Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-11

Az országgyűlés felsöházánuk 11. ülése ilyen helyzetet az ország számos megyéjében találunk és éppen ennek a helyzetnek a meglátása indított bennünket és a kormányzatot arra, hogy a tagosítás kérdésének előbbrevitelének céljára meglehetősen nagy összeget fogunk SL közeljövőben fordítani. (Helyeslés.) Láng Lajos felsőházi tag úr az állami mezőgazdasági birtokok ki nem elégítő jövedelmezőségéről beszélt. Miután ez a kérdés többször szerepelt úgy a sajtóban, mint gyűléseken, vagyok bátor errevonatkozólag röviden a következőket bejelenteni. Az állami mezőgazdasági birtokok katasztrális holdankénti jövedelmezőségéről csak az 1933/34. év eredményei alapján tudok beszélni, mert hiszen az 1934/35. év végleg lezárt adatai nem állanak rendelkezésemre. Kisbéren • a jövedelem katasztrális holdankint 11 pengő volt, Bábolnán, amelynek a birtok- és földviszonyai közismertek, ennél alacsonyabb, katasztrális holdankint csak 4 pengő, Mezőhegyesen katasztrális holdankint 34 pengő volt. Gödöllő veszteséges volt. Ennek okaival méltóztatnak tisztában lenni: Gödöllőn i a föld minősége és egyéb gazdálkodási viszonyok nem nagyon kedvezőek. Kőkúton katasztrális^ holdankint 20 pengőt eredményezett a termelés, Kompolton 3 pengőt, úgyhogy ha az összes állami mezőgazdasági birtokok katasztrális holdankénti jövedelmezőségét kutatjuk, akkor az Összes állami mezőgazdasági birtokok évi jövedelmezőségét az 1933/34. évben katasztrális holdankint átlagban 11 pengő 80 fillérben állapíthatjuk meg. Mi azt a felfogást valljuk, hogy az állami mezőgazdasági birtokoknak nem az a céljuk, hogy elsősorban jövedelmet produkáljanak, hanem az a céljuk, hogy a magyar állattenyésztésnek és növénytermelésnek példaadó módon megadják a lehetőséget a mezőgazdaság előbbre vitelére, a mezőgazdasági kultúra fejlesztésére. (Ügy van! ügy van!) Ha ezen cél szolgálata mellett, amint méltóztatnak látni, mi még katasztrális holdankint 11 pengő 80 fillért tudunk produkálni, azt hiszem, ez olyan adat, amelyet úgy a mélyen t. felsőháznak, mint általában a gazdasági közvéleménynek, de az egész közéletnek is örömmel kell tudomásul vennie. Gróf Apponyi Károly felsőházi tag úr a lótenyésztés érdekében kívánatosnak tartaná a remondák árának felemelését. (Helyesés.) A földmívelésügyi kormány ezt a kérdést nagyon a szívén viseli, és a magunk részéről hajlandók vagyunk az illetékes tényezőkkel újból tárgyalásokat kezdeni, mert hiszen ezt a kérdést természetesen már többször felvetettük, de — mondom — éppen az ezen felszólalásban foglaltak következményeképpen hajlandók vagyunk újból tárgyalásokat kezdeményezni, és a magunk részéről minden lehetőt el fogunk követni, hogy ez a kérdés jelentőségéhez mérten az illetékes körök elbírálása alá kerüljön. (Helyeslés.) Ghyczy Elemér ő méltósága arról beszélt, hogy igen alacsony termelői és túlmagas fogyasztói árat lát a tejnél, és hogy itt igazán szükség volna reformra. Bátor vagyok bejelenteni, hogy az új tejértékesítési konstrukció előmunkálatai annyira előrehaladtak, hogy azt hiszem, már az ezen a héten tartandó 33-as bizottsági ülés elé tudjuk terjeszteni az új tejrendeletet. Ennek az új tej rendeletnek a vezérgondolata az, hogy ne partikuláris érdekek előbbrevitelét és kiszolgálását tartsuk szem előtt, hanem az országos és egyetemes érdeFELSÖHÁZI NAPLÓ I. 1935. évi június hó 2i-én, hétfőn. 179' kek szolgálatát, tehát egy olyan tejértékesítési lehetőséget és tejárat biztosítsunk a mi termelőinknek, amely átlagban a mainál jobb helyzetet teremt tejtermelőink részére. Ha e mellett a földmívelésügyi kormány még azt a másik célt is alá tudja támasztani, amelynek megvalósítása a tej fogyasztói árának olesóbbítását eredményezi, amire kilátás van, akkor azt hiszem, hogy a tejrendelet és az új tejértékesítési konstrukció jelentékeny lépéssel fogja ezt a kérdést előbbrevinni. Ezzel kapcsolatban Ghyczy Elemér ő méltósága megemlítette, hogy az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központhoz delegált két magasrangú miniszteriális tisztviselő állítólag évi. 60.000 pengőt élvez. Legyen szabad erre vonatkozólag kijelentenem, hogy az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központba a minisztertanács jóváhagyásával közérdekből két tisztviselő van delegálva, mint igazgatósági és végrehajtóbizottsági tag. E delegálás címén egyenként összesen évi 1400 pengő tiszteletdíjat utal át a vállalat a földmívelésügyi minisztérium postatakarékpénztári csekkszámlájára. Ezt az összeget a pénzügyminisztériumban működő közérdekeltségek felügyeleti hatósága állapította meg, de meg kell még említenem, hogy ezt az összeget sem kapják kézhez az illető tisztviselők, hanem a csekkszámláról a földmívelésügyi miniszter utalja ki saját belátása szerint redukálva a tiszteletdíjat a kirendelt tisztviselőknek. A múlt évben 15%-ot vont le a földmívelésügyi miniszter úr, tehát a tisztviselők a felsőházi tag úr által említett évi 60.000 pengővel szemben 1190 pengőt vettek kézhez. Ugyancsak Ghyczy Elemér ő méltósága szóvátette, hogy az állami mezőgazdaságig birtokok vezetőinek úgyszólván semmi hatáskörük sincsen, és minden ügyben a minisztérium jóváhagyására van szükség. Vagyok bátor itt utalni arra, hogy a hatásköröknek az utóbbi években bekövetkezett ezt a korlátozását az államháztartás nehéz helyzete tette szükségessé., Hiszen a mai viszonyok között igazán minden fillért és minden lehetőséget ezerszer meg kell fontolni (Ügy van! Ügy van!) és az ellenőrzést oly mértékben kell lefolytatnunk, hogy egy fillér se vesszen el. Egyébiránt a szerződések bemutatását az államszámviteli törvény és a közszállítási szabályzat is előírják. Vagyok bátor azonban kiemelni, hogy ebben a tekintetben minden bürokratikus, formalizmust és időpocsékolást lehetőleg mellőzni és kikerülni igyekszünk a földmívelésügyi minisztériumban, mert szükség esetén telefonon is megadjuk ezeket a felhatalmazásokat (Helyeslés.) és a földmívelésügyi miniszter úr utasította az illetékes központi tényezőket, hogy ebben a tekintetben minden bürokratikus formalizmus mellőzésével, de az államszámviteli törvény és a közszállítási szabályzat rendelkezéseinek betartásával minden lehető követtessék el. (Helyeslés.) Tarányi Ferenc ő méltósága kérdi, hogy a badacsonyi közpince részére engedélyezett kölcsönt nem lehetne-e az üzletrésztőkéhez^ hozzákapcsolni, hiszen — ahogyan a felsőházi tag úr mondja — az a pince úgyis állami ellenőrzés alatt áll. Errenézve a következőket van szerencsém jelenteni. A badacsonyi közpincét éppen most, ezekben a napokban vizsgálja felül a központi számvevőségnek egyik kiküldöttje. Ennek megtörténte után készséggel hajlandók vagyunk a kérdést a legnagyobb jóin29