Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-51

Az országgyűlés felsőházának 51. ülése 198U. évi február hó 15-én, csütörtökön. 83 gédkeznie, gyakran annyi sok magánjogi, köz­jogi, néha még nemzetközi jogi probléma is szerepel, ami sokkal inkább próbára teszi a jegyző jogi tudását, mint az átlagos magán­munkálat. (Egy hang: Ez nem áll!) Bocsánatot kérek, én felveszem nyiltan ebben a kérdésben bármilyen fórum előtt a vitát, hogy a községi jegyző anyakönyvvezetői tennivalója kíván annyi jogi tudást, mint a magánmunkálat túl­nyomó része. , Igen i Felsőház! Hogy rövid legyek, kon­statálom azt, hogy a községi jegyzői magán­munkálat ma tényleg — mint erre t. barátom is rámutatott — a községi jegyző legális jöve­delmének egy részét alkotja. A magánmunká­latot tehát egészen eltiltani a jegyzők kártala­nítása nélkül nem lehet. A jegyzők kártalaní­tásához megint csak pénz kell, de van-e ma pénze az államnak vagy a községnek a kártala­nításhoz? Aztán ki kártalanítja a falusi lakos­ságot, amely elesik a maga olcsóbb és megbíz­hatóbb tanácsadójától? (Felkiáltások; Igaz! Úgy van!) Az összes érvek közt, amelyeket ma is hal­lottunk, talán a legnyomatékosabbnak látszik az erkölcsi inkompatibilitás. Rá méltóztatott mutatni arra, hogy mégis lehetetlen egy jogál­lamban, hogy az a jegyző, aki mint az elöljáró­ság tagja, mint a község szellemi vezetője a falu lakosságát hatóságként vezeti, képviseli annak ügyeit, hivatalból^ eljár, hogy az egyút­tal a falusi lakosság számára pénzért magán­munkálatokat teljesítsen! Ha ezt csak így el­vontan nézzük, ebben az érvelésben van valami, ami az embert gondolkozóba ejti. De ha gya­korlatilag nézzük a kérdést, nem sok benne az igazság, vagy éppen veszedelem, mert ezek az ügyek — ismételem — többnyire olyan apró­cseprő ügyek és a magánmunkálatok díjazása olyan alacsony, hogy ezzel még a községi jegyző a falu közönségével szemben függési viszonyba alig juthat. Aztán a köztisztesség a jegyzői irodákban sem egészen ismeretlen fo­galom! Tudok példát arra. hogy a községi jegyző bármennyi ellenszolgáltatás fejében sem fogadott el magánmunkálati megbízást azért, mert a fél által adni kívánt utasítást er­kölcsi szabályokba ütközőknek és az illető meg­bízó családja ellen elkövetett merényletnek tar­totta. Aki közelebbről ismeri a viszonyokat, az kénytelen elismerni, hogy ez a magánmunká­lati ügykör annyira körül van bástyázva még jogi biztosítékokkal is, hogy itt igen kevés a veszedelem. Az egyszerűsítési törvény egyik végrehaj­tási rendelete, a jegyzői Ügyviteli Szabályzat egészen részletesen körülírta- a magámmunká­latok körét, taxatíve felsorolja, hogy miben szabad a községi jegyzőnek eljárni, ha másban jár el, az fegyelmi vétség. A tarifa, amit egyes vármegyei törvényhatóságok állapítottak <meg, általában alacsony és ki van téve közszemlére a jegyzői irodában. Minden falusi ember ellen­őrizheti, hogy a jegyzője nem számít-e fel töb­bet a megengedettnél; a jegyzőnek sorkön wet kelr vezetnie és másolati nyugtát kell adnia, aminek 'eredetije ott van a sorkönyvben, ez a legjobb ellenőrzés a jegyzővel szemben. Ki van mondva, hogy szegényeknek a községi jegyző ingyen köteles a munkálatokat ellátni; ki van mondva, — és azt nem kicsinylem le annyira, mint t. barátotmi — hogy a jegyző egyáltalán nem készíthet magánmunkálatot olyan ügy­körben, melyben neki hivatalos hatósági sze­mélyként kell később eljárnia. Megállapítják a jogszabályok a jegyzők kártérítési felelőssé­FEÍLSÖHÁZI NAPLÓ III. gét az elkövetett hibákért és a fegyelmi fele­lősséget. Ezek olyan garanciák a falusi lakos­ság érdekében, aminőket semmiféle más meg­oldás nem nyújthat. Az, ami látszólag vissza­tetsző, hogy az a falusi jegyziő, aki a falu kö­zönségének vezetője, egyúttal anagánmunkála­tokat is teljesít, bizonyos fokig előny; mert az az etmber, teljesíti ezeket a magánmunkálato­kat, akinek munkája nyilt könyv a falu közön­sége előtt, akinek működését látják reggeltől estig, akinek minden hibája, visszaélése kide­rül, mert azokat letagadni nem lehet. Éppen abiban van a jegyzőnek a fokozott — hogy úgy mondjam — erkölcsi felelőssége, hogy a közön­ség állandó kontrollja alatt van. Ha elkövet is a jegyző nemcsak hanyagságot, hanem mondjuk 'visszaélést, — mindnyájan emberek vagyunk — kérdem: sohasem követtetik el visszaélés a jegyzőnél magasabb rétegekben is, vegyük akár a felsőbb közigazgatást, akár az ügyvédkedést. akár a közéletnek bármelyik ágát is? Meremi állitani, gyakorlati tapasztalatból, hogy akár a vármegye, akár pedig a belügy­minisztérium visszaélést tapasztalt éppen a (magánmunkálatok körül, iha azt tapasztalta, hogy a községi jegyző ihivatalos tennivalóit a miatt miulasztja el, mert magánmunkálatot tel­jesít pénzért: akkor azt a jegyzőt a legsúlyo­sabban büntették fegyelmileg. Hiszen a ma­gánmunkálat szabályozásánál as egyik fő­direktíva az, hogy magánmunkálatot a jegyző csak hivatalos tennivalóinak elhanyagolása nélkül teljesíthet. Méltóztassanak elhinni, hogy a jegyzőnek ez az általam itt most röviden be­miutatott jogi, erkölcsi, anyagi és fegyelmi fe­lelőssége nemcsak papíron van meg, hanem élő valóság is. Beszédem .végére jutottam, konklúzióin a következő. (Halljuk! Halljuk!) A magánmun­a jegyző legális joga, de legális szerzett joga a községi lakosságnak is. Eat a magán­munkálatot egy tollvonással egyszerűen eltö­rölni nem lehet. (Ügy van! Ügy van!) Nem le­het incidentaliter eltörölni, hanem csak kellő előkészítéssel és nagy körültekintéssel, akár a közigazgatási reform, akár pedig a jegyzői ja­vadalmazás újból való szabályozása során. Még ha a jegyzői magánmiunkálat kérdése érdem­leges revízió alá kerül, sőt tovább megyek, még ha maguk a jegyzők követelnék is ennek eltör­lését bizonyos kártalanítás fejében: én mint közigazgatási ember azt mondom, hogy az Ösz­s'zes (magánmunkálatokat nem lehet eltörölni. (Ügy van! Ügy van!) Revízió alá lehet venni az ügykört, szelektálni kell, — ez a revízió so­rán megtörténhetik és Papp József t. tagtár­sammal együtt talán mindketten megérjük — megfelelő taxációval teljesen megnyugtató meg­oldáshoz, juthatunk abban a tekintetben, hogy bizonyos 1 ma megengedett magánmunkálatokat teljességükben, maisokat bizonyos értékhatáron felül el lehet venni a jegyzőktől. (Helyeslés.) Sőt még abba is szívesen belemennék, hogy a jegyzők a megmaradt magánmunkálatot, ame­lyet a jövőben is el kell látniok, díjtalanul teljesítsék és legfeljebb bizonyost illetékben vagy az okmányokra ragasztható bélyeggel tör­ténjék lerovás. De — ismétlem — az egész ma­gánmunkálatot nem lehet kellő előkészítés nélkül, sőt még kellő előkészítés után sem, tel­jesen eltörölni. Hivatkozhatom a t. Felsőház minden tag­jára, hogy a mai idők, a mai nehéz pénzügyi és gazdasági helyzet legkevésbbé sein alkal­masak akár arra, hogy a jegyzői magánmun­12

Next

/
Thumbnails
Contents