Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-27

510 Az országgyűlés felsőházának 27, ülése 1936, évi május hó 13-án

} szerdán. Azonkívül Italán még laz is megemlítést érdemel, hogy a Magyar Földhitelintézet, amelyik a háború után elsőnek tudott mezőgazdasági hosszúlejáratú kölcsönt szerezni az ország nak, amelyik először lépett sorompóba akkor, amikor a magyar mezőgazdaság egészen tőke és hitel nélkül állt, amelynek ezt az érdemét tehát el kell ismerni, a Magyar Földhitelintézet az egyetlen valamennyi pénzintézetünk között, amelyiket az a megtiszteltetés ért, hogy a londoni tőzsdén záloglevelei jegyeztetnek. Ezért helyesnek és indokoltnak tartami, hogy az intézet különállása is fenntartassók, de gondoskodik róla a törvényjavaslat, (hogyha azután a Pénzintézeti Központ megállapítja, hogy a hitelezők igényei ki vannak elégítve, illetőleg megfelelő biztosításuk megtörtént, akkor automatikusan a Magyar Földhitelintézet is belekapcsolódik ebbe a két földhitelintézetből már létrejött egyesüléshe. így tehát a három intézmény fúziója formailag is,»jogilag is létrejön és ezzel azután az Országos Földhitelintézetnek alakulása befejeződik, Aimikor ilyen súlyos feladatok várnak erre az új intézményre, amelynek célját úgy jelöli m^g a törvényjavaslat, hogy: mezőgazdasági hitelnyújtás, a parcellázás, a telepítés terén való közreműködés lesz a feladata és amikor kétségtelen az indokolás szerint, hogy az állam a telepítéssel és 'birtokpolitikával kapcsolatos bankszerű cselekményeket és eljárásokat éppen erre az intézetre kívánja bízni, tehát a iműködési körét, a munkakörét jelentékenyen ki akarja bővíteni: akkor ennek a munkának eredményes elvégzéséhez a kellő anyagi megalapozás is szükséges. Erre vonatkozólag a pénzügyminiszter úr kijelentette, hogy egy húszmillió pengős alaptőkével és tartaléktőkével ellátott intézetet kíván megalkotni, és ennek lehetővé tételére a törvényjavaslat felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek, hogy 13.5 millió pengő erejéig (hitel útján vehessen olyan összegeket igénybe, 'amelyeket ennek az új agrárhitelintézménynek munkáját alátámaszthatja. (Helyeslés.) Ami a javaslat részleteit illeti, csak röviden bátorkodom [megemlíteni, hogy az 1., 2. és a 3. §. az egyesülés alakiságának szabályait tartalmazza. A í i a régi tagok jogait állapítja meg és a szerzett jogok teljes épségbentartása mellett viszi át a régi egyes tagintézmények tagjait az új egységes intézményibe. Az 5. §. a kormányifelügyeletet szabályozza. A 6. §. a tagok jogait, a 7. §.& vállalati nyugdíjpénztárak szabályait, állapítja meg és ezeknek miként való egyesülésére vonatkozólag tartalmaz rendelkezéseket. A 8. §. azt állapítja 'meg,, hogy az egyesülő intézeteknek eddigi előjogai, privilégiumai átszállanak az új intézetre. Méltóztatnak tudni, ihogy ezeknek az altruista intézeteknek törvényeink különböző előjogokat biztosítanak, így a kereskedelmi törvény alól való mentesség,, 'bizonyos adó- és illetékkedvezmény, valamint a perjogi és a perenkívüli eljárásban különleges szabályok a foldreformtörvény egyes szabályai alól megadott kivételes elbánás tekintetében. Ezek a jogok, amelyek az egyes intézeteknek biztosítva voltak törvény útján, átszállnak az új intézetre, tehát a régi privilégiumok és kedvezmények továbbra is fennmaradnak. A 9. és 10. §. gondoskodik arról, hogy a Magyar Földhitelintézetnek egyelőre való különállása és későbbi beolvadása miként oldassék meg jogilag. A 11. §. azt határozza meg, hogy a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete és az Altruista Bank onost, az utolsó esztendőben miként állapítja oneg a 16 hónapos kiegészített üzletévre mérle: ét. Végül a 12. §. az. állam támogatására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, amelyekre már utaltam, és amelyeik remélni engedik, hogy ez új intézet munkássága anyagilag is kellőképp meg lesz alapozva. Ha tehát ezeknek a rendelkezéseknek figyelembevételével mégegyszer felvetjük azt a kérdést, hogy vájjon valóban a régi bevált intézményeknek megszűnését, vagy pedig csak^ átalakulását és új keretben való feltámasztását jelenti-e a törvényjavaslat, akkor azt kell mondanom, hogy meggyőződésem szerint megszűnésről nem lelhet beszélni, meghalásról nincs szó, hanem csak új életre való keltésről, azzal, ihogy kellő anyagi alátámasztást kapnak ezek az átalakuló és egyesülő, tehát mintegy újjászülető intézmények. Mélyen t. Felsőház, ez nagyon is fontos, mert a mezőgazdasági termelésnek feltétlenül és állandóan szüksége van hitelre. Ma talán ez sajátságosan hangzik, mert hiszen ma a mezőgazdaság jóformán teljesen meg van fosztva a, hitellehetőségektől és sokaknak emlékében még ma is úgy él a hitellehetőségek múltbeli kedvező fejlődése, hogy ez okozta az eladósodást, ez vezette a magyar mezőgazdaságot arra a lejtőre, amelyre került, úgyhogy ennek következtében ma talán nem is olyan fontos, nem is olyan szükséges, hogy a hitellel való ellátás tekintetében különös gondoskodás történjék. De mit jelentene ez egyebet, mint a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiönteni? (Ügy van!) Ne méltóztassanak azonban a bekövetkezett gazdasági csapásokból és a gazdaeladósodás sajnálatos kihatásaiból ilyen téves következtetésekre jutni. Ezek a bajok nem írhatók a mezőgazdasági hitel rovására, hanem azok csak azért következtek he, mert a mezőgazdasági válság olyan súlyos helyzetbe hozta a gazdákat, a mezőgazdasági termények értéke anynyira lecsökkent, a mezőgazdaság fizetőképessége, teljesítőképessége annyira leromlott, hogy ezáltal az azelőtt igénybevett hitelek visszatérítése természetszerűleg nehézségekbe ütközött. Remélnünk kell azonban, hogy jönnek még jobb idők, hogy jön még a fellendülés újabb korszaka és ebben a fellendülésben a mezőgazdasági hitelnek igen nagy szerepe lesz, de remélhetőleg ennek az újonnan feléledt, anyagilag alátámasztott, megerősített és mindenfék lehetőséggel körülbástyázott új intézetnek is! Ma nagyon ügyelnünk kell a régi klasszikus hasonlatokkal, mert a »poraiból újra éledett Phönix«-nek a hitele nagyon lejárt a legutóbbi időben. (Tetszés és derültség.) Nem ilyen kompromittált, hitelét vesztett Phönixre gondolok, amikor ennek az új intézménynek a megerősítéséről beszélek, hanem arra, hogy magyar elgondolásból régi magyar agrárelvek alapján megalkotott intézményekből alakul itt a régi hagyományok megtartásával, az erők összefogásával, a régi tapasztalatokon való okulással és azok bölcs felhasználásával, új erőfeszítések hozzáadásával egy olyan nem állami, hanem államilag támogatott gazdatársadalmi intézet, a legyengültek helyébe az erősebb, a régi jók helyébe az új jobb, amely az eleven élet szerve lesz s amelynek kell, hogy a magyar agrárhitel, a magyar mezőgazdaság és a magyar közgazdaság fellendítése tekinte-