Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-46

Az "országgyűlés felsőházának 46* ülé tisztviselői pályáról elterelni a produktív pá­lyák felé az ifjúságot, ami itt állandóan tár­gyalás alatt volt és amibe én most beleszólni nem kívánok. Ha kérdezem, hogy a következő osztály, a munkásosztály-e az, amelyre a magyar poli­tika a maga súlypontjával különöskép ránehe­zedjék, akkor azt kell mondanom, hogy a ma­gyar ipari munkásság, éppen a magyar ipar fejletlenségénél fogva, még távolról sem le­het az az osztály, amely különöskép figye­lembe jöhetne, vagy legalább is úgy jöhetne figyelembe, ahogyan az a nagy, iparosodott államokbari van. A mezőgazdasági munkás­ságnál pedig ott vagyunk, hogy az számánál és változó természeténél fogva ilyen funda­mentumkeresés alkalmával tulajdonképpen szintén nem jöhet szóba. így jutok el ahhoz, hogy a magyar társa­dalom szerkezetében a legerőteljesebb, a leg­biztatóbb réteg még mindig a magyar kis­gazdatársadalom. (Élénk helyeslés.) Ennek a magyarsága kétségen felül áll, ennek a jó­zansága, bölcsesége, erkölcsi értéke békében és háborúban egyaránt bizonyítva van. Ha a hadi memoárokat olvassuk, nem győzünk csodálkozni, hogy milyen tudott lenni a há­borúban, és na nézzük azt, hogy miképpen állotta a vihart a gazdasági válságokban, ak­kor le kell vennünk előtte a kalapot. Az a magyar kisgazdaosztály, amely 400 év óta a sajátmaga által fenntartott elemi iskolák folytonosságában tanult, az már egy olyan szegény országban, amilyen mi vagyunk, bi­zonyos mértékig történelmi osztálynak ne­vezhető,, S hogy annak lehet nevezni, azt az, édes­testvére, áz erdélyi székelység bizonyítja, amely életmódban, külsőben, stílusban, művelt­ségben semmivel sem áll felette, sőt nem is éri el talán az alföldi és a dunántúli kisgaz­dát, de azért mint kiváltságos nemes nép, akik talán századokon keresztül lustrálva és nyil- : vántartva vannak, elszegényedett, bocskorossá vált magyar történelmi osztálynak nemcsak nevezhető, hanem akik ismerték azok mindig is így nevezték. Éppen ez az osztály garancia arra, hogy megbírjuk a harcot a kétfelől támadó végle­tekkel szemben. Mi most a két végletet, — a jobb- és 'balextremitást — rendesen együtt em­lítjük és ez helyes is. A fogalmak tisztázása érdekébén azonban szükséges megemlíteni, hogy az a jobboldali irányzat, amely a maga tiszta történelmi jelentkezésében végeredmény­ben mégis csak a keresztény és nemzeti gon­dolat elfogadása alapján áll és csak a gyakor­latban, kivételesen, saját maga által korrigál­ható és remélem, korrigálandó kivételkép vét az egyház ellen, — lényegében merőben más. mint az a balextremitás, amely minden nem­zetinek és minden kereszténynek, egyszóval minden lelkinek, minden spirituálisnak teljes és nyers ellensége. Bizonyítja ezt az, hogy ahol eddigelé két államban a jobb véglet, a jobb extremitás jelentkezett, ott annak a két állam­nak nagyszerű erkölcsi megújhodását hozta • létre, amit a másikról egyáltalában nem lehet elmondani. Erinek hangsúlyozása mellett azonban mégis mereín állítani, hogy ahogyan itt Ma­gyarországon egyik vagy másik faluban az Alföldön, nyomorúságos szegény helyeken és el937. évi június hó 24-én, csütörtökön. 2$7 tanyákon jelentkezik ez à jobb extremitás, na­gyon közeli rokonságban lehet a másikkal és nekem az a sejtelmem, hogy ez nem is két vég­let, hanem egy. (Ügy van! Ügy van!) Amikor arról vau szó, hogy kinek használ az, hogy égjenek a falvak, kaszára kapjanak az, emberek és kigyúljon a láthatár, akkor körülbelül meg tudom mondani, hogy ki az, aki akarhatja ezt és (ha ez a valaki jobboldali terror és antisze­mita jelszavak mellett tudja céljait elérni, van. annyira taktikus, hogy- így csinálja, ha lehet­séges. (Ügy van! Ügy van!) - • • Mélyen t. Felsőház! Az én időm nagyon eltelt. (Halljuk! Halljuk!) Legyen szabad azon­ban továbbra is visszaélnem nagybecsű türel­mükkel és egynéhány szót szólnom a közokta­tásügyi tárcával összefüggő kérdésekről. (Halljuk! Halljuk!) Örömmel látom a költség­Vetésből, hogy a miniszter úr ő excellenciája a debreceni internátus számára 10 éven keresz-> tül évi 100.000 pengőt állított be a költségve­tésbe. Ha meggondoljuk, hogy 400 esztendő alatt egísz Kelet-Magyarország számára mit jelentett a legfőbb iskolának, Debrecennek óriási szellemi munkája, ha elgondoljuk, hogy mindaz, amit Debrecen 400 esztendőn kereszt. tül áldozatban és eredményben jelentett,, az a saját erejéből hozott áldozat volt éis magára­hagyatva, sokszor ellenséges nyomással küzdve .fejtette ki nagyszerű misszióját, továbbá, ha tudjuk, hogy egyetemmé átszervezve,. micsoda óriási jelentősége van Debrecennek az egész tiszaháti, tiszai magyarság művelődésében, megnevelésében, akkor azt-hiszem, minden ma­gyar ember örömmel és hálával fogadja a kul­tuszminiszter úrnak ezt az intézkedését. A kultusztárcával kapcsolatban felemlítem, hogy bár itt nagyon sok érvet és példát tudnék felhozni arra, hogy a protestáns egyházak és a magyar református egyház mennyire rá volna szorulva a támogatás és a segítés foko­zására, amit elvileg soha senki sem tagadott. mégis emlékezve arra, hogy milyen komoly és- lelkiismeretbe vágó szavak hangzottak- el minden olyan gondolat ellen, amely a költség- . vetés kereteit tágítani kívánná* csupán arra. szorítkozom, hogy ítéletem szerint ideje volna. már tárgyalásokat kezdeni arra nézve, hogy , az egyházaknak adott államsegély helyesebb felosztása miképpen volna keresztülvihető. Ezen azt értény hogy az államsegélyezési rendszer alakult ki egy ezelőtt 20, 30 vagy 40 évvel lé- . tező állapot szükséglete, szerint. Azóta a világ . sokat változott, a moizgó magyar nép költö­zött, falvak néptelenedtek el és támadtak olyan helyen falvak és városok, ahol ezelőtt 30 év­vej még csak nem is gondoltak erre. így tör-'. ténik meg, hogy például olyan kis gyülekeze­tek, ahol kevés lélekszám van, még mindig kü-•". lönbözo . címeken állam segélyhez jutnak, . ugyanakkor pedig a földből kinövő, nagy élet­képes gyülekezetek és eklézsiák nem tudnak semmiféle segítséghez hozzájutni, mért a kon­tingenst lehetetlen felemelni; Ha lehetetlen áz, hogy a kontingens felemeltessék, akkor közös tárgyalásnak kellene megindulnia arra vonat­kozóan, hogy ez helyesebben osztás s ék el. Azért kell a tárgyalásnak közösnek lérinie, mert maga az egyház külön, önmagában ezt nem, oldhatja .meg, mivel ezektől,: ínég azoktól' el"" kell vennie, ennék meg annak oda kell adnia, ami mind fájdalmas volna. Csak akkor lehet ezt megcsinálni, ha közös megértéssel olyan keretek, olyan fel tét élek - áll api ttatnák meg, • hogy a végrehajtás 'során.: magától létrejön a* 46*

Next

/
Thumbnails
Contents