Felsőházi napló, 1935. II. kötet • 1936. október 20. - 1937. július 15.

Ülésnapok - 1935-40

Az országgyűlés felsőházának 40. ülés ebben a formájában is meg fog felelni céljának., Lényeges a fejezetben még két elvnek a kimondása. Az egyik az, hogy mindenkinek alkalmazkodnia kell a városrendezési tervhez, a másik az, hogy magánfél a városrendezési tervnek meghatározott időre való végrehajtását nem követelheti. A »Telekfelosztás. Telekhatárrendezés. Telekátalakítás. Kisajátítás« című fejezet a városrendezés műveletét szabályozza. A telekfelosztást engedélyhez köti, feltétele az útterület szolgáltatása és a közműhálózatba való bekapcsolódás. Ez az a bizonyos ingyen szolgáltatás, amiről beszéltem. Ezenkívül a törvényjavaslat még két biztosítékot állapít meg, hogy a telekfelosztás feltételei [mindenképpen érvényesüljenek; az egyiket a magánosokkal szemben, amennyiben kaució letételét követelheti, a másikat a telekkönyvi hatósággal szemben, amenynyiben^ a végzés a polgármesternek (bemutatandó es ő a tisztiügyész útján megtámadhat esetleg olyan telekkönyvi bejegyzést, amely negligálta volna a parcellázási feltételeket. A telekhatárrendezés tulajdonképpen egyszerű művelet: 2 szomszédos terület belső határvonalának kiigazítása. Ennek megfelelően a szabályozás is igen egyszerű 'formák között történik ési itt van az, laimit már említettem, hogy azt a kis magánjogi igényt a telekkönyvi hatóság megítélésére bízza; ennek megállapítására nem lett volna .értelme egy nagy bírói eljárást íbeállítaini. A telekátalakítás lényege az, ami tulajdonképpen városi kommasszálást jelent, hogy ott, ahol a telkek nagyobb csoportja alakult, nagyságuknál, vagy alakjuknál fogva aiem alkalmasak a szabályszerű beépítésre, ezek a telkek kommasiszáltassanak és a városrendezési tervnek megfelelően újra felosztassanak. Ez történhet a fél kérelmére, amennyiben az érdekelt tulajdonosoknak, úgy a teleknagyság, mint számszerinti többsége kéri, de történhet hivatalosan is. Utóbbira különösen azért van szükség, mert lehetséges, hogy vannak olyan telkek, amelyeknek tulajdonosai nem akarják még rendezni azokat, holott a telek éppen a város fejlődésének irányában van. Erre vonatkozólag — merem mondani: magyar rendszernek három lényeges feltétele van. Azért nevezem magyar rendszernek, mert szemben a némettel, eredeti gondolatokat tairtalmaz, amelyeknek lényege a következő: 1. hogy hiivatal•ból is meg lehet csinálni, 2. hogy bár honorálja azt, hogy a tulajdonosok lehetőleg olyan helyen kaphassák vissza a rendezett telkeket, ahol rendezetlen telkük volt, mégis értékbázison történik a kiegyenlítődés, 3. hogy a nem tulajdonjogilag érdekelt , telekkönyvi ér- , dekelteknek lehetetlenné teszi a telekátalakítás meggátlását. Ezzel válik .gyakorlatiassá — legalábbis remélem — ez az intézmény. A kisajátítási rendelkezések iényegükben a kisajátítás eseteinek mindazokra az esetekre való kiterjesztésiét foglal jak magukban, 'amelyek a városrendezési feladatok megoldásánál szükségesek, A törvénynek a telskifelosztást, és határj rendezést, valamint a kisajátítást szabályozó olyan rendelkezéseit, amelyek nem csupán a városrendezési tervre vonatkoznak:, a kis- és nagyközségekben is alkalmazni kell. Az idevontatkozólag felhozott aggályokkal szemben az iparügyi minisztetr úr már kijelentette — ami különösen magától értetődik, — hogy a falvakban és községekben azoknak társadalmi összeFELSŐHÁZI NAPLÓ. II. e 19Ê7. évi március hó 16-án, kedden. ÏÔ7 tétele, jellege és vagyoni helyzete szériáit fog ez a kérdés a maga esamiekörében megvalósulást nyerni. Természetesen a törvény azt is megengedi, hogy a községeik kérelmére ^esetleg 'közérdekből, mondjuk ott, ahol fürdőhely van, lehetővé legyen téve a törvény egyéb rendelkezéseinek, alkalmazása is>. Az építésügyről szóló fejezetek nem olyan rendszeresek, mert itt csak néhány főelv megállapításáról van szó, hiszen az építések szabályozása természetszerűleg inkább rendeleti és Szabályrendeleti jogkörbe tartozik. Mégis fel akarom sorolni azokat a jogviszonyokat, amelyeket a törvény szabályoz, anert ezek nagyon erősen belevágnak, a imagánjogkörbe, tehát ezeknek ismerete kívánatos. 1 Kimondja a törvény elsősorban, hogy az építésihez, valamint épület használatbavételéihez hatósági engedély kell, hogy az építésnek a városrendezési tervnek megfelelően kell történnie, ihogy az építést feltételekhez lehet kötni, ísőt az átalakítás kötelezettségét is meg lehet állapítani. Ha az építés a tervezett rendezést később megnehezítené, az engedélyt meg kell tagadni, vagy az engedélyben a későbbi átalakítás kötelezettségét kell megállapítani. Ha pedig valamely épület már aiz építéskor hatályban volt szabályoknak és az építésre adott engedélynek isem felel meg, az épület átalakítását vagy lebontását is el lehet rendelni. Végül, ha valamely épület állapota a városképet 'rontja, ha az egészséget, vagy a biztonságot veszélyezteti, a hatóság a tatarozást, átalakítást 'vagy lebontást rendelheti el. A törvényjavaslat továbbá rendezi az építésnél a terepszinthez való 'alkalmazkodást, szabályozza az ellenőrzést, megállapítja az építésnél közreműködők felelősségét, végül szabályozza a szomszédokkiail való viszonyt, az áthatás, kilátás, napsütés, a szabad levegő biztosítása, a telek mélyítése, a veszélyek elhárítása és a szóm szed teleknek az építkezés folyamata alatt szükségessé váló munkára való igénybevétele tekintetében. A negyedik és utolsó Vegyes rendelkezések című fejezet a városrendezés pénzügyi megalapozásával, az építésügyi hatóságokkal, a jhitesmérnöki intézménnyel és a büntető szankciókkal foglalkozik. Legyen szabad először a három utóbbival végeznem röviden. Az építésügyi hatóságok beleilleszkednek közigazgatási szervezetünk általániots rendszerébe. A hitesmérnökök feladata a hatóság hatáskörébe tartozó műszaki ügyek műszaki vonatkozásaiban szakvéleményt adni vagy hitéles ténymegállapítást tenni. Működési jogosítványát az iparügyi miniszter adja meg pályázat útján. Ennek az intézménynek az a hivatása, hogy a közigazgatási szervezetet a (közpénztár nagyobb megterlh élése nélkül ja műszaki közigazgatás ellátására alkalmasabbá tegye. .. A büntető szankciók tekintetében feettős rendszert tartalmaz a törvény, amennyiben egyfelől kihágásokat állapít meg a törvény rendelkezéseinek érvényesítésére, másfelől bírságolási jogot és pedig elég magas bírságolást. Amennyiben építési engedély nélkül vagy ellenére épít valaki, akkor a telek értékének tizedrészéig terjedhető bírságról van szó. Ezt a bírságolási jogot szintén kifogásolták a bizottsági tárgyalásban és különösen az építtetőt illetőleg. En azt hiszem, ez is túlzott aggoda^ lom, mert először a törvénynek megvannak a rendelkezései, hogy a felelősség áthárítható legyen azokra a felelős szakemberekre, akik 20