Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-51

Az országgyűlés felsőházának 51. ülése 198U. évi február hó 15-én, csütörtökön. 83 gédkeznie, gyakran annyi sok magánjogi, közjogi, néha még nemzetközi jogi probléma is szerepel, ami sokkal inkább próbára teszi a jegyző jogi tudását, mint az átlagos magánmunkálat. (Egy hang: Ez nem áll!) Bocsánatot kérek, én felveszem nyiltan ebben a kérdésben bármilyen fórum előtt a vitát, hogy a községi jegyző anyakönyvvezetői tennivalója kíván annyi jogi tudást, mint a magánmunkálat túlnyomó része. , Igen i Felsőház! Hogy rövid legyek, konstatálom azt, hogy a községi jegyzői magánmunkálat ma tényleg — mint erre t. barátom is rámutatott — a községi jegyző legális jövedelmének egy részét alkotja. A magánmunkálatot tehát egészen eltiltani a jegyzők kártalanítása nélkül nem lehet. A jegyzők kártalanításához megint csak pénz kell, de van-e ma pénze az államnak vagy a községnek a kártalanításhoz? Aztán ki kártalanítja a falusi lakosságot, amely elesik a maga olcsóbb és megbízhatóbb tanácsadójától? (Felkiáltások; Igaz! Úgy van!) Az összes érvek közt, amelyeket ma is hallottunk, talán a legnyomatékosabbnak látszik az erkölcsi inkompatibilitás. Rá méltóztatott mutatni arra, hogy mégis lehetetlen egy jogállamban, hogy az a jegyző, aki mint az elöljáróság tagja, mint a község szellemi vezetője a falu lakosságát hatóságként vezeti, képviseli annak ügyeit, hivatalból^ eljár, hogy az egyúttal a falusi lakosság számára pénzért magánmunkálatokat teljesítsen! Ha ezt csak így elvontan nézzük, ebben az érvelésben van valami, ami az embert gondolkozóba ejti. De ha gyakorlatilag nézzük a kérdést, nem sok benne az igazság, vagy éppen veszedelem, mert ezek az ügyek — ismételem — többnyire olyan aprócseprő ügyek és a magánmunkálatok díjazása olyan alacsony, hogy ezzel még a községi jegyző a falu közönségével szemben függési viszonyba alig juthat. Aztán a köztisztesség a jegyzői irodákban sem egészen ismeretlen fogalom! Tudok példát arra. hogy a községi jegyző bármennyi ellenszolgáltatás fejében sem fogadott el magánmunkálati megbízást azért, mert a fél által adni kívánt utasítást erkölcsi szabályokba ütközőknek és az illető megbízó családja ellen elkövetett merényletnek tartotta. Aki közelebbről ismeri a viszonyokat, az kénytelen elismerni, hogy ez a magánmunkálati ügykör annyira körül van bástyázva még jogi biztosítékokkal is, hogy itt igen kevés a veszedelem. Az egyszerűsítési törvény egyik végrehajtási rendelete, a jegyzői Ügyviteli Szabályzat egészen részletesen körülírta- a magámmunkálatok körét, taxatíve felsorolja, hogy miben szabad a községi jegyzőnek eljárni, ha másban jár el, az fegyelmi vétség. A tarifa, amit egyes vármegyei törvényhatóságok állapítottak <meg, általában alacsony és ki van téve közszemlére a jegyzői irodában. Minden falusi ember ellenőrizheti, hogy a jegyzője nem számít-e fel többet a megengedettnél; a jegyzőnek sorkön wet kelr vezetnie és másolati nyugtát kell adnia, aminek 'eredetije ott van a sorkönyvben, ez a legjobb ellenőrzés a jegyzővel szemben. Ki van mondva, hogy szegényeknek a községi jegyző ingyen köteles a munkálatokat ellátni; ki van mondva, — és azt nem kicsinylem le annyira, mint t. barátotmi — hogy a jegyző egyáltalán nem készíthet magánmunkálatot olyan ügykörben, melyben neki hivatalos hatósági személyként kell később eljárnia. Megállapítják a jogszabályok a jegyzők kártérítési felelősséFEÍLSÖHÁZI NAPLÓ III. gét az elkövetett hibákért és a fegyelmi felelősséget. Ezek olyan garanciák a falusi lakosság érdekében, aminőket semmiféle más megoldás nem nyújthat. Az, ami látszólag visszatetsző, hogy az a falusi jegyziő, aki a falu közönségének vezetője, egyúttal anagánmunkálatokat is teljesít, bizonyos fokig előny; mert az az etmber, teljesíti ezeket a magánmunkálatokat, akinek munkája nyilt könyv a falu közönsége előtt, akinek működését látják reggeltől estig, akinek minden hibája, visszaélése kiderül, mert azokat letagadni nem lehet. Éppen abiban van a jegyzőnek a fokozott — hogy úgy mondjam — erkölcsi felelőssége, hogy a közönség állandó kontrollja alatt van. Ha elkövet is a jegyző nemcsak hanyagságot, hanem mondjuk 'visszaélést, — mindnyájan emberek vagyunk — kérdem: sohasem követtetik el visszaélés a jegyzőnél magasabb rétegekben is, vegyük akár a felsőbb közigazgatást, akár az ügyvédkedést. akár a közéletnek bármelyik ágát is? Meremi állitani, gyakorlati tapasztalatból, hogy akár a vármegye, akár pedig a belügyminisztérium visszaélést tapasztalt éppen a (magánmunkálatok körül, iha azt tapasztalta, hogy a községi jegyző ihivatalos tennivalóit a miatt miulasztja el, mert magánmunkálatot teljesít pénzért: akkor azt a jegyzőt a legsúlyosabban büntették fegyelmileg. Hiszen a magánmunkálat szabályozásánál as egyik fődirektíva az, hogy magánmunkálatot a jegyző csak hivatalos tennivalóinak elhanyagolása nélkül teljesíthet. Méltóztassanak elhinni, hogy a jegyzőnek ez az általam itt most röviden bemiutatott jogi, erkölcsi, anyagi és fegyelmi felelőssége nemcsak papíron van meg, hanem élő valóság is. Beszédem .végére jutottam, konklúzióin a következő. (Halljuk! Halljuk!) A magánmuna jegyző legális joga, de legális szerzett joga a községi lakosságnak is. Eat a magánmunkálatot egy tollvonással egyszerűen eltörölni nem lehet. (Ügy van! Ügy van!) Nem lehet incidentaliter eltörölni, hanem csak kellő előkészítéssel és nagy körültekintéssel, akár a közigazgatási reform, akár pedig a jegyzői javadalmazás újból való szabályozása során. Még ha a jegyzői magánmiunkálat kérdése érdemleges revízió alá kerül, sőt tovább megyek, még ha maguk a jegyzők követelnék is ennek eltörlését bizonyos kártalanítás fejében: én mint közigazgatási ember azt mondom, hogy az Öszs'zes (magánmunkálatokat nem lehet eltörölni. (Ügy van! Ügy van!) Revízió alá lehet venni az ügykört, szelektálni kell, — ez a revízió során megtörténhetik és Papp József t. tagtársammal együtt talán mindketten megérjük — megfelelő taxációval teljesen megnyugtató megoldáshoz, juthatunk abban a tekintetben, hogy bizonyos

1 ma megengedett magánmunkálatokat teljességükben, maisokat bizonyos értékhatáron felül el lehet venni a jegyzőktől. (Helyeslés.) Sőt még abba is szívesen belemennék, hogy a jegyzők a megmaradt magánmunkálatot, amelyet a jövőben is el kell látniok, díjtalanul teljesítsék és legfeljebb bizonyost illetékben vagy az okmányokra ragasztható bélyeggel történjék lerovás. De — ismétlem — az egész magánmunkálatot nem lehet kellő előkészítés nélkül, sőt még kellő előkészítés után sem, teljesen eltörölni. Hivatkozhatom a t. Felsőház minden tagjára, hogy a mai idők, a mai nehéz pénzügyi és gazdasági helyzet legkevésbbé sein alkalmasak akár arra, hogy a jegyzői magánmun12