Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-24

Az országgyűlés felsőházának &í. ülése mívelésügyi miniszter úr ő nagyméltóságát, hogy az, aki ennek a törvényjavaslatnak a kontúrjait elkészítette, vagy azok, akik elkészítették, igen helyes gyakorlati érzékkel bírt és bírtak (Ügy van! Ügy van!) a kérdés tekintetében, mert én — aki a telepítéssel a tényleges gyakorlatban már több mint negyed század óta foglalkozom. — állíthatom, hogy ez a törvényjavaslat helyes gyakorlati érzékkel, tudással és. tapasztalatok alapiján állíttatott össze és az életben, a gyakorlatban igen könynyen és eredményesen lesz' megvalósítható. (Az elnöki széket báró Radvánszky Albert foglalja el.) • Éppen ezért azzal a szétágazó sok véleménynyilvánítással szemben azt ajánlom a földmívelésügyi miniszter úr ő nagyméltóságának — az ő megnyugtatása szempontjából is, — hogy amikor ez a törvényjavaslat bekerül a Corpus Jurisba és a földmívelésügyi minisztérium törvényelőkészítő osztálya félreteszi az aktákat, tegye az aktákba a legfelül gróf Károlyi Gyula ő nagyméltósága beszédét, aki mondhatom, talán az egyedülálló volt, aki pártatlanul, tárgyilagosan foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ha tehát reflektálnék is az előttem felszólaló beszédére, csak egy tekintetben nyilvánítanék nagy tiszteletadást: gróf Károlyi Gyula ő nagyméltósága beszéde iránt, aki tényleg magasabb szempontból és tárgyilagosan foglalkozott ezzel a kérdéssel. Mélyen t. Felsőház! Azt hiszem, sokkal önzetlenebbnek mutatkoznék és sokkal .magasabban álló volna a Felsőház elhatározása akkor, ha ezen a törvényjavaslaton egyáltalában semmi módosítást nem hajtana végre; ez sokkal magasabban állna, sokkal önzetlenebb volna és nem tennénk ki magunkat a közvélemény széles rétegeiben megnyilvánuló bizonyos r megjegyzéseknek, f amelyekkel kétségbevonják ennek a módosításnak tárgyilagosságát és jogosultságát. Az elméleti tételek nem mindig gyakorlati igazságok. Méltóztassék megengedni, hogy csak felemlítsem például a házhelyek kérdését, amely (kérdést voltak szívesek kiváló felsőházi tagtársaim felszínre vetni és azt, mint primer elsődleges kérdést felvetni. A házhely, egymagában még nemi sokat jelent. Mi a házhely a gyakorlatban? Azt, hogy leszakítom azt a munkást a nagybirtokról, vagy a középbirtokról, esetleg a kisbirtokról és külön egy töimibbe telepítem. Maga a házhely juttatása még nem elegendő, ímert tapasztalatom szerint ezek .a csak házhelyben részesített területtömbök lakosai a melegágyai a szélsőséges irányzatoknak és nagyon sok helyet tudok, ahol az a szocialista képviselő, aki odajött, büszkén hivatkozott arra, hogy ott neki területhódítása van, mert egy nagy házhelyelosztás és házhelyterület alakult ki. A^ házhelyhez földet is kell adnunk annak a házhelyhezjuttatottnak, mert akkor fogjuk őt konzerválni, akkor fogjuk őt megtartani a hazafias és a polgári gondolatok számára. Mélyen t. Felsőház! A földmivelésügyi miniszter úr ő nagyméltósága ennek a törvényjavaslatnak negyedik mellékleteként Magyarország gazdasági megoszlásáról egy statisztikát csatolt. Ezt a statisztikát senki sem vonhatja kétségbe, ímert nem házszámokból áll, hanem a tényleges kataszteri és (megfelelő telekkönyvi adatok alapján

f van kimutatva, hogy mennyi a törpegazdaság, mennyi a kisFELSÖHÁZI NAPLÓ I. 1936. évi május hó 7-én, csütörtökön i 46 Î gazdaság^ mennyi a nagygazdaság, a középbirtok, a nagybirtok. Méltóztassék megengedni, hogy én csak így felemlítsem', hogy a ima népünk nem szereti ezt a kifejezést, hogy »kisparasztgazdaság«, »nagy parasztgazdaság«. A mi népünk már túlhaladt ezen a megjelölésen, mert hiszen éppen arra lehetünk büszkék, hogy mindéin magyar ember úrnak született és ők egész másképpen gondolkoznak erről a megha,tározásról. Büszkék arra, hogy kisgazdák, vagy nagygazdák, de — érdekes — ezt a kifejezést általában nem szeretik. Ebben a negyedik számú mellékletben, tehát abszolút precíz statisztikai adatok alapján fel van tüntetve, hogy százalékszerűen mennyi a, törpegazdaságok és mennyi a többi kategóriák területe. Én nem: mondom, hogy ez a statisztika valami túl szembeötlő aránytalanságokat mutatna. Az egyes kategóriák körülbelül megfelelnek egy általános gazdasági helyzet színvonalának. En azonban azt gondolom, hogy a <mi speciális országi és gazdasági helyzetünk szerint van egy (kategória, amelynek arányszámát emelnünk kell és ez a kisbirtok kategóriája. Nézetem szerint a földmívelésügyi miniszter úr ő nagymáltósága már ezzel az egy kimutatással indokolta és igazolta, hogy ez a benyújtott törvényjavaslat ' szükségszerű is és időszerű is. Ez a törvényjavaslat tehát a kisbirtoknak, a kisbirtokosnak törvénye lesz és ennek tárgyalásánál a magyar (kisbirtokost és a magyar kisbirtokot megfelelő méltatás illeti meg. Az a kisbirtokosréteg fegyelemtartó, tekintélytisztelő, becsületes gondolkozású, független elem, amely a legértékesebb katonát szolgáltatja a hazának s azok a tagjai, akik a Ikis fehér házakból kerülnek ki értelmiségi pályákra, ott is megállják a helyüket, sőt nagyon sOk kiváló államférfia volt már és van ma is ennek az országnak, akik azokból az egyszerű kis fehér házakból, kisgazda-családokból kerülték ki magasabb állásokra. Amikor én a magyar kisbirtokost kiemelem, egyben aiagy tisztelettel kell, hogy aneg; hajoljak a magyar nagybirtokosság túlnyomó nagy része előtt, akik mindenkor magasabb és tisztultább felfogás alapján tekintették a kérdést és akikkel szemben sohasem érvényesült az, hogy »veletek, általatok, ha akar játok, nélkületek, sőt ellenetek, ha kell«, mert a magyar nagyibirtokosok mindenkor felismerték az idők szavát és ők maguk kezdeményezték, maguk támogatták a megfelelő földbirtokpolitika megvalósítását. A nagybirtok és kisbirtok között semmiféle összehasonlítást sem tartok igazságosnak. Meg lehet említeni, hogy a nagybirtok a szemtermelésben és a jószágtenyésztésben nagyobb eredményeket mutat fel, viszont a kisbirtok a mellékterményekben ér el határtalan nagy exportlehetőséget és érdekes, hogy az ilyen kisbirtokokra ifeloszló nagy alföldi r terület milyen nagy mértékben járul hozzá külkereskedelmi mérlegünk aktivitásához. En a nagybirtoknál és a kisbirtoknál olyan Összeihasonlítást vagy hasonlatosságot szeretnék felemlíteni, hogy ha egy nagy aranytömbből letörünk darabokat és külön-külön mérlegre tesszük őket, a mérleg a nagybirtok, illetőleg az ezt jelentő nagy aranytömb javára fog billenni, de azért a letört darabok is aranyból valók, jobban idomíthatok, jobban értékesíthetők és az ő értékemelkedésük emeli és ibiz73