Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-11

180 Az országgyűlés felsőházának 11. ül dulattal rendezni. Konkrét ígéretet e pillanatban azért nem tehetek, mert hiszen meg kell várnom a központi számvevőségi kiküldöttnek errevonatkozó jelentését (Helyeslég.) Méltóztassék azonban a felsőházi tag úrnak meggyőződve lennie, hogy a földmívelésügyi kormányzatot ebben a kérdésben a legmesszebbmenő jóindulat fogja vezetni. Ruffy-Vargha Kálmán ő méltósága érdekes beszédében több kérdést említett, amelyekkel csak röviden akarok foglalkozni. így elsősorban felhívta a felsőházi tag úr figyelmünket arra, hogy a búza külföldi értékesítését necsak kereskedelmi szakember irányítsa, hanem szükség volna az egyes importáló külföldi államokban olyan búza- és lisztelemző vegyész bekapcsolására is, aki már jóeleve meg tudja mondani, hogy milyen keverésre alkalmas búzára van ott szükség és hogy mit fognak belőle sütni. Ennél a kérdésnél a helyzet az, hogy mindazok az államok, amelyekbe Magyarország exportál, elsősorban úgyis javításra alkalmas búzát keresnek és csak másodsorban olyan búzát, amely önmagában őrölve is kitűnő lisztet ad. A szóbanforgó államok malmai és kereskedői teljesen tisztában vannak azzal, hogy az egyes búzaminőségek miképpen használhatók fel a legelőnyösebben. Arra tehát, hogy ezekbe az államokba külön kiküldjünk egy búza- és lisztelemző vegyészt, azt hiszem, semmi szükség sincsen. De nem is tudnám elképzelni gyakorlatilag, hogy az illető kiküldött vegyész hogyan tudja már jóeleve megmondani, hogy Ausztriában, Svájcban, vagy más államban milyen keverésre alkalmas búzára van szükség és mit fognak belőle sütni. Azt hiszem, a jelenleg^ rendszer tökéletesen és teljes mértékben kielégítő, mert hiszen — mondom — a külföldi államok teljesen tisztában vannak azzal, hogy milyen búzaminőségeink miképpen használhatók fel. Beszélt Ruffy-Vargha ő méltósága arról is, hogy a dohánykertészek szakemberek által oktattassanak ki és részükre tanfolyamok rendeztessenek. Itt is az a helyzet, hogy a debreceni dohánytermelési kísérleti állomáson immár több mint 10 éve folynak és rendeztetnek olyan 2—10 napos tanfolyamok, ahol a dohánykertészek kiképeztetnek. Ezenkívül a termelési idény alatt a fontosabb munkálatok megkezdése előtt az érdekelt vidékek központjaiban is tartatnak ilyen gyakorlati irányú előadások. Ennek megjegyzése mellett teljes mértékben osztozunk a felszólalt felsőházi tag úrnak abban a nézetében, hogy a dohánybeváltó tisztikar a jövőben okleveles gazdákból kerüljön ki, illetve az utánpótlás ennél a karnál okleveles gazdákból történjék. (Helyeslés.) Ebben a tekintetben a földmívelésügyi miniszter úr nevében kijelenthetem, hogy már a legközelebbi időben a szükséges tárgyalásokat folyamatba fogjuk tenni. A Tisza Szolnok feletti szakaszának hajózhatóvá tételét szintén szorgalmazta a felsőházi tag lír és ki kell jelentenem, hogy ezt mi a tárca legelsőrendű feladatának tekintjük, mert meggyőződésünk szerint ehhez a Tiszántúlnak igen nagy érdekei fűződnek, mert a Tiszántúl problémáinak 80%-a tulajdonképpen közlekedési jellegű. Ha ezeket a közlekedésügyi nehézségeket meg tudjuk oldani, a Tiszántúl gazdaproblémáinak jó részét máris elimináltuk. Mi teljesen tudatában vagyunk e kéildés jelentőségének és ebben a tekintetben az elkövetkezendő időkben is azon az úton f o•ése 1935. évi június hó 2U~én, hétfőn. gunk haladni, amelyen a földmívelésügyi miniszterek és kormányok eddig is haladtak. Az öntözés-gazdálkodás fejlesztésére is nagy súlyt helyezünk, és éppen ezt a célt szolgálja a Hortobágyon tervezett az a kísérleti öntözőtelep, amelynek rendeltetése, hogy kitanulmányozzuk a tiszai ármentesítŐ társulatok területén összegyűlt belvizek felhasználási lehetőségét. Éppen így a Tisza vizének az öntözés céljaira való felhasználása is állandóan tanulmányozás alatt van. Természetesen meg kell említenem, hogy ez nem annyira a földmívelésügyi kormányzaton múlik, mert hiszen ezeknek a dolgoknak keresztülvitele elsősorban a pénzügyi lehetőségektől függ. De méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy ahogyan itt Ruffy-Vargha ő méltósága ezeket itt a Felsőház elé tárta, éppenúgy bennünk is élnek ezek a gondolatok, és egy alkalmat sem mulasztunk el, hogy ezeket a rendkívül fontos kérdéseket előbbre vigyük. Mészáros István ő méltósága ma újból figyelmünkbe ajánlotta, hogy a falusi lakosság ruházattal való ellátásának folytatását a jövőben is tartsuk fenn. Itt a magam részéről kijelenthetem, hogy a földmívelésügyi kormányzat teljesen ugyanezen az állásponton van és idejében meg fogjuk kezdeni a szükséges tárgyalásokat arra nézve, hogy ez az eddig is sikeresen lefolytatott ruházkodási akció ősszel is folytattassék. (Helyeslés.) S. Bálint György ő méltósága törvényt kér a mezőgazdaság fejlesztéséről, amely minden a mezőgazdaságot érintő kérdést felölelne. A földmívelésügyi kormányzatot tényleg foglalkoztatja egy ilyen törvény gondolata, mégpedig azért is, mert hiszen a mezőgazdaságról szóló 1894. évi XII. t. c. olyan .régen hozatott meg, hogy azóta a mezőgazdaságban, de általában a gazdálkodási viszonyokban óriási változás állott be. Mi tényleg foglalkozunk ezzel a kérdéssel, ha talán nem is ezzel a címmel, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény, de tanulmányozzuk azt a kérdést, hogyan lehetne az 1894. évi XII. t, c. korszerű reformját előmozdítani, és hogyan teremthetnénk ezzel a mezőgazdaság részére olyan generális törvényt, amelybe sok mindent bele lehetne dolgozni, aminek esetleg más törvényekben nem tudunk helyet szorítani. A nélkülözhető mezőgazdasági cikkek behozatalának megnehezítéséről is volt szó., Talán nem is kell mondanom, hogy ez a földmívelésügyi kormánynak, de as egész kormánynak is állandó gondja, s ebben a tekintetben igen örvendetes eredményekre és sikerekre tudunk rámutatni, különösen a gyümölcsbehozatal visszafejlesztése tekintetében. Bár még mindig hozunk be külföldi gyümölcsöt, mégis azt hiszem, hogy a kertészeti gyümölcstermelésnek az a felkarolása, amelyet a kormány részéről a legutóbbi esztendőben látunk, néhány éven belül meg fogja hozni üdvös eredményét, és néhány éven belül már abban a helyzetben leszünk, hogy a külföldről ide Magyarországra igazán alig kell majd gyümölcsöt behoznunk idegen valutáért. Beliczey ő méltósága a részletes vita során felemlítette a Körösök szabályozásának, illetőleg hajózhatóvá tételének kérdését. Itt bátor vagyok utalni arra, hogy a pénzügyi lehetőségek keretén belül mi már eddig is mindent elkövettünk ennek a kérdésnek előbbrevitelére, és a mostani költségvetésben a kökényi duzzasztózsilip helyreállítására sikerült