Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-19

334 Az országgyűlés felsőházának 19. ülésel936. évi március hó 27-én pénteken. pontból sem tartok — különösen akkor nem, lia a telepítési javaslatra nézek, túlságos veszedelmesnek, nem ellenzem. Megcáfolom ezzel a miniszterelnök urat, aki azt mondja, hogy közülünk egyesek itt sportszerűleg űzik az ellenzékieskedést. Ez nem így van, mert ahol nincs politika, oda politikát belevinni nem akarunk s ha ide olyan javaslatokkal jönnek, amelyeket mi tárgyilagos szempontból, ha talán nem is túlságosan helyeseknek, de elfogadhatóknak tartunk, azok ellen nem emelünk szót. Éppen erre való tekintettel, a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés és taps. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Prónay György báró ő nagyméltósága. Prónay György báró: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen tisztelt Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak nekem megengedni, hogy felszólalásom elején előrebocsássam, hogy milyen irányban akarok itt a ház előtt e törvényjavaslattal foglalkozni. Felszólalásom két részre fog oszlani. Az egyikben általánosságban fogok fogalkozni a hitbizomány intézményével történelmi, poliitikai, társadalompolitikai, népesedési és birtokpolitikái, magánjogi és alkotmányjogi szempontból, felszólalásom másik részében pediig foglalkozni fogok az előttünk fekvő törvényjavaslat néhány részletével. Mindenekelőtt felszólalásom elején kijelentem, hogy ezt a javaslatot általánosságban elfogadom. Efogadom általánosságban, mégpedig azon bírálat szelleméből kifolyólag, amely irányban kell hírálatot a felsőháznak a kormány javaslataival szemben gyakorolnia. Ezt a bírálatot sohasem fogják irányítani a pártszenvedélyek, amelyek a kormányt minden áron buktatni akarják, de sohasem fogja irányítani a pártfegyelem sem, amely a kormányt minden áron támogatni akarja. Ezt a felsőház által gyakorolt bírálatot a nemzet egyetemes érdeke irányítja, amely egyetemes nemzeti érdek parancs nekünk, hogy a kormány javaslataival szemben álljunk, ha azok a nemzet érdekeivel ellenkeznek, :viszont megszavazzuk, ha azok a nemzet érdekeit előmozdítják. Ha tehát megszavazunk egy kormányjavaslatot, ez még nem jelenti azt, hogy a kormány általános politikájával szemben bizalommal vagyunk, ha pedig elvetünk egy törvényjavaslatot, ez nem jelenti azt, hogy bizalmatlanok vagyunk vele szem'ben, mert amint jeleztem, a nemzet egyetemes érdekeit követjük bírálatainkban. Elfogadom ezt a javaslatot azért, mert a miniszter úr ő excellenciája ezt a kérdést lojálisán kezelte, az érdekeltséggel letárgyalta s iaiz érdekeltség kéréseit és kívánságait lehetőség szerint teljesítette. De elfogadom ezt a javaslatot azért is, mert tárgyilagosan meg kell -állapítanom, hogy ez a javaslat kormányhatalmi célokat nem kíván szolgálni és nem visz be pártpolitikáit ebbe a javaslatba. Mélyen tisztelt Felsőház! Talán nehéz és kényes helyzetbe hozom az igazságügyminiszter úr ő excellenciáját azzal, hogy én, aki őszintén kijelentem, hogy a kormány javaslataival szemben mindig kemény bíráló leszek, most ezt a bizonyítványt részére kiállítom; remélem, ez a bizonyítvány az ő pártja előtt nem fogja őt kompromittálni. (Derültség a középen.) De alkalmasnak találom ezt a javaslatot az időpont benyújtása szempontjából is és itt furcsának fog feltűnni az,' amit mondani fogok: hogy t. i. a javaslat benyújtásának időpontja alkalmas, annak ellenére, hogy imagát a javaslatot időszerűtlennek tartom. De ezt meg fogom indokolni. A m'ai viszonyok között, akkor, mikor korlátokat kell felállítani ,a földbirtok érdekében, — hiszen be kellett hozni a védettséget, hogy ne- jusson avatatlan emberek kezébe a földbirtok — mindenesetre furcsának tűnik fel előttünk, hogy olyan javaslattal jönnek, amely bizonyos korlátokat és a kötöttséget le akarja rombolni. De felfogásom éppen az, hogy egy olyan intézményt, amelynél súlyos magánérdekek vannak, a legjobban akkor reformálhatunk meg '. a magánérdekek sérelme nélkül, 11U H / IVA intézmény nem áll túlságosan a közhangulat és a közérdek nyomása alatt. Bármennyire^ ellentétesnek látszik tehát, a javaslat •maga időszerűtlen, de a javaslat benyújtásának időpontját időszerűnek tar toon. Különben a javaslat végrehajtása nem, a mát jelenti, a javaslat végrehajtása inkább a , holnapot és holnaputánt jelenti, mert ha meg akarom állapítani, hogy milyen időköz alatt fogják ezt a javaslatot végrehajtani, akkor megállapíthatom, hogy körülbelül két generáció alatt, tekintve azt, hogy a legfiatalabb hitbizományi birtokos most még gyermek s ártörvény aképpen intézkedik, hogy a hitbizományi birtokos haláila, után hat esztendővel oldódik meg ez az egész kérdés-komplexus, amely itt előttünk hitbizományok alakjában fekszik. (Az elnöki széket Beöthy László foglalja el.) Mélyen t. Felsőház! Elfogadom ezt a javaslatot azért, mert ez a javaslat nem radikális irányiban, hanem konzervatív irányban akarja a kérdést megoldani. Maga a javaslat eveti a hitbizományok eltörlését. E kérdésben pedig ez a fontos, mert csalk egy konzervatív ember eszmekörével egyeztethető össze a hitbizományok létezése, egy radikális, egy demokratikus, egy liberális ember felfogásával a hitbizomány, mint intézmény össze nem egyeztethető. S még egy irányban konzervatív ez a javaslat. Az igaz, hogy megreformálja a nagy hitbizományokat, az igaz, hogy korlátok közé szorítja a mezőgazdasági részüket, de. bizonyos fokig kiterjeszti az intézményt azáltal, hogy új hitbizományok létesítését teszi lehetővé. Elvégre az, hogy a hitbizománnyal, mint intézménnyel szemben annak eltörlése, vagy pedig fenntartása mellett vagyunk-e, elsősorban attól függ, hogy milyen világnézeti állásponton vagyunk. Mint már említeni bátor voltam, egy radikális, egy demokratikus, egy liberális, egy szocialista gondolkodású ember eszmekörével a hitbizomány, mint intézmény nem fér össze, köztársasági államformában nem áll fenn és a forradalmak a hitbizományt eltörölték. A hitbizomány a konzervatív elemet támasztja alá és a hitbizomány minden tekintetben összeegyeztethető a monarchikus államformával. Engedtessék meg nekem, mélyen^ t. Felsőház, hogy ennek az állításomnak alátámasztására hivatkozzam egy nagy teoretikus politikusra, egy nagy közgazdászra, aki azonban semmi szín alatt sem volt konzervatív ember és ez Montesquieu, aki az »Esprit des Lois«-ban fejti ki álláspontját a hitbizományokról. Franciaország hitbizományi történetében érvényesül leginkább Montesquieu teóriája a majorátusokról, ö ugyanis azt állította, hogy hitbizományok csakis a monarchikus államban állhatnak * fenn, a respublika szellemének nem felelnek