Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-24

460 Az országgyűlés felsőházának £4. ülé Ihatott, mind kiaknázta. (Ügy tmn! Ügy van!) Károlyi gróf ő exeelleuciájiai azt mondotta, ho|gy ez a javaslat politikai jelszavak^ cégére alatt született; körülbelül ez volt az értelme. Örvendek, (hogy a törvényjavaslat nyilvánosságra hozásától kezdve kvázi politikiaimentes szférában tárgyalta ezt a konmány és iminden pártpolitikai momentumot igyekezett távol tartani. Én is elismerem; hogy ilyen volt a földmívelésügyi miniszter úr ő excellenciájának tevékenysége ebben a tekintetben, de nem ezi a fontos, hanem a fontos az* hogy ta végrehajtásnál mi lesa. Boosánatot kérek, bármennyire neímesek és tiszteletreméltóak is a földmívelésügyi miniszter úr Ő excellenciájának és esetleg munkatársainak céljai ebben a tekintetben, méltóztassanak elhinni, hogy elkövetkezhetik olyiajn időpont, amidőn túlgyengék lesznek arra és nemi fogják tudni megakadályozni azt, hogy ebbe a törvényjatviaslatba belevitg'yék a pártpolitikát. Mert el tudják-e képzelni, hogy egy választás alkalmával a demagóg élharcosok nem fogják ezt a törvényjavaslatot felmutatni és kijátszani ia földbirtokosokkal szemben? (Ügy van! Ügy van! Taps.) En nagyra becsülöm a földmívelésügyi miniszter úr energiáját, de ilyen tömegekkel szemben a földmívelésügyi miniszter úr energiája is elégtelen lesz. (Ügy van! Ügy van!) Még egyet. Higyjék' el, áttanulmányoztam a törvényjavaslatot és azt látom, hogy a törvényjavaslat a i protekció melegágya lehet. Kényszeríthetek egy földbirtokost arra, hogy az örököisödésii illetéket földben lerója, egy másiktól meig

1 nemi veszem igénybe. Végigmehetnék az egész töirivényjavaslatniak azon a részein, ahol a protekció lehetőségei megvannak és ezzel szemében semmi 'fellebbezési lehetőség nincsen. Be nekem szociális, szempontból is aggályaim vannak ezzel a javiaislattal szemben. Talán a legfontosabb — az elvi kérdések leszámításával — az, hogy a javaslat fokozziai a mezőigazdasági proletariátust. Minden 5—10 hold igénybevétele egy munkanélkülivel többet jelent és tmert 420.000 katasztrális holdat akarnak szukcesszíve igénybevenni, ez 50—60.000rel több munkanélkülit jelent, hogy egyidejűleg gondoskodás történt volna arranézve, hiOjgy ezen munkanélküliek részére megfelelő imunkaalkalimakait teremtsenek. Ez a törvény fokozza az ellentéteket a munkás és kisbirtokos között, ez a törvény az osztályellentétek melegágya. A képviselőházban a jelenlegi kormánypárt nak egy oszlopos tagja, amidőn ezt a javaslatot a bizottságban, vagy a plénumban védeni akarta, azt mondotta: Végveszély előtt állunk, a forradalmat kell megelőzni és ez az a javaslat, amely megelőzi a forradalmat és elhárítja a végveszélyt. (Zaj.) Boosánatot kérek, ezek csak jelszavak és én nagyon sajnálnám, ha igazak lennének, mert ha ez igaz, ez lenne a szegénységi bizonyítvány erre a kormányra, — hogy három év alatt ide juttatta ezt az országot. A cselédekről való az a gondoskodás, ami a törvényjavaslatban benne van, hogy a földbirtokos kénytelen beszámolni arról, , hogy mennyi cselédet tart, bizonyos arányszámban nem csökkentheti a cselédek számát, bizony nagyon keveset jelent a szociális: szempontban, mert ne felejtsük el, hogy^ lehetséges, hogy a cselédek számát nem fogják csökkenteni, de annál kevesebb munkást fognak alkalmazni, : 1986. évi május hó 7-én, csütörtökön. ami szociális szempontból nem nyugtat meg engem. Mélyen t. Felsőház! Mingyárt befejezem beszédemet, még csak két dolgot szeretnék megemlíteni (Halljuk! Halljuk! jobbfelőh) En ezt a törvényjavaslatot szükségtelennek tartom. Elismerem, hogy szükséges, hogy a mindenkori kormány földbirtokpolitikai tevékenységet fejthessen ki, de látok lehetőségeket arra, hogy ilyen törvény nélkül is áldásos tevékenységet fejthessen ki. Ez a javaslat az én érzésemet a tulajdonjog szempontjából a legmélyebben sérti, különösen a kényszerbérletek formájában, mert elvileg ha koncedálom is, hogy a földet bérlet alakjában igénybevegyék, de akkor a tulajdonjog érintetlensége és a konzervatív felfogás szerint úgy a bérbeadót, mint a bérlőt teljesen kell kártalanítani, ha tehát ezt nem csinálják, akkor a tulajdonjogon és a tulajdon szentségén rést ütöttek és ezi az egyik ok, amiért ezt a javaslatot elvi oknál fogva nem tudom elfogadni. Már most kénytelen vagyok a felsőház hivatásáról is beszélni, mert felvetették ezt a kérdést. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Elismerem, hogy a Felsőház hivatása nem a kormány politikájának az irányítása, elismerem azt, hogy a felsőház hivatása a kritika, de ezenfelül van a felsőháznak egy nagy erkölcsi elhivatottsága és ez: őrködni az alkotmány, az élet-, tulajdónés a vagyonbiztonság felett. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon és a középen.) Mivel úgy látom, hogy ez a javaslat érinti a vagyonbiztonságot, érinti a tulajdon szentségét, én a magam neszéről ezt a javaslatot nem tudom elfogadni, Nagyon is belátóim azt. hogy a kisemberek exisztenciájáít elő kell segíteni, de azt ilyen javaslat nélkül is el lehet érni és én azzal a német szociológussal, és közgazdásszal vagyok egy véleményen, aki még a háború előtt a kormányok ebbeli tevékenységét a következőképpen jellemezte (olvassa): »Die Aufgabe des Staates um das Gleichgewicht zwischen den Interessen der einzelnen Klassen zu erhalten ist nicht das Recht u. die Kraft das stärkeren zu beschneiden, sondern umgekehrt, das Recht u. die Kraft des schwächeren zu vermehren«. Mivel ez az én álláspomtlom, a legnagyobb sajnálatomra, — ámbár a földmívelésügyi miniszter úr ő excellenciája személye iránt bizalommal viseltetem, — a javaslatot nem fogadhatom el. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon). Elnök: Szólásra következik vitéz Endrey Antal ő méltósága. vitéz Endrey Antal: Nagyméltóságú Elnök Űr! Mélyen i. Felsőhiáz! A felsőház nem vette át azt a parlamenti szokást, hogy a felszólalók az előttük felszólalókkal vitába kezdjenek vgy aziok szavaira részletesebben reflektáljanak. Ettől a felsőházi szokástól én sem kívánok eltérni és így talán megengedi az előttem felszólaló igen t. felsőházi tag úr ö excellenciája, hogy az ő beszédével ne foglalkozzam. Mélyen t. Felsőház! Érdekes, hogy ennek a törvényjavaslatnak tárgyalásánál milyen különböző vélemények hangzottak el mind a parlamentiben, mind a sajtóban, mind pedig általában a szakkörökben is. Csodálkozom, hogy ezzel az egyszerű, de nagyszerű törvényjavaslattal szemben, milyen különös és szétágazó vélemények nyilvánultak meg. Meg akarom nyugtatni szerény szavaimmal a föld-