Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-46

290 - Äz országgyűlés felsőházának -40«. ülés è Ï937. évi június hő 24-én, csütörtökön, gyöbb részének szerezzen egy nagy és állandó piacot, amelyen azokat venni és eladni lehessen, lehetőleg kis különbséggel. Jegyzi is mindén nap ezeket a történt kötéseket, azonkívül pedig — amint azt később lesz alkalmam elmondani, miképpen — gondoskodik arról, hogy az általa kiküldött szakbizottság útján a leszállításnál és átvételnél az ő szakértelménél fogva mint szakértői bizottság eliminálja a visszásságokat, kellemetlerségeket és azokat esetleg poron kívül intézze el. Amint látni méltóztatik, itt csak közérdekről van szó, a tőzsdének magának mindebben semmiféle érdeke nincs, a tőzsdének vételei nir csenek, csak éppen annyi, nogy költségeit fedezni tudja és a díjakat és költségeket úgy is szokta időről-időre megállapítani, amint azt a bevételek lehetővé teszik. Sem vagyongyűjtésre, sem nyerészkedésre a tőzsdének semmi alkalma, de oka sincs. Ha tehát a tőzsde kér valamit, a tőzsde valamit fontosnak, sürgősnek és okvetlenül megvalósítandónak tart, akkor lehet ezzel szemben ellenvélemény, de eggyel tisztában méltóztatnak lenni már ezek után is, hogy abban a tőzsde vezetőségérek, a vezetőség semmiféle tagjának semmiféle önös érdeke nem lehet, A tőzsde vezetősége egy 70 tagból álló tanács, amelyből 60 tagot szabadon, 10 tagot pedig a. mezőgazdasági érdekeltségek ajánlott listája alapján választanak. Ebből a 70 tagból választja elnökét, két alelnökét, a 15 igazgatóbizottsági tagot, ez küldi ki az árjegyző bizottságokat, a maga kebeléből, az elnököket, az előbb említett szakértői bizottságokat, ez vállalja azt az egész óriási munkát, amivel a tőzsde irányítása jár. Volt idő nemrégiben, amikor a tőzsdének 50ÖO tagja volt, ma körülbelül csak 2000 tagja van. De nem ez a mértékadó, hanem az, hogy az egész ország igénybe veszi a tőzsdének közérdekű szolgálatait. Amikor bárhol valamelyik bíróság, valamelyik hatóság, vagy valamelyik nagyobb közület bármit akar ezekben az ügyekben megbízhatóan megtudni, mix dig a tőzsdéhez ír át és a tőzsdének válaszát mindig hivatalos és nyugodtan elfogadható válasznak tekinti. Hogy ez így van, azt legjobban bizonyítja, hogy a kereskedelemügyi minisztériumnak közvetlen felügyeleti joga van a tőzsde fölött, amelyet egy kiküldött miniszteri biztos útján gyakorol. Ezek sorában kereskedelmi minisztériumainknak legjobb nevei szerepelnek, így a legutóbbi 30 évben dr. Ballai Lajos, dr. Emich Gusztáv, Ádám Géza, Samassa Aurél, Bukovszky Nándor, Pétery Ödön — csupa egészen elsőrangú, hozzáértő, tisztességes, komoly és szorgalmas ember. Nem mehet ki a tőzsdéről egyetlenegy iratdarab, amelyen ne yolna^ rajta az illető miniszteri biztos ellenjegyzése. Minden ülésen résztvesz, mindenről tud. 1864-re én nem emlékszem vissza, mert hiszen mégis csak későbbre tudok visszaemlékezni, de, mondhatom, hogy az alatt az 50 esztendő alatt, amelyben vissza tudok emlékezni mindenre, ami a tőzsde körül történt, egyetlen esetről nem tudok, amikor a kiküldött miniszteri biztos és a vezetőség, az elnökség között differencia lett volna s nem a legnagyobb harmóniában intéztetett volna el minden. Egyetlenegy esetet sem tudok, amikor a miniszteri biztosok valamelyike részéről még csak panasz is merült volna fel a tőzsde működése ellen. A tőzsde azonkívül megalkotta a tőzsdebíróságot, amely azoknak, akik a„ tőzsdén kötnek üzletet, vagy akik egyébként mindketten megállapodnak abban, hogy a tőzsdebíróságot tekintik esetleges pereikben illetékesnek, igazságot szolgáltat inapellabilisen. Rettenetes felelelősség terhe alatt dolgoznak a bírák, megint a 70 tanácsos köréből kiválasztva, a királyi - tábla felügyelete alatt, még pedig nem névleges felügyelete alatt, mert . a királyi tábla mindenkori elnöke nem túlnagy időközökben napokat tölt a tőzsdebíróság helyiségében, megvizsgálja az ügykezelést, megvizsgálja a hivatalos kezelést, megvizsgálja az ítéleteket, . megvizsgálja a módot, amint az ítéletek- motiválásait megalapozzák és büszkén mondhatom, hogy ezen 50 év alatt, amelyre én visszaemlékezem, nem volt rá eset, hogy ezek a vizsgálatok, amelyekről a királyi "tábla elnöke mindannyiszor elég kedves a tőzsde elnökségének jelentést küldeni, ne igen jelentékeny dicsérettel végződtek -volna, korlátlan dicsérettel, soha nem emlékszem másra, talán egy esetet kivéve,^ amikor abban az óriási álkonjunkturális időben az ügydarabok száma annyira felhalmozódott, hogy nem lehetett elintézni, talán akkor egyszer mondotta az elnök úr, hogy sok a restancia, de soha az 50 év alatt mást, mint dicséretet a táblától a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága nem kapott. (Láng Lajos: Kitűnő bíróság!) Meg kell jegyeznem, hogy ez a 70 tanácsos, aki ilyen sok és súlyos feladatot vállal magára, semmiféle néven és címen, semmiféle jutalmazást, sem költségmegtérítést, semmit ezen a földön nem kap, téliesen ingyen teljesíti ezt a kötelességét, amely idejének igen nagy részét veszi igénybe. Ezekután legyen szabad rátérnem felszólalásom tulajdonképpeni céljára, a

< határidőüzletre. Különösen a búza-határidőüzletnél szeretnék rámutatni arra, hogy bár annak hasznos voltáról a kereskedelem, a malomipar, sőt ma miár a mezőgazdaság nagy része is megvan győződve, megvan győződve arról, hogy szükség van rá és hotry hasznos, mégis mindig csak üldöztetés és kifogásolás tárgya. Tavaly júniusban már nem engedtetett meg a búza-határidőüzletek lebonyolítása a határidő piacon és az azt követő időben, augusztusban az egész búzahatáridőüzlet megtiltatott. Megtiltatott pedig azért, mert, amint nagyon bölcsen méltóztatnak tudni, a kormányzat tavaly, eladta a magyarországi termésfelesleget szotmszéd államainknak és rtedig nagyrészt fix áron és nehogy őt meglepetés érhesse, tehát az állampénztár köteles és becsületes védelmében azt mondotta: hogyan is lehetne megakadályozni azt. hogy nekem ezt veszteséggel kellien, . esetleg" drágábban lefedeznem, mire azt mondották neki: nagvoh .egyszerű, el kell törölni a haláridőüzletét Tgen l

ám. de a ha táridőüzletnek 30 évier mindiq- az volt a híre. ho°v az mindisr lenyomja a búzának az árát, tehát most azután egvs^erre eltöröli a határidőüzlptet »záort, mert félnek e°*y búzahossztól és e nélkül a inotiválás nélkül — nem mondta kii. sen M, hogv félnek a határidőn zletnek az áremelő hatásától — megtörtént a tény, eltöröltetett a húza-h atari dőüzl et és tavaly június óta nincsen. Aki mint szenvedő alany követte ennek a rendszabálynak a következményeit, az nyugodtan kon st általhatja, hogy ennek következtében már tavaly július-