Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-26

Az országgyűlés felsőházának 26. ülése 1936. évi május hó 9-én, szombaton. 491 kai momentum: az, hogy a magántulajdon alap­ján állók számát nemcsak elvi, hanem gyaikor­lati lehetőségekkel is szaporítsuk. (Helyeslés.) Már pedig a javaslatnak ez is egyik főcélja. A javaslat célja az is, hogy a törpebirtoko­sokat a kisgazdák sorába emelje. A törpebir­tokoknak Ikisgiazdasáigokk^ való ez a kiegéw szítése minden esetre hivatva van arra, hogy a termelés szempontjából is biztosabb alapokra helyezze a kisexisztenciákat, ami kétségtele­nül az országnak is nagy érdeke. Állandó vita folyik arról, hogy vájjon a nagybirtok vagy a kisbirtok termel-e többet. Egész nagy irodalma van ennek a [kérdésnek, a külföldön méginkább, mint hazánkban. Vita folyik arról is, hogy melyiknek nagyobb a nép­eltartó képessége. Igen érdekesek errenézve a németországi adatok, amelyeket dr. Rudolf Bräuning írt meg egy ikönyvbon, bár a mi vi­szonyainktól teljesen eltérő körülmények közt tett megállapítások alapján. Méltóztassanak megengedni, hogy statiszti­kai a/latokra ne hivatkozzam és azokat ne is­mertessem és pedig azért, mert az összehason­lításnak nézetem szerint csak teljesen hasonló feltételek között van helye, tehát csalk akkor helyes egy összehasonlítás, ha egy intenzíven kezelt nagybirtokot egy extenzíven kezelt kis­bortokkal hasonlítunk össze. De még ekkor is számos olyan körülmény van, amelyet a statisztikusok figyelembe sem vehetnek: a föld minősége, a klimatikus viszo­nyok, a piactól való távolság stb., stb. és még egy nagyon lényeges körülmény — amire már több ízben rámutattam — és ez magának a tu­lajdonosnak arravalósága, üzleti érzéke, szel­lemi képességei és nem legutolsó sorban a szor­galma. (Élénk helyeslés.) Hogy a nagybirtokra szükség van és pedig nemcsak az erdő szempontjából, az minden vi­tán felüláll. A kisbirtokosok érdekében is szük­ség van a nagybirtokra, mert hiszen a kisbirto­kos földjének egész jövedelmére rá van utalva, tehát nem folytathat olyan gazdálkodást és nem végezhet olyan kísérleteket, amelyek bizonyos rizikóval járnak. Szükség van a kisbirtokosok érdekében a nagybirtokra azért is, mert a nö­vénynemesítés útján jobb vetőmagvakat tud nekik eladni a nagybirtokos. Az állattenyész­tésnél a vérfelfrissítésre utalok, továbbá a te­nyészállatok beszerzésére, amelyek mind nagy­fontosságú kérdések. Egészen objektíven meg kell állapítani azt is, hogy szociális szempontokból is szükség van a nagybirtokra, még pedig a vagyontalan mun­kás kisemberek, a gazdasági cselédek és a me­zőgazdasági munkások érdekében is. Viszont az önálló kisgazdaságok számának a gyarapítása feltétlenül nemzeti érdek. (Ügy van! Ügy van!) Minél több önálló független kisexisztencia kerül a földdel kapcsolatba, an­nál erősebb nemcsak a nemzeti és a magántu­lajdon elve, valamint a valláserkölcsi alapon állók frontja, hanem az agrárfront is. (Úgy van!) Ebből a szempontból pedig a nagybirtok­nak is érdeke a kisbirtok szaporítása. Fontos, hogy minél több magyar legyen a magyar föld­del tulajdonjogi kapcsolatban. A magántulajdon elve alapján álló társadalom ellenálló képessé­gét emeli, ha ezek számát célszerűen szaporít­juk. Erre különben a felszólalt igen t. felsőházi tag urak közül is többen reámutattak. Többen felemlítették az igen t. felsőházi taig urak közül a vita során, hogy a törvény­javaslat a nincs telének, vagyis helyesen a va­gyontalanok tömegeiről nem gondoskodik. Az ezekről való gondoskodás a kormánynak na­gyon ikomoly gondja, de ez osak részben tarto­zik ennek a javaslatnak keretébe, mert hiszen a beruházási (hitel és a költségvetésiben felvett hitelekből sok millió arra a célra van fordítva, hogy éppen olyan munkákat lehessen végez­tetni velük, amelyek a munkanélküliek foglal­koztatására alkamasak. Az Alföld öntözésére és csatornázására, de az Alföld fásítására felvett nagyobb összegek alkalmasak ennek a célnak szolgálatára. De azonkívül a kormánynak imin­dien olyan lépése, amellyel a mezőgazdaság helyzetén javítani igyekszik, közvetve szolgálja a mezőgazdasági munkásság érdekeit is, (Úgy van! Ügy van!) mert ha a földbirtokos abba a helyzetbe juthat, hogy gazdálkodása rentábi­lisaibbá válik, ez mindenesetre előnyös a gazda­sági munkásakra nézve is, mert ebben az 'eset­ben a földbirtokos nemcsak hogy több munkást tud foglalkoztatni, hanem megfelelőbben is tudja fizetni azokat a munkásokat. (Ügy van! Ügy van!) Tehát minden új piac szerzése, vagy az ipari növények termesztésének fokozása mind alkalmas arra, hogy a munikáskérdésben kedvező befolyást mutasson, Példának okáért az a körülmény, amelyről Purgly Emil igen t. felsőházi tag úr ő excellenciája legjobban tud, de tudják ezt az összes eukorrépatermelő gaz­dák is, hogy most két éven át 400—400.000 méter­mázsával több cukorrépát lehet termelni, vég­eredményben szintén a gazdasági munkások helyzetének bizonyos fokig való javítását vonja maga után. (Ügy van! ügy van!) Igen t. Felsőtház! A végrehajtásnál nemcsak termelési, hanem szociális szempontoknak is vezetőknek kell lenniök. (Ügy van! Ügy van!) A főcél új életképes kisgazdaságok létesítése, vagy törpebirtokoknak ilyenekké való kiegészí­tése. Szeim előtt tartandók azonban azok a szo­ciális érdekek, amelyek a földnélküli mezőgaz­dasági munkások megélhetéséhez fűződnek. A fokozatos végrehajtás részben szintén bitosítja egyrészt a termelési megrázkódtatások elkerü­lését, de másrészt azt is, hogy a mezőgazdasági munkások megélhetése nem válik bionytalanná. Egyébként el kell ismerni, hogy a túladósodott és így valószínűleg önként felajánlott birtokok tőkehiány miatt sem termelési, sémi pedig szo­ciális kötelezettségeikneík nem tudnak annyira eleget tenni, mint egy egészséges és intenzíven kezelt nagybirtok. Mindenesetre kevesebb munkaalkalmat képesek biztosítani, imint ez. Más földbirtok-kategóriák felhasználásánál különösen ügyel a javaslat arra, hogy csak olyan hányadban legyen felhasználható az a birtok, hogy az érintetlenül maradt részen a cselédség és a mezőgazdasági munkásság meg­élhetése lehetőleg továbbra is biztosítva le­gyen. Ideszámítom a 8. és 10. §. rendelkezéseit. A törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amelyről a vitában, azt hiszem, egyáltalában nem esett szó, de amely igen nagy fontosság­gal bír, tudniillik a faluhatár egynegyed részéi­nek a nagy- és középbirtok számára való fenntartása, szintén azt a célt iparkodik szol­gálni, hogy az ottlévő cselédség és munkásság életlehetősége részben biztosíttassuk. Igen t. Felsőház! Amint azt már a képvi­selőházban is bátor voltam kifejteni, ezek a most felhozott szempontok tulajdonképpen csak negatívumok. Pozitívum a javaslatban az, hogy biztosítva vannak a házhelyek; biztosítva van a földbérlő szövetkezetek létesítésére a szervezési és igazgatási költségeknek az állam által való átvállalása. A kenyér nélkülivé vált gazdasági cselédek földhözjuttatása pedig a bérlet esetén óvadék vállalásával és felszerelés 77*

Next

/
Thumbnails
Contents