Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-18

320 Az országgyűlés felsőházának 18. ülése veheti a kezébe. (Ügy van! Ügy van!) Ismerek egy másik hitbizományi birtokost, akinek ugyan volt szabad vagyona, de a Felvidéken, s a csehek elvették tőle. Ennek is van egy fia és négy leánygyermeke, akik közül még foozzá az egyik béna. Az a fiú ter­mészetesen örökli a hitbizományi, és miután szabad rendelkezés alatt levő vagyon nincs, a négy leánygyermek szintén koldustarisznyát akaszthat a nyakába. Ezek nagy igazságtalanságok. Ne méltóz­tassanak megfeledkezni arról, hogy éppen ezek az esetek, amelyeket itt most felhoztam, bizo­nyítják azt, hogy mi az általánosan elfoga­dott és a felülről hirdetett védelmét a több­gyermekes családoknak ebben a javaslatban nem találjuk meg, sőt ellenkezőleg', méltóz­tassanak észrevenni, hogy itt éppen a több­gyermekes családokat nem, hogy nem támo­gatjuk, hanem egyenesen megbüntetjük. En tehát kérem a t. igazságügyimiiniszter urat, méltóztassék az én beadandó módosításo­mat elfogadni, amely abból áll, hogy a 11. és 12. §-ofcban mondjuk kis hogy azok a jelenlegi' hitbizományi birtokosok, akiknek legalább há­rom törvényes 1 gyermekük van, a kötöttség alól felszabaduló vagyonnak egyötödrészével, •amelyet különiben az oldalág kapna meg, sza­badon rendeke'zhessenek. (Helyeslés a jobbol­dalon.) Világos, hogy azok a többgyermekes hitbizományi birtokosok ezt az egyötödrészit azon leánygyermekeikre fogják hagyni, akiket a Képviselőház igazságtalan intézkedése a kö­töttség alól felszabaduló vagyonból egyszerűen kizárt. Azt 'hitszem, hogy ezzel a módosításommal a javaslatban lévő mindkét igazságtalanságot éliminaijuki» jóvátesszük, nem sértünk meg vele semmiféle érdeket, és még a Képviselőház ezen igazságtalan határozatával sem fogunk ellentétbe jutni. Azért tehát kérem a t. Felső­ház tagjait, méltóztassék • ezt a módosításomat pártolni és elfogadni, mert ez százszáza­lékig igazságos ügy. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) A t. igazságügyminiszter urat ismételten t kérem, ne méltóztassék elzárkózni e módosításom elől és ne méltóztassék azzal érvelni, hogy módosításODH elfogadása esetén a javasllatot vissza kell küldeni a Képviselő­házhoz, mert ez az érvelés nem állja meg a helyét. Azt hiszem, nem lesz tréfa, ha egyszer a Felsőház akarata érvénye­sül. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobbol­dalon.) Elnök: Szólásra következik gróf Somssieh László őnagyméltósága. Gróf Somssieh László: Nagyméltóságú El­nök Ür! Igen t. Felsőház! Már évtizedek ^ óta kiseblb-magyoblb időközökben teszik szóvá a hitbizományi reform kérdése, részben olyan indokolással, hogy ez az intézmény teljesen töröltessék, mint olyan, amely nem felel 'meg a magyar viszonyoknak, s amely egy idegen­ből átvett intézény. Viszont mások azzal argu­mentáltak, hogy a hitbizományok területe túl­nagy és ezt a területnagyságot kívánták kor­látozni, mert véleményük szerint a föld kötött­sége korlátot szab a népesség szaporodásának, de egyúttal korlátot szab a föld szabadforgal­mának. A hitbizományi kötöttség ellenzői közé so­rozzák Deák Ferencet és gróf Széchenyi Ist­vánt,, ibár az előadó úr ő méltósága, úgyszin­tén az igaaságügyminiszter úr ő nagyméltó­sága is bebizonyították azt, hogy Deák Ferenc csak egy ízben -nyilatkozott a hitbizományi kö­1936. évi március hó 26-án, csütörtökön. töttség gondolata ellen, Széchenyi István gróf pedig egy olyan időszakban nyilatkozott! ezen kötöttség ellen, midőn a reformgondoiatok a legnagyobb mértékiben tobzódtak. Mindazonáltal az a tény, hogy ők száz évvel ezelőtt a hitbizományi elvvel szemben állást foglaltak, azon legmélyebb tisztelet mellett, amellyel a haza bölcse és a legnagyobb magyar emléke iránt viseltetem, nem gátol meg engem abban, hogy megállapítsam, hogy száz év óta lé­nyegesen megváltozott a magyar föld birtoko­sainak névsora, és pedig főként a történelmi csa­ládok rovására, továbbá, hogy a szerencsétlen kimenetelű háború teljesen megváltoztatta Ma­gyarország világpolitikai helyzetét, midőn egy hatalmas monarchia egyik államából egy bá.r teljesen független, de csonka kis ország lett, de megváltozott ennek következtében teljesen gaz­dasági helyzetünk is. A súlyos gazdasági és főleg súlyos mező­gazdasági válság nyomán annyi a szabadkézből eladó birtok, hogy ez a tény, azt hiszem, bőven ellensúlyozza azt, hogy a hitbizományi birto­kok nem szabad eladás tárgya. (Úgy van! Ügy van!) Mindezekre Deák Ferenc és gróf Széchenyi István annakidején nem gondolhattak és na­gyon kérdéses, hogy látva mai helyzetünket, nem változtatnák-e meg akkor elfoglalt állás­pontjukat. Szerintem igen fontos indokok azok, amelyek alátámasztják a hitbizományi elv to­vábbi fenntartását. Ezek felsorakoztatását kí­vánnám a mélyen t. Felsőház szeme elé tárni a következőkben. Mélyen t. Felsőház! Szerintem szükséges a hitbizományi elv további fenntartása, mivel ez termelési szempontból fontos tényező, tekintet­tel arra, hogy a hitbizományi birtokok nagy­része teljes mértékben megfelel a termelés kívá­nalmainak, hiszen a hitbizományi birtokok a földmívelés, a növénytermelés és az állatte­nyésztés "terén is, de szociális téren is nagy tel­jesítményeket mutatnak fel. (Ügy van! Ügy van!) Méltóztassék csak megnézni a különféle mezőgazdasági kállításokat s különösen az évenkint rendezni szokott tenyészállatvásárt és az ezzel kapcsolatos kiállítást, akkor méltózta­tik meglátni, hogy hány hitbizományi birtok szerepel ezeken kiváló termelési és tenyésztői produktumaival. Méltóztassék azt is szemügyre venni, hogy kik voltak azok a birtokosok, akik a legutóbbi kétszáz év alatt Magyarország kultúráját emel­ték, akik áldozatkészségükkel a művészetet tá­mogatták s az irodalmat, a festészetet és a szob­rászatot segítették. Ezek legnagyobbrésze éppen ezeknek a hitbizományi birtokosoknak a sorá­ból került ki (Ügy van! Ügy van!), mert ezek­nek meg volt erre a vagyoni képességük és a köteles s egér zietük is. (Ügy van! ügy van!) Hogy egyes hitbizományi birtokok nem töltik be a gazdasági életben hivatásukat, ez nem írható a hitbizományi kötöttség rovására, mert a belterjes gazdálkodáshoz bizonyos meny­nyiségü forgótőke is szükséges. És sajnos ennek a mai gazdasági viszonyok között való hiánya okozza az esetleges pangást az ilyen hitbizo­mányi birtokokon. Ez nem írható a hitbizo­mányi jelleg terhére, mert ez a szabad rendel­kezés alatt álló birtokok egyrészénél éppen így van. (Ügy van! Ügy van!) Az, hogy a birtok kötött és hogy a meg terhelés szempontjából is bizonyos korlátok állanak fenn, bizonyos állandóságot jelent és tart fenn a tulajdon szempontjából is. Az ilyen tulajdonjogilag biztosított alaptőkével való gazdálkodás és az ottani befektetés sok-

Next

/
Thumbnails
Contents