Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-46

Az "országgyűlés felsőházának 46* ülé tisztviselői pályáról elterelni a produktív pályák felé az ifjúságot, ami itt állandóan tárgyalás alatt volt és amibe én most beleszólni nem kívánok. Ha kérdezem, hogy a következő osztály, a munkásosztály-e az, amelyre a magyar politika a maga súlypontjával különöskép ránehezedjék, akkor azt kell mondanom, hogy a magyar ipari munkásság, éppen a magyar ipar fejletlenségénél fogva, még távolról sem lehet az az osztály, amely különöskép figyelembe jöhetne, vagy legalább is úgy jöhetne figyelembe, ahogyan az a nagy, iparosodott államokbari van. A mezőgazdasági munkásságnál pedig ott vagyunk, hogy az számánál és változó természeténél fogva ilyen fundamentumkeresés alkalmával tulajdonképpen szintén nem jöhet szóba. így jutok el ahhoz, hogy a magyar társadalom szerkezetében a legerőteljesebb, a legbiztatóbb réteg még mindig a magyar kisgazdatársadalom. (Élénk helyeslés.) Ennek a magyarsága kétségen felül áll, ennek a józansága, bölcsesége, erkölcsi értéke békében és háborúban egyaránt bizonyítva van. Ha a hadi memoárokat olvassuk, nem győzünk csodálkozni, hogy milyen tudott lenni a háborúban, és na nézzük azt, hogy miképpen állotta a vihart a gazdasági válságokban, akkor le kell vennünk előtte a kalapot. Az a magyar kisgazdaosztály, amely 400 év óta a sajátmaga által fenntartott elemi iskolák folytonosságában tanult, az már egy olyan szegény országban, amilyen mi vagyunk, bizonyos mértékig történelmi osztálynak nevezhető,, S hogy annak lehet nevezni, azt az, édestestvére, áz erdélyi székelység bizonyítja, amely életmódban, külsőben, stílusban, műveltségben semmivel sem áll felette, sőt nem is éri el talán az alföldi és a dunántúli kisgazdát, de azért mint kiváltságos nemes nép, akik talán századokon keresztül lustrálva és nyil- : vántartva vannak, elszegényedett, bocskorossá vált magyar történelmi osztálynak nemcsak nevezhető, hanem akik ismerték azok mindig is így nevezték. Éppen ez az osztály garancia arra, hogy megbírjuk a harcot a kétfelől támadó végletekkel szemben. Mi most a két végletet, — a jobb- és 'balextremitást — rendesen együtt említjük és ez helyes is. A fogalmak tisztázása érdekébén azonban szükséges megemlíteni, hogy az a jobboldali irányzat, amely a maga tiszta történelmi jelentkezésében végeredményben mégis csak a keresztény és nemzeti gondolat elfogadása alapján áll és csak a gyakorlatban, kivételesen, saját maga által korrigálható és remélem, korrigálandó kivételkép vét az egyház ellen, — lényegében merőben más. mint az a balextremitás, amely minden nemzetinek és minden kereszténynek, egyszóval minden lelkinek, minden spirituálisnak teljes és nyers ellensége. Bizonyítja ezt az, hogy ahol eddigelé két államban a jobb véglet, a jobb extremitás jelentkezett, ott annak a két államnak nagyszerű erkölcsi megújhodását hozta • létre, amit a másikról egyáltalában nem lehet elmondani. Erinek hangsúlyozása mellett azonban mégis mereín állítani, hogy ahogyan itt Magyarországon egyik vagy másik faluban az Alföldön, nyomorúságos szegény helyeken és el937. évi június hó 24-én, csütörtökön. 2$7 tanyákon jelentkezik ez à jobb extremitás, nagyon közeli rokonságban lehet a másikkal és nekem az a sejtelmem, hogy ez nem is két véglet, hanem egy. (Ügy van! Ügy van!) Amikor arról vau szó, hogy kinek használ az, hogy égjenek a falvak, kaszára kapjanak az, emberek és kigyúljon a láthatár, akkor körülbelül meg tudom mondani, hogy ki az, aki akarhatja ezt és (ha ez a valaki jobboldali terror és antiszemita jelszavak mellett tudja céljait elérni, van. annyira taktikus, hogy- így csinálja, ha lehetséges. (Ügy van! Ügy van!) - • • Mélyen t. Felsőház! Az én időm nagyon eltelt. (Halljuk! Halljuk!) Legyen szabad azonban továbbra is visszaélnem nagybecsű türelmükkel és egynéhány szót szólnom a közoktatásügyi tárcával összefüggő kérdésekről. (Halljuk! Halljuk!) Örömmel látom a költségVetésből, hogy a miniszter úr ő excellenciája a debreceni internátus számára 10 éven keresz-> tül évi 100.000 pengőt állított be a költségvetésbe. Ha meggondoljuk, hogy 400 esztendő alatt egísz Kelet-Magyarország számára mit jelentett a legfőbb iskolának, Debrecennek óriási szellemi munkája, ha elgondoljuk, hogy mindaz, amit Debrecen 400 esztendőn kereszt. tül áldozatban és eredményben jelentett,, az a saját erejéből hozott áldozat volt éis magárahagyatva, sokszor ellenséges nyomással küzdve .fejtette ki nagyszerű misszióját, továbbá, ha tudjuk, hogy egyetemmé átszervezve,. micsoda óriási jelentősége van Debrecennek az egész tiszaháti, tiszai magyarság művelődésében, megnevelésében, akkor azt-hiszem, minden magyar ember örömmel és hálával fogadja a kultuszminiszter úrnak ezt az intézkedését. A kultusztárcával kapcsolatban felemlítem, hogy bár itt nagyon sok érvet és példát tudnék felhozni arra, hogy a protestáns egyházak és a magyar református egyház mennyire rá volna szorulva a támogatás és a segítés fokozására, amit elvileg soha senki sem tagadott. mégis emlékezve arra, hogy milyen komoly és- lelkiismeretbe vágó szavak hangzottak- el minden olyan gondolat ellen, amely a költség- . vetés kereteit tágítani kívánná* csupán arra. szorítkozom, hogy ítéletem szerint ideje volna. már tárgyalásokat kezdeni arra nézve, hogy , az egyházaknak adott államsegély helyesebb felosztása miképpen volna keresztülvihető. Ezen azt értény hogy az államsegélyezési rendszer alakult ki egy ezelőtt 20, 30 vagy 40 évvel lé- . tező állapot szükséglete, szerint. Azóta a világ . sokat változott, a moizgó magyar nép költözött, falvak néptelenedtek el és támadtak olyan helyen falvak és városok, ahol ezelőtt 30 évvej még csak nem is gondoltak erre. így tör-'. ténik meg, hogy például olyan kis gyülekezetek, ahol kevés lélekszám van, még mindig kü-•". lönbözo . címeken állam segélyhez jutnak, . ugyanakkor pedig a földből kinövő, nagy életképes gyülekezetek és eklézsiák nem tudnak semmiféle segítséghez hozzájutni, mért a kontingenst lehetetlen felemelni; Ha lehetetlen áz, hogy a kontingens felemeltessék, akkor közös tárgyalásnak kellene megindulnia arra vonatkozóan, hogy ez helyesebben osztás s ék el. Azért kell a tárgyalásnak közösnek lérinie, mert maga az egyház külön, önmagában ezt nem, oldhatja .meg, mivel ezektől,: ínég azoktól' el"" kell vennie, ennék meg annak oda kell adnia, ami mind fájdalmas volna. Csak akkor lehet ezt megcsinálni, ha közös megértéssel olyan keretek, olyan fel tét élek - áll api ttatnák meg, • hogy a végrehajtás 'során.: magától létrejön a* 46*