Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.
Ülésnapok - 1931-68
•^^^™ Az országgyűlés felsőházának 68. ülése 1935. évi január hó 16-án, szerdán, báró W lassics Gyula, Beöthy László és gróf Széchenyi Bertalan elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Csik József napirendeló'tti felszólalása a saarvidéki népszavazás tárgyában. — Verebély Jenő interpellációja — az ideiglenes pénzügyminiszterhez — a tatarozási és modernizálási rendelet tárgyában. — Fabinyi Tihamér ideiglenes pénzügyminiszter válasza. — Elnök kegyeletes megemlékezése Antal Géza és Hutyra Ferenc elhunytáról. — Galánffy Jánosnak, mint az igazoló bíróság póttagjának eskütétele. — A mentelmi bizottság jelentése Verebély Jenő mentelmi ügyében. Hozzászóltak : Gaár Vilmos, Töreky Géza, Szeberényi Lajos Zsigmond, Csik József. — A mentelmi bizottság jelentése Herczeg Ferenc, gróf Hoyos Miksa, Sámik József és Péchy Manó mentelmi ügyében. — Az 1934. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a foglalkozási betegségek kártalanítása tárgyában elfogadott nemzetközi (módosított) egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. — Gyógyszerészi jóléti intézmény létesítéséről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Balogh Elemér, aki beszéddel üdvözölte a karzaton megjelent Sir Robert Gower angol képviselőt, Gaár Vilmos, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter. — A gazdasági cselédek szolgálati idejéről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Tarányi Ferenc, Beliczey Géza, Szeberényi Lajos Zsigmond, Mészáros István, Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter. — A vasúti árufuvarozás tárgyában Rómában 1933. évi november hó 23. napján kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről és az azzal kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat. — A vasúti személy- és poggyászfuvarozás tárgyában Rómában 1933. évi november hó 23. napján kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről és az azzal kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat. — A rendeletre szóló fuvarlevéllel vasúton küldött áruk fuvarozása tárgyában Rómában 1934. évi március hó 31. napján kelt nemzetközi Megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. — A Madridban 1932. évi december hó 9-én kelt »Távközlés Nemzetközi Egyezményéinek becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. — A Kairóban 1934. évi március hó 20-án kelt »Egyetemes Postaszerződés« becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. — A m. kir. iparfelügyelők 1932. és 1933. évi tevékenységéről szóló kereskedelemügyi miniszteri jelentések. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen tannak : vitéz Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Fabinyi Tihamér, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 17 perckor.) (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Dáni Balázs jegyző urat, a felszólalók jegyzésére pedig Mutschenbacher Emil jegyző arat kérem fel. Tisztelt Felsőház! Mindenekelőtt bejelentem, hogy az új év alkalmából a Kormányzó Ür ö Főméltóságánál Beöthy László alelnök úr megjelent és a Felsőház neveben legmélyebben átérzett jókívánságainknak kifejezést adott, amelyekért ö Főméltósága köszönetét nyilvánította. A bejelentést a Felsőház tudomásul veszi. Bejelentem továbbá a t. Felsőháznak, hogy a Kormányzó Ür Ö Főméltósága Budapestre történt bevonulásának tizenötödik évfordulója alkalmából a Felsőház részéről nyilvánított jókívánságokért őszinte köszönetét nyilvánította. A Felsőház a bejelentést tudomásai veszi. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy Csik József ő méltósága a Saarvidéki népszavazás tárgyáFELSÖHÁZI NAÍLÓ III. ban napirend előtti felszólalásra kért engedélyt. Csik József ő méltóságát illeti a szó. Csik József: Nagyméltóságú Elnök Űri Mélyen t. Felsőház! Napirendelőtti felszólalásom célja az, hogy röviden rámutassak a Saarvidéki népszavazás eredményére és ezzel kapcsolatos tanulságokra. Mélyen t. Felsőház! Talán nincs senki, aki a legnagyobb elismeréssel ne adóznék annak a legendás, niibelungi hűségnek, amely a Saarvidéki népszavazás alkalmából a vidék lakossága részéről Németország irányában megnyilvánult. Hiába volt 15 év elidegenítő politikája, hiába a francia pénz biztonsága, hiába a gazdasági jólét telje, hiába a vallási érzékenység túlfokozása, hiába a világnézeti ellentétek kihegyezése, hiába minden izgatás és erő: amikor a lakosság rendelkezésére bocsátották azt, a jogot, hogy saját sorsa felett maga rendelkezhetett, elementáris erővel nyilatkozott meg Németország mellett. Amikor csodáljuk ennek a hűségnek frappáns megnyilatkozását, ugyanakkor lehetetlen észre nem vennünk ennek a hűségnek primus motorát, amely nem más, mint a nemzeti léleknek, a népi közösségnek mindent és mindenkit átformáló ösztönös ereje. Ez az erő többet jelent minden írott törvénynél, többet jelent minden hivatalos rendelkezésnél, többet jelent minden békeokmánynál, mert ez az erő a léleknek 70
