Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-49

Az országgyűlés felsőházának 49. ülése 1933. évi december hó 14-én, csütörtökön. 43 arra való, hogy tárcájában mobil, vagy ha ma nem is mobilizálható, de idő múlva lassan-lassan felolvadó követelés helyett olyan ingatlana legyen, amelynek eladása nagy nehézségekbe ütközik és amelynek fenntartása is nagyon problematikus előnyöket rejt magában rá nézve. A tökeképzés fontosságára különösebben nem kell rámutatnom. Csak sajnálattal hallottam Szőke Gyula igen t. felsőházi tag úr felszólalásából, hogy ő kvázi a kamatmaximálás terére kívánna lépni és hogy három percent körüli kamatnál magasabb kamattételt nem tart ma megengedhetőnek. Azt hiszem, hogy a pénz árának, a kamatnak megszabása ugyanolyan hatással járna, mint egyéb áruk árának maximálása, hogy tudniillik eltűnnék a piacról. A gazdasági élet törvényeibe ilyen erőszakos kézzel beavatkozni nem lehet. Lehet befolyást gyakorolni rá józan intézkedésekkel, és éppen ebben a rendeletben történnek ilyen intézkedések, amelyek bizonyos tendenciákat előmozdítanak» azoknak érvényesülését megkönnyítik anélkül, hogy túlzott merevségbe esnének. À Képviselőházban kifejtettem, hogy éppen a gazdatársadalom érdekében szükségünk lesz arra, hogy bizonyos holt rezsiköltségek csökkentessenek. Sajnálattal állapítom meg, hogy éppen a Szőke Gyula igen t. felsőházi tag úr politikai gondolkozásához közelálló egyik újságban ma vehemens támadás jelent meg a fúziók gondolatával szemben, amely végered; menyben éppen azt a célt szolgálja, amelyet ö akart itt elénk tűzni, tudniillik a kamatterhek és a rezei csökkentését, mert ez a kettő együtt jár. Azon át kell esnünk, hogy a holt rezsiköltség lefaragását olyan eszközökkel is elő kell mozdítanunk, amelyek talán nem minden tekintetben szimpatikusak. A magyar termelés olyan súlyos terhekkel küzd, —nemcsak közterhekkel, hanem a nemtermelő rétegek eltartásának olyan terhei is ránehezednek, — amelyek alól mentesíteni kell. Itt szentimentális jelszavak után indulnunk nem szabad. A termelés alátámasztása automatikusan meg fogja teremteni azokat az elhelyezkedési lehetőségeket, amelyeket természetszerűleg meg kell nyitnunk akkor, amikor ezen holt rezsitényezők keretében elhelyezkedett egzisztenciák elbocsátásáról van szó. A felszólaló urak egyike-másika polemizált az én képviselőházi megállapításaimmal is. Ezeket a polémiákat igen nagy figyelemmel hallgattam, de egyéb megjegyeznivalóm rájuk nincs, mint az, hogy méltóztassanak egészen alaposan elolvasni a Képviselőházban elmondott beszédemet. Ugyanebben a beszédben eleve megfeleltem mindezekre a polémiákra is. Néhány igen értékes részletmegjegyzést hallottunk a vita során, amelyeket természetszerűleg a legnagyobb gonddal fogunk megfontolás tárgyává tenni. Ne méltóztassék elfelejteni, mélyen t. Felsőház, hogy a védett birtok intézményével egészen új jogterületet nyitottunk meg, amelyet természetesen lassan ki kell építenünk. Itt tehát szükség lesz fokozatos rendelkezések kibocsátására. Már a közeli napokban fogjuk közzétenni azt a rendeletet, amely az úgynevezett felügyeleti kérdésről intézkedik és részben a hitelezők által gyakorolható felügyelet, részben pedig a közfelügyelet kérdését fogja szabályozni és ezzel kapcsolatban a peres és nem peres eljárásra vonatkozó egyes szabályokat is magában fogja foglalni. Ezekre a részletekre vonatkozó megjegyzésekre nem kívánok mindre kitérni, egyikre-másikra azonban legyen szabad néhány megjegyzést tennem. , Hoyos ő méltósága az ő tartalmas és nagyon szakszerű beszédében rámutatott néhány kényesebb pontra; így nevezetesen arra, hogy a nagyobbrészt mezőgazdasági jövedelemmel rendelkezők részére biztosítja a rendelet a kamatkedvezményeket és a védettséggel járó egyéb kedvezményeket is. Ez tényleg így áll és ő méltósága említette, hogy éppen ma, amikor a mezőgazdaság jövedelmezősége alászállt, igen könynyen előfordul, hogy egy, más forrásból származó csekély jövedelem felülmúlja a mezőgazdaságból származó jövedelmet. Erre az eshetőségre gondoltunk, — kellett is gondolnunk, — ezért az a pénzügyminiszteri rendelet, amely tulajdonképpen végrehajtási utasításnak tekinthető, bizonyos vonatkozásokban már kimondja, hogy mezőgazdasági jövedelem gyanánt mindig a kataszteri tiszta jövedelem négyszeresét kell számbaveiini, tehát olyan jövedelmet, amely a normális jövedelmezőségnek felel meg, nem pedig a mai krízises világban való jövedelemnek. Ezenkívül még egy pótrendelkezéssel lehetővé tettük azt, hogy olyan esetekben, amikor a jövedelem a kataszteri tiszta jövedelem négyszeresét felülhaladja, ez a magasabb tiszta jövedelem vétessék a mezőgazdasági jövedelem alapjául. Vagyis van egy szuppozició, amely a mezőgazdaságnak határozottan javára szolgál, de ha a tényleges jövedelem ezt a feltételezett jövedelmet meghaladja, akkor a tényleges jövedelem számít mezőgazdasági jövedelemnek. Mélyen t. Felsőház! Felemlítették ketten vagy hárman a felszólaló igen t. felsőházi tag urak közül azt is, hogy mi lesz a sorsa azoknak, akik a védett birtokkategóriába nem tudnak bejutni annálfogva, mert nincsenek a kataszteri tiszta jövedelem tizenötszörösének erejéig bekebelezett teherrel megterhelve és annak az aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy ezekkel szemben talán erősebb nyomás fog érvényesülni a hitelezők részéről, vagyis, hogy a hitelezők mobilitásának megóvása ezeknek a követeléseknek a behajtását fogja maga után vonni. Érintkezésbe léptem ebben a kérdésben a pénzintézetek vezetőségével és tőlük megnyugtató kijelentéseket kaptam arra nézve, hogy ezeket az eseteket a legmesszebbmenő méltányossággal fogják kezelni és egyáltalában nem fognak olyan magatartást tanúsítani, amely ezeknek a követeléseknek méltánytalan behajtását jelentené. Azt hiszem, hogy éppen az a közös érdek, amelyre előbb utaltam, a legerősebb garanciája annak, hogy a hitelezők tényleg így is fognak a gyakorlatban eljárni, mert külöüösen a hitelezőknek az érdeke az, hogy ezek a kevésbbé eladósodott fizetőképes egyedek megmaradjanak mint jó adósok, mert az ezekkel szemben fennálló követeléseket 100% erejéig szerepeltethetik a mérlegükben és az ezektől kapott váltók mindig szívesen látott reeszkompt-anyagot képeznek úgy a fővárosi pénzintézeteknél, mint a Nemzeti Banknál is. j A rendelet végrehajtása során természetszerűleg érvényesülni fog bizonyos individuaI lizáló szempont. A felszólaló urak egyike-másika kifogásolta azt, hogy az individualizáló szempont nem érvényesül kellőképpen és kívánatosabbnak tartották volna, ha a kényszeregyezségi elvek alkalmazásával próbálom rendezni ezt az egész matériát, ezt az egész komplexumot. En azt hiszem, hogy maga a rendelet ennek megnyitja az útját. Hiszen a 16. § kifejezetten intézkedik az egyezségi kérdésről I és kifejezetten utal arra a rendeletre, melyet 6*