Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.
Ülésnapok - 1931-51
Az országgyűlés felsőházának 51. ülése 1934. évi február hó 15-én, csütörtökön, báró Wlassics Gyula, Beöthy László és gróf Széchenyi Bertalan elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Gr. Széchenyi Aladár interpellációja a külügyminiszterhez a magyar-orosz diplomáciai kapcsolat felvétele tárgyában. — Az igazoló bizottság jelentése. — A mentelmi bizottság jelentése K. Mándy Sámuel ügyében. — Az 1926 : XXII. t.-c. 32. §-a alapján kiküldött országos küldöttség jelentése az országgyűlés két háza érintkezését szabályozó rendelkezések kiegészítéséről. — A zugirászatról szóló törvényjavaslat. Felszólaltak : Pap József, Némethy Károly, Kölcsey Sándor, Höpfner Guidó, Lázár Andor igazságügyminiszter. — Az ügyvédi rendtartás újabb módosításáról szóló törvényjavaslat. Felszólaltak : Kölcsey Sándor, Pap József, Lázár Andor igazságügyminiszter. — A magyar tengerhajózási vállalatok kedvezményeiről szóló törvényjavaslat. — A külföldi áruk származási helye hamis megjelölésének megakadályozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-én kelt, Washingtonban 1911. évi június hó 2-án és Hágában 1925. évi november hó 6-án felülvizsgált nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. — A Budapesten 1933. évi január hó 13-án kelt magyar-német légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. — A Budapesten, 1931. évi november hó 28. napján kelt magyarlengyel légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. — Az iparfejlesztésről szóló 1931 : XXL t.-c. 34. §-a alapján az állami üzemek tárgyában a m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése. Felszólaltak : Kolossváry Mihály, Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Fabinyi Tihamér és Lázár Andor. (Az ülés kezdődött délelőtt 10 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Mutschenhacher Emil, a felszólalóik jegyzésére pedig gróf Bethlen Pál jegyző urat kérem fel. Mindenekelőtt bejelentem, hogy az évforduló alkalmából a Kormányzó TJr Ö Főméltóságánál Beöthy László alelnök úr megjelent és a Felsőház nevében kifejezést adott a legmélyebben átérzett jókívágatainknak, amelyekért ö Főméltósága köszönetét nyilvánította. Tudomásul 'Szolgál. Mielőtt napirendünk tárgyalására rátérnénk, jelentem a t. Felsőháznak, hogy gróf Széchenyi Aladár ő méltósága a magyar-orosz diplomáciai kapcsolat felvétele tárgyában interpellációt kíván előterjeszteni a külügyminiszter úrhoz. Gróf Széchenyi Aladár ő méltóságát illeti a szó. Gróf Széchenyi Aladár: Nagyméltóságú Elnök tTr! Mélyen t Felsőház! it külügyminiszter úrhoz kívánok kérdést intézni arra vonatkozólag, vájjon az Oroszországgal létesített vagy létesítendő diplomáciai érintkezés felvétele alkalmával élt-e »a kellő óvatossággal. Erre a diplomáciai érintkezésre vonatkozólag már az 1924. esztendőben is történtek bizonyos kísérletezések, amelyek azonban a közvélemény általános felzúdulása következtében (Ügy van! Ügy van!) meghiúsultak. FELSŐHÁZI NAPLÓ III. ; Elismerem t. Felsőház, hogy 1924. év óta a külpolitikai viszonyok lényegesen megváltoztak. Akkor Oroszország félelmetes hatalom volt, míg ma Oroszországot teljesen leköti a Kelet, úgyhogy kénytelen magát nyugat felé biztosítani. Tudom továbbá azt is, hogy Oroszország a párizsi békeparancsok módosítása érdekeben ismételten felszólalt. Jogosan lehet tehát ebből arra következtetni, hogy a mi revíziós törekvéseinket sem fogja ellenezni. Látom ezenkívül azt is, hogy ezzel a lépéssel a mi tisztelt szoimsziédaink terveit némileg kereszteztük, ami mindig örvendetes esemény. Belátom továbbá azt is, hogy a mai súlyos politikai és gazdasági viszonyok között Magyarország nem állhat egyedül félre, nem izolálhatja magát, nem zárkózhatik el a diplomáciai érintkezés elől, amikor az egész világ szóbaáll Oroszországgal. Sajnálatos, hogy ma Magyarország túlságosan gyenge volna egy ilyen eljáráshoz. De 1924 óta a gazdasági viszonyok is lényegesen megváltoztafk, mert az a nagy garral hirdetett és sokat emlegetett ötéves terv Oroszországban nem. vált valóra. A 150 milliós orosz nép a legnagyobb nyomorban van és sokat éhezik. Ilyen körülmények között előre láthatólag importra fognák szorulni mind terményekben, mind állatokban. Nem kell tehát félni attól, hogy Oroszország Európát dumpingáron fogja búzával elárasztani. Ezek az indokok és szempontok mindenesetre indokolttá teszik a diplomáciai érintkezés felvételét. Ma is fennállanak azonban ugyanazok a belpolitikai és erkölcsi (Ügy van! Ügy van!) szempontok, amelyek 1924-ben megakadályozták a diplomáciai és gazdasági érintkezés felvételét. 11 í
