Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-51

86 Az országgyűlés felsőházának 51. ülés A törvényjavaslat tárgyalása során nem annyira a javaslat egyes intézkedései, hanem egy igen érdekes és csak távolabbi összefüg­gésben álló kérdés nyert itt nagyon beható megvitatást és ez a közjegyződ imagánmunkála­tok kérdése. Méltóztassanak megengedni, hogy röviden erről is nyilatkozzam. (Halljuk! Hall­juk!) A törvényjavaslat szerint zugirásizat vét­ségét követi el az, aki a törvényben meghatá­rozott munkák végzésére, a nélkül, íhogy^ ilyen cselekmény végzésére jogszabály alapján jo­gosult volna, vállalkozik. Az előttem felszólalt igen t. felsőházi tag urak, különösen Némethy ő excellenciája, egé­szen precízen ismertették, hogy a jegyzői ma­gánmunkálatok végzésére jogszabályok adnak felhatalmazást. En ezeket a jogszabályokat csak egészen röviden akarom ismertetni. Az újabb törvényes szabályok közül elsősorban az 1901 : XX. te. 32. %-& az, amely a jegyzői ügy­vitel szabályozását a belügyminiszter hatás­körébe utalja és ezek között a magánmunká­latok szabályozását is. Ezen az alapon adta ki a belügyminiszter úr 1902-ben a 126.000 számú rendeletet, amelynek különösen 84. §-a érdekes, amely körülhatárolja a jegyző magánmunká­lati körét akként, hogy a jegyzők magánmun­kálatokkal csak annyiban foglalkozhatnak, amennyiben ez őket ' hivatalos kötelességeik teljesítésében nem akadályozza. Rendelkezik a jegyzői magánmunkálatokról az 1913 :LX. te, amelynek 10. §-a azt mondja, hogy ennek a^ tör­vénynek rendelkezései a jegyzők által végez­hető magánimunkálatokért engedélyezett sza­bályszerű díj felszámítását nem érintik. Mindezek alapján a törvény szemléletéből kiindulva nem lehet kétséges, hogy ez a tör­vényjavaslat a jegyzők magánmunkálati jog­körét nem érinti, (Helyeslés.) így tehát ennek a törvényjavaslatnak tárgyalása iíapcsán ta­lán nem is volna helyes, ha erről a felelős helyről nyilatkozatokat tennék arra vonatkozó­lag, hogy a jövőben minő elképzelésünk lehet ezeknek a magánmunkálatoknak tekintetében. (Helyeslég.) Felmerült az a kérdés, vájjon más foglal­kozási körök nem végeznek-e olyan munkála­tokat, amelyek folytán a magyar nép, a publi­kum károshatású következményeket szenved el. Itt különösen Kölcsey ő méltósága említette az ingatlanügynökök szerződéskészítését. Azt hiszem, igen t. Felsőház, hogy ma, amikor bő­ségesen állnak rendelkezésre egyetemet és más képesítést megszerzett szakértők minden irá­nyú munka végzésére, a kormányzatnak igenis törekednie kell arra, hogy ilyen irányú mun­kálatokat is a publikum e érdekében olyanok végezzenek, akik ahhoz értenek, és akiknek munkájából nem hárulnak a publikumra ká­ros következimények. (Sajnos, a mi publikumunk nem mérlegeli eléggé azt, hogy a jó munkából nem ered kár, a rossz munkából ellenben kár következik. Sajnos, gyakran igaz az a közmondás, hogy más kárán tanul az okos, és magáén a magyar. A kormányzatnak mindenesetre az lesz az igye­kezete, hogy ne okozzanak másoknak sem, maguknak sem károkat ilyen eljárásokkal és ezen a téren kövessük azt a megkezdett lépést, amelyet az inkasszó-ipar szabályozása tekinte­tében a kormány inaugurált, amely inkasszó­ipar szabályozása egy novemberben kiadott rendelettel megtörtént és amely útmutatást ad arra, hogy bizonyos iparoknak engedélyhez 193Jf. évi február hó 15-én, csütörtökön. kötésével és az engedély feltételeinek megálla­pításával megszabhatjuk azokat az előfeltéte­leket, amelyekre a publikumnak szüksége van. Igein ;t. Felsőház! En a magam részéről a törvényjavaslatról többet beszélni -nem óhaj­tok. Méltóztassék azt is megengedni, hogy egyes más felvetett ideák közül csupán Höpfner Guido ő méltóságának felszólalására jegyezzek meg annyit, hogy a törvényjavaslat a jogo­sultságok 'körét nem érinti. Amennyiben tehát a mérnöki munkaköriben bizonyos mérnöki munkák végzésének jogosultsága megállapít­tatik, arra ennek a javaslatnak a zugirászatról szóló rendelkezéseit igen könnyű lesz alkal­mazni, és ebben az irányban — azt hiszem — intencióink és igyekezetünk nem különbözik. Mégegyszer kifejezem őszinte köszönetemet a t. Felsőháznak, hogy ilyen teljes megértéssel méltóztatott foglalkozni ezzel a javaslattal és tisztelettel kérem ennek elfogadását, (Helyes­lés, éljenzés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathoz at al. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a tör vény javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a zugirászatról szóló törvényjavasla­tot általánosságban a részletes tárgyalás 1 alap­jául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat. hogy először a tör­vényjavaslat címét s azután a szokásos módon Bizakaszainak sorszámát felolvasni szíves­kedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és 1—6. §-ainak sorszámát. A Felsőház a címet és az 1—6. §~okat hozzászólás nélkül elfogadja). Elnök: A törvényjavaslat ekként részletei­ben is letárgyal tat ván. kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során el­fogadott szerkezetben, igen vagy nemj (Igen!) Méltóztassanak azok. akik a törvényjavas­Latot elfogadják, azt felállással jelezni. (Meg­történik.) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a zugirászatról szóló törvényjavaslatot a Kép­viselőház szövegezése szerinti véïïs.zerkezetben elfogadta, amiről a Képviselőház értesít­tetni fog. Napirend szerint következik a közjogi és törvénykezési bizottság jelentésének tárgyalása »az ügyvédi rendtartás újabb módosításáról« szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jegyző urat, hoery a bizottság je­lentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a bizott­sági jelentést). Elnök: Szólásra következik Kölcsey Sán­dor ő méltósága. Kölcsey Sándor: Nagyméltóságú Elnök úr! Mélyen t. Felsőház! A javaslat alig szorul indokolásra. Mindannyian tudjuk azt, hogy egy ezer tagból álló testület neom tanácskozó­képes. Ebben a törvényjavaslatban voltakép­pen ez van megállapítva és ennek a kon­zekvenciái vannak levonva, amikor arról in­tézkedik a törvényjavaslat, hogy az ilyen ka­marák egy közbeiktatott közgyűlés útján éljék autonóm életüket. Ehhez felszólalnunk sem kellett volna. Egy elvi deklarációt kell azon­ban tennünk. Tudniillik a bizottságban indít-

Next

/
Thumbnails
Contents