Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-28
528 Az országgyűlés felsőházának 28. ülé Miniszteri kirándulások és látogatások alkallmával ez az, ember irányítja a'dongóikat. A miásiík élharcos egy főügyész, aki szesz- és adócsalók kijáró ja. Egy ügyvéd is volt közöttük. Ezek az 'emberek ott ítélnek elevenek és holtak felett. En elhiszem, hogy a kormány jóhiszemű, de ezeknek az embereknek súlyuk van és súlyuk volt, ezek idézték elő azokat a vizsgálatokat, amelyeket lefolytattak és nem leltek semimi büntetendő dolgot; ezek az emherek egyetemi tanárokat, magas intelligenciájú embereket hajtanak a törvényhozásban szavazásra. Nem akarok ennél a tárgynál maradni, elég szomorú dolog ez, csak kérem a íkomnányzatoit, tegyen meg mindent ez ellen, ímert Magyarországon esak egyféle törvény lehet, Magyarországon csak alkptmányosan lehet uralkodni és csak így lehet vezetni az ország sorsát. Ha az alkotmányosság megszűnik Magyarországon, akkor meg fog szűnni Magyarország is. Méltóztatnak nagyon jól tudni, — főélharcos mondta azt, — hogy nem egyforma polgárok az élharcosok a közönséges polgárral, azoknak kiváltságos jogaik vannak. Ügy látszik, vannak olyanok, akiknek múltjuk kiváltság arra, hogy így viselkedhessenek, de méltóztassék csak elgondolni, hogy nait jelentett ez a meggondolatlan kijelentés. Mit szólnak ehhez a mi ellenségeink "2 Ha mi nem adunk egyforma jogot a magyaroknak, akkor hogyan kívánhatjuk, hogy a kisebbségeikkel egyformán bánjanak túl a határokon"? Méltóságos Felsőház! Minjdez egy párt uralmáért történik, mindez azért történik, hogy itt ne legyen ellenvélemény. Mindezek a kilengések ezért vannak a politikai életben. Természetes azonban, hogy politikai életet nyomon követi a gazdasági élet. Ott éppen úgy megvannak ezek a "kilengések. Mi történik ott? Eégi bevált gazdasági törvényeket elítélnek és a sutba ddbnak. Nem a hibákat keresem itt sem. ítéletet mondanak évszázados kialakult gazdasági törvények felett, jóllehet tudja mindenki, hogy ezek az igazságok azokat, akik megcsúfolják őket, túl fogják élni, mert ezek itt sem. ítéletet mondanak évszázados kialaaz igazságok örökéletűek lesznek. Eddig mi volt a helyzet? Az emiberek évszázadokon keresztül a politikai és gazdasági életben szabadságra törekedték, mert hiszen az életnek a szabadság az éltető eleme, levegője. Most nemcsak a politikai életben, hanem a gazdasági életben is meg akarják szüntetni át szabadságot. A gazdasági szabadság hiányának, az egyenlőtlen gazdasági elbánásnak következménye ez a költségvetés is, amely nem sokban tér el az előzőktől, mert tulajdonképpen ennek a mai rendszernek a munkája. Itt a költségvetésnél hivatkozom arra, hogy mint eddig, természetesen ezután is deficittel dolgozunk. Igaz, a pénzügyminiszter úr 200.000 pengővel csökkentette a deficitet, de méltóztassék megengedni, imiinden tiszteletem ellenére gondolatom, hogy ez tulajdonképpen csak látszat, amely azt mutatja, hogy igenis, mi javuló gazdasági helyzetben vagyunk és kifelé megyünk a bajokból. Azt mondja a pénzügyminiszter úr expozéjában,, — benne van a pénzügyi bizottság jelentésében is — hogy a beruházások 18,400.000 pengőről 21'5 millió pengőre emelkedtek, a kiadások pedig 35,700.000 pengővel emelkedtek, de ez a 35,700.000 pengő nem újabb adók alakjaiban terheli az ország gazdaságát. Honnan teremtik elő ezt a többletet? Ez a »bevételi többlet se 1936. évi június hó 19-én, pénteken. igenis, az adózó közönség megterheléséből áll elő. Véleményem szerint, amikor a gazdasági élet tőke nélkül, elvérezve áll, a kiadásokat fokozni semmi körülmények között nem lett volna szabad és nem volna szabad. Különösen azért nem tartom ezt helyesnek, mert hiszen — amint méltóztatik tudni — a nyugdíj teher cca 6 5 millió pengővel emelkedet. A pénzügyi bizottság jelentése azt mondja, hogy igyekeznek a tisztviselőknél a létszámot apasztani. Megnéztem ezt is és a következő adatokat találtam. A költségvetéshez mellékelt összeállításokból veszem az adatokat, amelyek az állami alkalmazotakat tartják nyilván. 1932ben az állami alkalmazottak létszáma, beleértve az üzemi alkalmazottakat is, 120.529 volt, a múlt esztendőben 116.544, a folyó évben pedig 116.509, tehát a létszámcsökkenés a múlt évvel szemben mindössze 35. A nyugdíjasok száma 1932-ben 114.812, 1933-ban már 128.063, a múlt esztendőben pedig 132.136 volt. Mit mondanak ezek a számok? Míg az állami alkalmazottak létszámát 1932-től 1936-ig 116.000-re tudtuk levinni a 120.000-rŐl, tehát oca 4000 fővel kevesebbre, ugyanakkor a nyugdíjasok száma 15.600-al emelkedett. Azt látom tehát, hogy abban a bizonyos közigazgatási törvényben az a kitétel, hogy »egyéb okok« is alkalmasak a közszolgálati alkalmazottak nyugdíjazására, nagyon is mélyen belevég ezekbe a számokba és előidézi azt, hogy ilyen körülmények között még mindig 6"5 millió pengővei emelkedik a közteher. Hiába van a jelentésben, hogy igyekeznek a létszámot csökkenteni;, ha mindössze 35 fővel csökkentették az elmúlt esztendőben a tisztviselők létszámát, de ugyanakkor 4000 fővel emelkedett a nyugdíjasok száma. Ez nem egyszerű természetes folyamány és nem lehet azt mondani, hogy tisztán a trianoni nyugdíjteher okozza ezt, mert igenis, a triaanoni nyugdíjteher keletkezése óta már nagyon sokan elhaltak és újak nem igen jöttek ki nagyobb számban Trianon óta. Ezzel a rendszerrel lis szakítani kell. Lehetetlenség, hogy kicsinyes okból, pártpolitikai célokból nyugdíjazzák a tisztviselőket és ezáltal emeljék a nyugdíjterheket. De továbbmegyek és méltóztassék megengedni, hogy a pénzügyminiszter úrnak a költségvetéssel kapcsolatos néhány megállapításával foglalkozzam 1 még. Mi, akik éveken keresztül hirdettük azt, hogy a magyar nemzetgazdaság, alapja a magyar föld, nagyon sokszor szemrehányásban részesültünk, jóllehet sohasem mondottuk és nem is mondjuk ma sem, hogy a magyar ipar nem volna csaknem olyan jelentőségteljes, mint a magyar földinívelés, de igenis, a magyar föld áll elől, mert ha a magyar föld nem hozza meg azt, amit meg kell hoznia, akkor az ipar sem képes (boldogulni.! Ma már odáig jutottunk, a pénzügyminiszter úr expozéjában azt mondja, hogy a mezőgazdaság s a föld az alapja mindennek és örömmel állapíthatja meg, hogy ,a mezőgazdaság helyzetében jelentékeny javulás állott be. Méltóztassék megengedni, de én ellenvéleményen vagyok, én ezt a javulást nem tartom j olyan tartósnak és nem hizakodhatom aibban 1 sem, amit a pénzügyminiszter úr mondott, hogy az áfrak most már tartósan stabilizálva ; lesznek és erre a gazdatársadialom' építhet. i Mert mit mutatnak a számok? 1935 június 18-án a budapesti tőzsdei jegy-