Felsőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-11
178 Az országgyűlés felsőházának 11. ü sék már egyszer ezt a gondolatot valóra váltani. Melegen ajánlom nagybecsű^ jóindulatukba ezt a kérdést. (Elénk heyeslés és taps.) Elnök: Gróf Khuen-Héderváry Károly ő méltóságát illeti a szó. Gróf Khüen-Hederváry Károly: Nagyméltóságú Elnök Űr! Igen t. Felsőház! Csak igen rövid időre szeretném a Felsőház figyelmét igénybe venni, mégpedig a földmívelésügyi tárca költségvetésével kapcsolatban. Egy nagyon fontos részletkérdésre óhajtanám a magas kormány figyelmét felhívni. Általában véve, a földmívelésügyi tárca költségvetése nagyon gondosan van összeállítva és az a bizalom, amellyel viseltetem a földmívelésügyi kormányzat iránt, nekem könnyen lehetővé teszi, hogy általánosságban a földmívelésügyi minisztérium költségvetését elfogadjam. Mégis fel kell hívnom itt — mint már erre az előbb céloztam — a földmívelésügyi kormányzat figyelmét a mezőgazdasági tudományos és kíséiietügyi intézményekre, mert úgy látom, hogy a kísérletügyi intézmények és a tudományos intézetek nincsenek olyan mértékben felkarolva a költségvetésben, mint amilyen mértékben azokat fel kellene karolni, (Úgy van! Ügy van!) nemcsak a jelen szempontjából, hanem még inkább a jövő fejlődés szempontjából. (Ügy van! Ügy van!) Azt hiszem, hogy a kísérletügy olyan befektetés, amelynek hatását tényleg nem lehet azonnal leszámítolni, ellenben tudjuk nagyon jól, hogy később meghozza a kamatát. Annakidején például, amikor Eötvös Loránd feltalálta ingáját és mi azzal az ingával és annak alkalmazásával foglalkoztunk, senki sem sejtette, hogy majdan ez az olajmezők felkutatásánál olyan hallatlan nagy szolgálatot fog tenni és ezáltal az egész emberiség közkincsévé válik. Ezért ismételten felhívom a figyelmet — és itt már tényleg olyan térre megyek át, amely nem tisztán a földmívelésügyi kormányzat körébe tartozik — a Meteorológiai Intézet kiadásaira. Azt látom, hogy a Meteorológiai Intézet dologi kiadásaira összesen 44.000 pengő van felvéve. Ezt roppant kevésnek tartom, számszerűség szempontjából is kifogásolom, mégpedig azért, mert a Meteorológiai Intézet nemcsak mezőgazdasági vonatkozású fontos adatokat szolgáltat, hanem a légügyi közlekedés terén a Meteorológiai Intézet egy abszolút fontos tényező. Éppen azért kérem a pénzügyminiszter urat és a földmívelésügyi kormány jelenlevő képviselőjét, méltóztassanak a Meteorológiai Intézet kifejlesztésénél ezt a szempontot különösen figyelembe venni, mert tudjuk nagyon jól, hogy az idegenforgalomban a repülőgépekkel való közlekedés mindinkább nagyobb méreteket ölt és a Meteorológiai Intézet feltárásai ebben a vonatkozásban nagy és hasznos szolgálatot fognak tenni. Mélyen t. Felsőház! Én csak erre a részletkérdésre, a tudományos és kísérletügyi intézmények kérdésére akartam felhívni a földmívelésügyi kormány figyelmét, egyebekben a költségvetést elfogadom. (Éljenzés és taps.) Elnök: Marschall Ferenc földmívelésügyi minisztériumi államtitkár úr, mint a távollevő földmívelésügyi miniszter úr megbízottja kíMarschall Ferenc földmíveléisügyi minisztériumi államtitkár: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Méltóztassanak megengedni, hogy a távollevő földmívelésügyi miniszter úr helyett a költségvetési vita során szóvátett konkrét mezőgazdasági vonatkozású ése 1935. évi június hó 2U-én, hétfőn. kérdésekre a következőkben adjam meg a választ. Szeberényi Lajos felsőházi tag úr beszélt a földmívesosztály életstandardjának csökkenéséről és különösen kiemelte a mezőgazdasági munkásosztály nehéz helyzetét. A helyzet valóban az, hogy mezőgazdasági munkásosztályunk igen nehéz viszonyok között él. Meg kell azonban állapítanom azt, hogy az a patriarchális meleg viszony, amely a gazda és a munkás között mindig megvolt, ma is fennáll és hogy a mezőgazdasági munkásosztály nehéz helyzete, % amelyet a földmívelésügyi kormány a legnagyobb figyelemmel kísér, nem izolált kérdés, nem a gazda és a munkás kérdése, hanem ez okozati összefüggésben áll a mezőgazdaság jövedelmezőségének a visszaesésével. Minden intézkedést tehát, amelyet a földmívelésügyi kormány és általában a kormány a mezőgazdaság rentabilitásának emelésére latbavet, tulajdonképpen nemcsak a termelőgazdák érdekében, hanem a mezőgazdasági munkásosztály érdekében is tesz. Gróf Széchenyi Aladár felsőházi tag úr felemlítette, hogy a tavaszi elemig károk által sújtott gazdák nagyobb megsegítését szeretné látni. Bejelentem, hogy a kormány a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek végső határáig ment el akkor, amikor a segítés eszközeit megállapította. Ezzel kapcsolatban nekünk az a kötelességünk, hogy féltő gonddal különösen arra vigyázzunk, hogy azok az anyagi és pénzügyi eszközök, amelyeket e célra szándékozunk fordítani, elsősorban odajussanak, ahol legnagyobb a szükség és ha mi erre gondosan ügyelni fogunk, akkor meg vagyok győződve arról, hogy az a segítség, amelyet a pénzügyminiszter úr hozzájárulásával sikerült e célra megszereznünk, e célra feltétlenül elég is lesz. Szontagh Jenő felsőházi tag úr kifogásolja, hogy olyan fontos intézményre, mint a magyaróvári kísérletügyi intézet, nincs elég fedezet. Itt hivatkozom arra, hogy a kísérletügyi intézetek felszerelésének pótlására új tételként 60.000 pengő vétetett fel a költségvetésbe és a magyaróvári kísérletügyi intézménnyel kapcsolatban készséggel kijelentem, hogy az új költségvetésben gondoskodni fogunk úgy ennek a tételnek a keretében, mint a költségvetésbe beállított dologi kiadásokkal kapcsolatban arról, hogy az eddig a magyaróvári kísérletügyi intézetnek adott pénzügyi költségeket lehetőleg felemeljük. (Egy hang a jobbközépen: Nagyon kevés a 60.000 pengő!) Pap József felsőházi tag úr rendkívüli jelentőséget tulajdonít a tagosítás előbbrevitelének és ezt a kérdést különösen ajánlja a földmívelésügyi miniszter úr figyelmébe. Mi is teljesen ezt a felfogást valljuk, mert a mai viszonyok között talán még a telepítési kérdés előtt is a kis- és törpebirtokoknak a szétszórtsága terén, amelyet az ország sok helyén tapasztalunk, valóban olyan a helyzet, amelyen a legsürgősebben segíteni kell. (Ügy van! a balolda Ion.) Vagyok bátor hivatkozni arra, hogy a Műegyetem geodesiai tanszékén elrémítő példa gyanánt látható egy kisgazda birtokíve és községi térképe, amelynek bizonysága szerint az illető kisgazda 51 holdas és 526 négyszögöles birtoka összesen 267 különálló és szétszórt földecskéből áll. (Mozgás.) A legnagyobb darab közel 4 holdas erdő, a legkisebb 2 négyszögöles rét. Összesen 91 olyan parcellája van, amelynek a nagysága a 100 négyszögöl alatt marad, ezek közül 10 darab 10 négyszögölnél is kisebb. De
