Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-26

Az országgyűlés felsőházának 26. ülése 1936. évi május hó 9-én, szombaton. 491 kai momentum: az, hogy a magántulajdon alapján állók számát nemcsak elvi, hanem gyaikorlati lehetőségekkel is szaporítsuk. (Helyeslés.) Már pedig a javaslatnak ez is egyik főcélja. A javaslat célja az is, hogy a törpebirtokosokat a kisgazdák sorába emelje. A törpebirtokoknak Ikisgiazdasáigokk^ való ez a kiegéw szítése minden esetre hivatva van arra, hogy a termelés szempontjából is biztosabb alapokra helyezze a kisexisztenciákat, ami kétségtelenül az országnak is nagy érdeke. Állandó vita folyik arról, hogy vájjon a nagybirtok vagy a kisbirtok termel-e többet. Egész nagy irodalma van ennek a [kérdésnek, a külföldön méginkább, mint hazánkban. Vita folyik arról is, hogy melyiknek nagyobb a népeltartó képessége. Igen érdekesek errenézve a németországi adatok, amelyeket dr. Rudolf Bräuning írt meg egy ikönyvbon, bár a mi viszonyainktól teljesen eltérő körülmények közt tett megállapítások alapján. Méltóztassanak megengedni, hogy statisztikai a/latokra ne hivatkozzam és azokat ne ismertessem és pedig azért, mert az összehasonlításnak nézetem szerint csak teljesen hasonló feltételek között van helye, tehát csalk akkor helyes egy összehasonlítás, ha egy intenzíven kezelt nagybirtokot egy extenzíven kezelt kisbortokkal hasonlítunk össze. De még ekkor is számos olyan körülmény van, amelyet a statisztikusok figyelembe sem vehetnek: a föld minősége, a klimatikus viszonyok, a piactól való távolság stb., stb. és még egy nagyon lényeges körülmény — amire már több ízben rámutattam — és ez magának a tulajdonosnak arravalósága, üzleti érzéke, szellemi képességei és nem legutolsó sorban a szorgalma. (Élénk helyeslés.) Hogy a nagybirtokra szükség van és pedig nemcsak az erdő szempontjából, az minden vitán felüláll. A kisbirtokosok érdekében is szükség van a nagybirtokra, mert hiszen a kisbirtokos földjének egész jövedelmére rá van utalva, tehát nem folytathat olyan gazdálkodást és nem végezhet olyan kísérleteket, amelyek bizonyos rizikóval járnak. Szükség van a kisbirtokosok érdekében a nagybirtokra azért is, mert a növénynemesítés útján jobb vetőmagvakat tud nekik eladni a nagybirtokos. Az állattenyésztésnél a vérfelfrissítésre utalok, továbbá a tenyészállatok beszerzésére, amelyek mind nagyfontosságú kérdések. Egészen objektíven meg kell állapítani azt is, hogy szociális szempontokból is szükség van a nagybirtokra, még pedig a vagyontalan munkás kisemberek, a gazdasági cselédek és a mezőgazdasági munkások érdekében is. Viszont az önálló kisgazdaságok számának a gyarapítása feltétlenül nemzeti érdek. (Ügy van! Ügy van!) Minél több önálló független kisexisztencia kerül a földdel kapcsolatba, annál erősebb nemcsak a nemzeti és a magántulajdon elve, valamint a valláserkölcsi alapon állók frontja, hanem az agrárfront is. (Úgy van!) Ebből a szempontból pedig a nagybirtoknak is érdeke a kisbirtok szaporítása. Fontos, hogy minél több magyar legyen a magyar földdel tulajdonjogi kapcsolatban. A magántulajdon elve alapján álló társadalom ellenálló képességét emeli, ha ezek számát célszerűen szaporítjuk. Erre különben a felszólalt igen t. felsőházi tag urak közül is többen reámutattak. Többen felemlítették az igen t. felsőházi taig urak közül a vita során, hogy a törvényjavaslat a nincs telének, vagyis helyesen a vagyontalanok tömegeiről nem gondoskodik. Az ezekről való gondoskodás a kormánynak nagyon ikomoly gondja, de ez osak részben tartozik ennek a javaslatnak keretébe, mert hiszen a beruházási (hitel és a költségvetésiben felvett hitelekből sok millió arra a célra van fordítva, hogy éppen olyan munkákat lehessen végeztetni velük, amelyek a munkanélküliek foglalkoztatására alkamasak. Az Alföld öntözésére és csatornázására, de az Alföld fásítására felvett nagyobb összegek alkalmasak ennek a célnak szolgálatára. De azonkívül a kormánynak imindien olyan lépése, amellyel a mezőgazdaság helyzetén javítani igyekszik, közvetve szolgálja a mezőgazdasági munkásság érdekeit is, (Úgy van! Ügy van!) mert ha a földbirtokos abba a helyzetbe juthat, hogy gazdálkodása rentábilisaibbá válik, ez mindenesetre előnyös a gazdasági munkásakra nézve is, mert ebben az 'esetben a földbirtokos nemcsak hogy több munkást tud foglalkoztatni, hanem megfelelőbben is tudja fizetni azokat a munkásokat. (Ügy van! Ügy van!) Tehát minden új piac szerzése, vagy az ipari növények termesztésének fokozása mind alkalmas arra, hogy a munikáskérdésben kedvező befolyást mutasson, Példának okáért az a körülmény, amelyről Purgly Emil igen t. felsőházi tag úr ő excellenciája legjobban tud, de tudják ezt az összes eukorrépatermelő gazdák is, hogy most két éven át 400—400.000 métermázsával több cukorrépát lehet termelni, végeredményben szintén a gazdasági munkások helyzetének bizonyos fokig való javítását vonja maga után. (Ügy van! ügy van!) Igen t. Felsőtház! A végrehajtásnál nemcsak termelési, hanem szociális szempontoknak is vezetőknek kell lenniök. (Ügy van! Ügy van!) A főcél új életképes kisgazdaságok létesítése, vagy törpebirtokoknak ilyenekké való kiegészítése. Szeim előtt tartandók azonban azok a szociális érdekek, amelyek a földnélküli mezőgazdasági munkások megélhetéséhez fűződnek. A fokozatos végrehajtás részben szintén bitosítja egyrészt a termelési megrázkódtatások elkerülését, de másrészt azt is, hogy a mezőgazdasági munkások megélhetése nem válik bionytalanná. Egyébként el kell ismerni, hogy a túladósodott és így valószínűleg önként felajánlott birtokok tőkehiány miatt sem termelési, sémi pedig szociális kötelezettségeikneík nem tudnak annyira eleget tenni, mint egy egészséges és intenzíven kezelt nagybirtok. Mindenesetre kevesebb munkaalkalmat képesek biztosítani, imint ez. Más földbirtok-kategóriák felhasználásánál különösen ügyel a javaslat arra, hogy csak olyan hányadban legyen felhasználható az a birtok, hogy az érintetlenül maradt részen a cselédség és a mezőgazdasági munkásság megélhetése lehetőleg továbbra is biztosítva legyen. Ideszámítom a 8. és 10. §. rendelkezéseit. A törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amelyről a vitában, azt hiszem, egyáltalában nem esett szó, de amely igen nagy fontossággal bír, tudniillik a faluhatár egynegyed részéinek a nagy- és középbirtok számára való fenntartása, szintén azt a célt iparkodik szolgálni, hogy az ottlévő cselédség és munkásság életlehetősége részben biztosíttassuk. Igen t. Felsőház! Amint azt már a képviselőházban is bátor voltam kifejteni, ezek a most felhozott szempontok tulajdonképpen csak negatívumok. Pozitívum a javaslatban az, hogy biztosítva vannak a házhelyek; biztosítva van a földbérlő szövetkezetek létesítésére a szervezési és igazgatási költségeknek az állam által való átvállalása. A kenyér nélkülivé vált gazdasági cselédek földhözjuttatása pedig a bérlet esetén óvadék vállalásával és felszerelés 77*