Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-46

286 Az -országgyűlés felsőházának 46. ülé Nagykőrösön, és. Kunszentimikl ós on, ahol vagy áz iskola, vagyaz egyházközség majdnem égyimilliónyi aranykoronát jegyzett hadikölesönben, mert éppen akko

r yolt ott, hogy évtizedek óta táplált monumentális tervét megvalósítsa. Ezeknek az intézményeknek különleges elbírálás alá vonása mindenesetre különösképpen j ogosul t. '.. Ha szociálpolitikai szempontból helyesneik kell lennie a nemzet egész politikájának, az is természetes dolog, — és. ebben a tekintetben Balogh Jenő ő exeellenciája fejtegetéseihez csatlakozom — hogy olyan pilitíkát kell egy nemzetnek folytatnia, amely a legáltalánosabb keretek között, a legtöbb embernek legmeg-bízhiatóbb és legelfogadhatóbb jólétet szerez. Itt éppen ezekben a napokban nagyon magasrendű vita^ indult meg a nagybirtok jelentőségéről és értékéről. Azt hiszem, hogy egészen klasszikusnak nevezhetjük Károlyi Gyula ő excelleneiájának nagyon bölcs és.,minden kritikát tündöklően kiálló meghatározását, hogy sem nem a nagybirtok fenntartása, sem nem a kisbirtok fenntartása az igazi cél, hanem a nemzet létérdekének a szolgálata a cél. És ha a nemzet érdekét, a nemzet gazdasági, erkölcsi és szellemi fejlődését nagybirtokkal jobban tudom szolgálni, mint annak a nagybirtoknak a felosztásával, akkor vétkes az, az ember, aki ezt a nagybirtokot felosztja; ha pedig a kisbirtok útján tudom jobban szoL gálni, akkor vétek volna a nagybirtoknak à védelme. Szóval ezt én úgy értem, hogy a nagybirtok és a kisbirtok kérdése különösképpen és kizárólagosan gazdasági kérdés. Elég baj az, hogy jobbról is és balról is politikai kérdést igyekeznek belőle csinálni. (Ügy van! Ügy van!) Vessük fel azonban, mélyen t. Felsőház, magunknak azt a kérdést, hogy vájjon lehetséges-e a történelem mai grádusán a nagybirtok kérdését tisztán gazdasági kérdésnek minősíteni és . azt gondolni, hogy minden politikai kérdéstől mentesíteni lehet? Én azt hiszem, hogy nem lehet. Fájlalom, hogy nem lehet; az volna minden vágyam, hogy lehessen, de meg kell vallaohm azt, hogy történelmi okok miatt nem lehet, azért, mert a nagybirtok egy megelőző társadalmi és gazdasági rendben olyan politikai szerkezettel volt szimbiózisban, elválaszthatatlan kapcsolatban, amelynek szükségképpen fel kellett oldódnia és meg kellett másulnia; a feudalizmusnak át kellett alakulnia demokráciává. Es bármennyi ragyogó példát lehetné felsorakoztatni arra, hogy éppen a sokat támadott nagybirtokból és nagybirtokos osztályból alakultak a magyar demokratikus átalakulásnak tündöklő vezérszellemei, — hogy csak Széchenyi Istvánt említsem meg —r mégis kétségtelen dolog az, hogy ez a mai korszak a nagy birtokra átmenetileg nem kedvező. Azt hiszéin, hogy ha végigtekintünk azokon a rétegeken, amelyekből a magyar társadalom áU, azt a megállapítást tehetjük, hogy a nagybirtokos^ történelmi osztály, mondjuk, arisztokrá- . cia, ezer esztendőn keresztül kibeszélhetetlen szolgálatot tett a magyarságnak, ő volt, tulajdohképpen â magyar nemzet. Kétségtelen dolog azonban az, hogy éppen ebben á mi mostani korunkban ez az osztály nem növekedő, nem gyarapodó osztály, Nagy emlékek letéteményese és hordozója, de nem lehet elképzelni azt, hogy fejlődésével, kiterjedésével politikai befolyása és súlya még hagy növekedést mu* se 1937:. évi június hó 24-én, csütörtökön. tasson. A magyar köznemesség, amely a nemzet gerincét alkotta, a 67-es kiegyezés után kibontakozó magyar államiságban két ok miatt lassanként tisztviselő középosztállyá alakult át. (Egy hang a középen: Már előbb!) Azért mondom, hogy 1867 óta, mert az előtt nobile of' fiçiumképpen a municipiumokban hordozta a tisztséget, de ez nem volt reá nézve exisztencia. Az alispánság és a szolgaibíróság tisztes mellékfoglalkozás volt, de nem volt exisztencia. 1867 után történt a magyar államiság kibontakozása, történt egy nagy tisztviselői osztály berendezkedése. Nagyon sok tisztviselőre volt szükség, mert Magyarországon a lakosság 50 és egynéhány százaléka volt csak magyar, a többi nemzetiség volt, a nemzetiségek közül igen soknak ném volt intelligenciája, és a magyar intelligenciának kellett az igazgatás minden ágára tisztviselőket adnia. Óriási szükséglet volt tisztviselőkben. Ezeket a közbirtpkososztály szolgáltatta, mint amely függetlenségénél, műveltségénél és gyakorlatánál fogva erre a leginkább alkalmassá vált. (Ügy van! Ügy van!) E közben éppen ennél a tisztviselői elhelyezkedésénél fogva kevesebb gondot fordíthatott az ősi föld megtartására, annak az ősi földnek a megtartására, amelyet az ősiség gátló következményeképpen ezer évig meg tudott tartani, amíg vérét ontotta és verekedett, de a modern állam szabad birtok forgalmában, indusztrializálódásában, pénzgazdaságában * a beszüremkedő, máról-holnapra támadó — hogy Teleszky János ő excellenciája terminológiáját használjam — újgazdagok társaságában nem tudta a földet megtartani, csak a hivatallal maradt tisztviselői osztály pedig nem történelmi osztály. Ez az osztály lassanként elproletarizálód'ott. Mindazt aláírom, amit báró Perényi Zsigmond ő excellenciája a magyar tisztviselőkről mondott. Egy hősi sereg ez. Mátyás király fekete seregével szemben a XX. század hősi szürke hadserege a magyar tisztviselői kar. Ne feledkezzünk meg azonban két dologról akkor, amikor azt keressük, hogy mi a nemzet struktúrájában az az alapvető és teherálló tényező, amelyen egy egészséges politikai akció felépülhet. Az egyik az, hogy éppen a mai kor szellemében, az etatizmus szellemében a tisztviselő nem független ember, a másik pedig az, hogy ezt a kiváló és nagyértékű tisztviselői osztályt sem egészé- : ben, sem egyéneiben nem érintve, felvethetjük a kérdést, vájjon Magyarországnak nincs-e töhb tisztviselője, mint amennyit ter-;, mészetes gazdasági erőink elbírnak? (Ügy van! Ügy van!) Nem tudok erre a kérdésre a.,, magam fejétől feleletet adni, én csak kérdezem, de hiszem azt, hogy vannak emberek, akik tudnának erre feleletet adni, mert más államok életéből, azután a gazdasági erők ter-.. niészetéből meg lehet állapítani azt,. hogy körülbelül mennyi és mekkora anyagi erő képes_ elhordozni mennyi és mekkora anyagi te-, herrel járó tisztviselői \kart

. Ha egy ilyen számításból kiderülne például az, hogy Mai Tfárországnak kétszer vagy háromszor több tisztviselője van aránylag, mint amennyi van jáz Amerikai Egyesült Államoknak, vagy egy más viruló, életerős, gazdaságilag a teherpróhat kiálló, államnak, akkor arra a .következtetésre kell. jutnunk, hogy. miként lehet a.