrhoz szeretnék intézni, a következő volna. A zöldhitel-intézményt lehetetlenné tette az 1930-ban meghozott böIjetta-törvény. Igen későre jár az idő, nem akarok felolvasásokat tartani, elég, ha azt mondom, hogy mindenki maga utánanézhet az 1930. évi bolettatörvényben annak, hogy a gazdának előre kölesönt adni a várható termésre csak úgy szabad, hogyha bekövetkezik a határidő és a búza ára felment, akkor a vevő köteles a magasabb árat megfizetni, ha pedig lement az ára, akkor marad mindén úgy, ahogy az &.*i üzlet megköttetett. Engedelmet kérek, minthogy azután két paragrafussal odébb, a 38. §. azt mondja, hogy az ezzel ellenkező megállapodások pedig a priori érvénytelenek, ennek tiszta következménye äz, hogy zöldhitelt nem csinál senki, mert olyan bolond vevőt nem tudok elképzelni, aki megveszi a gabonát ügy, hogyha felmegy az ára, akkor a haszon a^ gazdáé, ha pedig lemegy az ára, akkor a kár az övé. Lehet, hogy akadtak emberek, akik még ; ilyen üzleteket is csináltak, de miféle cégek lehetnek azok, milyen rizikó-koefficienseket kénytelenek bekalkulálni a feltételekbe azok,