Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-19

Az országgyűlés felsőházának 19. ülése 1936. évi március hó 27-én, pénteken. 337 . tikának itteni bemutatása, ezért ezt mellőzöm. Birtokpolitikai szempontból nézetem; szerint feltétlenül előnyös a hitbizomány azért, mert akadálya a földbirtokkal való üzérkedésnek és különösen válság idején nyilvánul meg ebbeli szerepe, illetőleg konzerváló ereje olyan irányban, hogy a hitbizományi birtokosok a válságoknak jobban tudnak ellenállni, mint a szabadforgalmú birtokok. Somssich László gróf ő excellenciája, mint hivatott szakember, rámutatott már arra tegnapi beszédében, hogy a hitbizományok kiveszik a maguknak jutó részt a nemzeti termelésből. Mutatják ezt különösen az évenként rendezett mezőgazdasági kiállítások is. Röviden még a hitbizományi reform jelentőségéről szeretnék beszélni és ahhoz néhány megjegyzést fűzni. Felvetődött kérdés, hogy a hitbizományi reform tulajdonképpen földbirtokpolitikai reform kérdése-e, vagy nem? Teljesen tárgyilagosan nézve a dolgot, a kérdés úgy áll szerintem, hogy a hitbizományi reform örökjogi kérdés, de tekintettel arra, hogy nálunk a hitbizományok tárgya többnyire mezőgazdasági birtok, természetszerűleg magának a reformnak is, mint ilyennek vannak és kell is, hogy legyenek bizonyos földbirtokpolitikai vonatkozásai is. Néhány pontot szeretnék a javaslatból felsorolni, amelyeket én a magam részéről nem. tartok helyeseknek. Es itt, mint a bizottságban is tettem, a 2. §-ra térek rá mindjárt, amely korlátozza a hitbizományi birtokok mezőgazdasági részét 30.000 koronát kitevő kat. tiszta jövedelmű mezőgazdasági területre. Igaz, hogy ez felemelhető 40.000 koronáig. Az erdőbirtokok természetesen nem esnek ez alá a megítélés alá. Sajnálom, hogy a szőlőt kivették a hitbizományokból. Nem nagy jelentőségű dolog, de sajnálam ezt azért, mert ez nem szolgálhat földbirtokpolitikai célra és a szőlő természete is inkább az állandó kezelést tételezi fel. mint a folytonosan változót. (Lázár Andor igazságügyminiszter: De nem nagybirtok!) Ugyanazok az indokok megvannak a szőlőnél is nemzetgazdasági szempontból, mint az erdőnél. (Lázár Andor igazságügyminiszter: De nem nagybirtok!) Miért keveslem én a 30.000 koronát? En azért keveslem a 30.000 koronát, mert a mai viszonyok között, különösen ha az a hitbizomány terhelve van, ha annak a hitbizománynak kötelezettségei vannak járadék és egyéb téren, 30.000 koronát reprezentáló vagyon nem nyújt lehetőséget a hitbizományi birtokosnak arra, hogy közéletnek szentelje idejét, annak a hitbizományi birtokosnak kötelessége odahaza ülni és csak gazdálkodni, közéleti hivatásának tehát nem tehet eleget. Szerettem volna, ha a 8. §-ban, ahol az állagváltoztatásról van szó, f megengedtetett volna, hogy a hitbizományi állag olykép iis megváltoztatható legyen, hogy necsak erdőbirtokká lehessen átváltoztatni, hanem házibirtokká is. Különben is rámutattam a bizottsági tárgyalások során arra, hogy ezt a 8. %-\ a magam részéről nem tartom a végrehajtás szempontjából elégségesnek, mert a gondolata helyes ugyan, a végrehajtás azonbafn két és fél vagy három esztendőre van korlátozva, márpedig ez túlságosan rövid idő arra, hogy ezalatt egy hitbizományi birtokon állagváltoztatást lehessen keresztülvinni. i Itt akarok foglalkozni még egy másik kérdéssel is. Széchenyi gróf ő méltósága és Pap József felsőházi tag úr ő méltósága foglalkozott az allodizálási kérdéssel. Széchenyi gróf ő méltósága azt mondta: helytelen, hogy a leányág ki van zárva és módosító indítványt nyújtott be erre vonatkozólag. Pap ő méltósága is foglalkozott ezzel a kérdéssel és azt mondta, hogyha ezt a kérdést helyesen akarjuk megítélni, abból a szempontból kell megítélnünk, hogy tulajdonképpen ki a hitbizomány tulajdonosa. Erre nagyon sok teória van, majdnem annyi teória, ahány jogtudós. En azonban mondok egy újabb teóriát is és ebből a teóriából levonom azt a konzekvenciát, amelynek az eredménye az, hogy az ebben a törvényjavaslatban lefektetett elv körülbelül helyes, ez a teória pedig azt mondja, hogy a hitbizomány tulajdonosa a jelenlegi haszonélvező, az életben lévő és a jövőben születendő várományosok összessége

; Ha ez a teória áll, akkor helyes ennek a törvényjavaslatnak az az intézkedése, amely a várományosi sorrendet veszi tekintetbe nagyjában a felszabadult hitbizományi vagyonban való részesedésnél. Ez természetesen _ megfelel a hitbizományi alapítólevél intenciójának, de megfelel az egész hitbizományi intézménynek is. Az első várományos joga a legerősebb, a másodiké erősébb, mint a harmadiké, a harmadik pedig megelőzi az összes élő, hátrábblévő fiúutódokat. A fiúutódok kihaltával csak abban az esetben jönnek a leányok, amennyiben a hitbizományi alapítólevélben errevonatkozólag intézkedés van. Tehát a hitbizományi intézmény alapeszméjének és a hitbizományi alapítólevél intencióinak megfelel a ijörvényjavaslatnak ez az intézkedése. Foglalkoznom kell még a 30. §-al, amely a gondnokoltakról szól. Altalános jogi szemponthói kiemelték és kifogásolták itt azt a paragrafust. En is kifogásolandónak és helytelennek tartom

1 ezt, de én más szempontból is helytelennek tartom és fel akarom erre_ az igazságügyminiszter úr ő exeellenciájának figyelmét hívni. Az alapeszme, amiért kizárják a gondnokoltat a hitbizomány haszonélvezetéből, a javaslat szerint az, hogy egy gondnokolt azért nem lehet a hitbizomány haszonélvezője, mert nem teljesítheti a hitbizománnyal szemben hivatását. A hitbizomány hivatása a család fényének emelése. Rendben " van, de ugyanakkor, amint a bizottságban is .mondottam, ez által az intézkedés által lehetővé teszik, hogy maga a hitbizomány tönkremenjen, mert a hitbizomány egy oldalágra megy ác és a mai viszonyok közt a, progresszív örökösödési illeték folytán óriási örökösödési illetéket fog fizetni, a legközelebb azonban a hitbizomány visszaszáll megint a gondnokolt fiára, tehát kétszeri illeték-lerovás történik. ; Olyan magas ez az illeték, hogy maga a hitbizományi vagyon fog tönkremenni, mert nem fogja tudni ezt a kétszeres illetéket megfizetni. Mélyen tisztelt Felsőház! A többi részlettel a magam részéről nem akarok foglalkozni. Kijelentettem itt a felsőház előtt, hogy miért fogadom el ezt a javaslatot. Elfogadom ezt a javaslatot, mivel ezt az egész kérdést konzervatív irányban oldja meg, mert összeegyeztéghetőnek tartom a magyar magánjoggal és a magyar alkotmányjoggal is. A javaslatot tehát általánosságban elfogadom'. (Elénk éljen zés és taps. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: __ Szólásra következik Keszthelyi Gyula ő méltósága. Keszthelyi Gynla; Nagyméltóságú Elnök 54*