Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-65

Az országgyűlés felsőházának .65. ülése 193U. évi június hó 21-én, csütörtökön. 403 han kapják meg a képesítést a mezőgazdasági tudományokból, hanem ezekben az alsófokú mezőgazdasági iskolákban. Ha ez sikerül, én hiszem és bízom abban, hogy a magyar mezőgazdaság mégis ki tud majd vánszorogni ebből a mai nehéz helyzetéből. A földmíveléstigyi miniszter úr ő nagyméltóságához volna még egy kérésem ugyancsak a mezőgazdasági szakoktatással kapcsolatban. A téli gazdasági tanfolyamok szükségességét kell itt megemlítenem, hiszen különösen az Alföldön, általában azokon a vidékeken, ahol nincsenek a szomszédságban magasabbfokú gazdasági szakiskolák, minden községben és városban rá vannak utalva a téli gazdasági tanfolyamok megtartására. Ezen a téren nagyon nagy szerepet töltenek be a gazdasági felügyelők által kreált téli gazdasági tanfolyamok. Ujabban a közgazdasági egyetem nagynevű rektora, dr. Reichenbach Béla ő méltósága asszisztenseivel vidékenként kisgazdaszámtartási tanfolyamot tartott. Az elmúlt tél végén Csanád és Csongrád vármegyékben tartott ilyen tanfolyamokat, ahol a kisgazdákat megtanították a számadások vezetésére. Azt kell mondanom, hogy megtanították, mert azok a kisgazdák ma is a legprecízebben vezetik a számadásaikat, amelyekből látják egész évi munkájuk eredményét és veszteségeit, amiből azután az év végén levonják a tanulságot. Végtelenül üdvösek ezek a tanfolyamok, éppen azért ezeknek továbbfejlesztését kérem az egész ország különböző részein, különösen ott, ahol tanyarendszerű kis» gazdaságok vannak. Ezzel kapcsolatosan meg kell emlékeznem még egy másik tanfolyamról is, amelyet az állattenyésztési, élettani és takarmányozási intézetnek nagynevű igazgatója: Zaitschek Artúr igazgató úr rendezett és rendez. Kérem, hogy ezeket a tanfolyamokat szintén karolja fel a földmívelésügyi miniszter úr és tegye lehetővé ezeknek megtartását, bár tudom, hogy budgetje sok mindent nem tesz lehetővé, de ez a legreálisabb dolgok egyike. Különösen azokon az alföldi részeken, ahol a takarmányozási viszonyok mindig hiányosak és rosszak voltak, végtelenül sokat tanul ezen a réven az ifjú gazdageneráció. Mert ahol nagyobb gazdasági szakiskolák vannak, ott mód van arra, hogy a szaktudományokat ezek révén szívja magába a gazdatársadalom, de nálunk az Alföld kietlen részén, ahol egyáltalában nincsenek ilyen gazdasági szakiskolák, ezekkel a téli tanfolyamokkal lehetne a szakiskolákat pótolni. Beszédem végére értem. A legnagyobb bizalommal és a legnagyobb tisztelettel vagyok a kormány iránt és különösen a miniszterelnök úr ő nagyméltóságának személye iránt, akiben bízom és hiszem, hogy azokat az elgondolásokat készíti elő, amelyek ennek a szerencsétlen csonka hazának sorsát jobbrafordítják. A miniszterelnök úr az az ember, aki ezt meg tudja tenni. Ebben a gondolatban kívánom, hogy sokat dolgozzék velünk együtt, sokat dolgozzunk mindannyian, hogy ennek az országnak nehéz sorsán enyhítsünk. A törvényjavaslatot ebben a gondolatban elfogadom. (Éljenzés és taps. A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Mészáros István ő méltósága. - • - .•>,... Mészáros István: Nagyméltóságú Elnök Űr! Méltóságos Felsőház! Méltóztassanak megengedni, hogy néhány percre igénybevegyem a Felsőház méltóságos tagjainak szíves tűFELSÖHÁZI NAPLÓ III. relmét. (Halljuk! Halljuk!) Most, amidőn az 1934/35. évi költségvetés tárgyalása folyik, a méltóságos Felsőház tagjai közül többen megemlékeztek a mezőgazdasági munkásproblémákról és a munkások szociális problémáiról, amiért nekem, mint munkásnak csak hálás köszönetet kell mondanom. Megemlékezett Csik József ő méltósága a munkáskérdésekről olyan irányban, hogy összehasonlította az ipari és mezőgazdasági munkásokat és ebben a felszólalásában azt méltóztatott mondani, hogy igenis a mezőgazdasági munkásságnak van érdekképviselete. Igen, méltóságos Felsőház, van és ezt az érdekképviseletet a sajtóban igen sokszor támadják, pedig ebből az érdekképviseletből alakult ki a mezőgazdasági muukásszakosztály és ez a munkásszakosztály hatékony tevékenységet fejt ki a mezőgazdasági munkásügyekben és kérdésekben és az ő határozatait továbbítja az illetékes fóru mok elé. Méltóztassanak megengedni, hogy elmondjam, hogy ez ta munkásszakosztály 12 év óta működik a mezőgazdasági kamarában és mind a körzetkamarában, mind az országos kamarában is ott vannak az ország legnagyobb gazdái, velük együtt ül a mezőgazdasági munkásság is és soha sem' adódott alkalom arra, hogy a mezőgazdasági munkásság hozott határozatait azok az intelligens, gazda úri embereik egyszer is lekicsinyelték volna, egyszer is mellőzték volna, egyszer is azt mondták volna a munkásságnak, hogy nem jogos a^te követelésed. (Igaz! Ügy van!) Ebből megállapítható és ez mind a körzeti kamarai elnök uraknak, mind pedig gróf Hoyos Miksa országos kamarai elnök úrnak elismeréséül szolgál, hogy mindig szívükön viselték a mezőgazdasági munkásság sorsát és bízom is benne, hogy a mezőgazdasági érdekképviseleteken keresztül egy nagy szociális feladat megvalósítását vívja ki az érdekképviseleti rendszer. Méltóságos Felsőház! Előttem felszólalt igen t. barátom nagyon szépen, gyönyörűen emlékezett meg a munkásság helyzetéről és nyomoráról. Ez úgy van, ahogyan mondta, csak annyit teszek hozzá, hogy az a mezőgazdasági munkás feláldozta a családját, életét és lemondott mindenről. Azt kell mondanom, hogy le kellett mondania a mindennapi kenyeréről is azért, mert nem volt meg a (mindennapi kenyérre való keresete. Az is fennáll a mezőgazdasági munkásnál, hogy az ingyenkenyér, az ingyen ikiosztott liszt után nem nagyon szeret kapni, mert önérzetes a mezőgazdasági .munkás, inkább munkaalkalmakra vágyik, imintsem arra, hogy munkaalkalom nélkül ingyenkenyeret, vagy ingyenkiosztást kaphasson. Méltóságos Felsőház! Méltóztassék figyelembe venni, amire Csík József ő méltósága is rámutatott, hogy a mezőgazdasági munkásság nagyrésze ipari munkában volt segédmunkásként alkalmazva. Mit látunk? Azt látjuk, hogy nincs most ipari munka, ahol a mezőgazda sági munkás, mint segédmunkás elhelyezkedhessék. A mezőgazdasági viszonyokról nagyon sok szó esett itt a Felsőházban. Az a mezőgazda szívesen adna munkát és ad is, amikor a tehetsége megvan és a teherbíróképességo ezt elbírja, de méltóztassék elgondolni, amikor fájdalommal kell megállapítanunk, hogy a gazdának sincs jövedelme, hogyan legyen a mezőgazdasági munkásnak? (Ügy van!) Elsőben fel kell támasztani és meg kell erősíteni a magyar gazdatársadalmat, (Helyeslés.) mert 61