Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-64

Az országgyűlés felsőházának 64. ülése 1934. évi június hó 20-án, szerdán, báró Wlassics Gyula elnöklete alatt Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1934/35. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Felszólaltak : Gaár Vilmos, vitéz Purgly Emil, Morvay István, Cicatricis Lajos, vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kör m íny résééről jelen vannak : vitéz Gömbös Gyula, Fabinyi Tihamér, Hőman Bálint, Jmrédy Béla, Kállay Miklós, Kánya Kálmán, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Lázár Andor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 18 perckor.) (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Bezerédj István, a felszólalók jegyzésére pedig gróf Khuen-Héderváry Károly jegyző urat kérem fel. Bemutatom a budapesti kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi kara részéről megválasztott Nékám Lajos felsőházi tag megbízólevelét. A megbízólevél megvizsgálás és jelentéstétel végett kiadatott az igazoló bizottságnak. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy az igazoló bizottság beadta jelentését a hozzáutalt igazolási ügyekben. A jelentés kinyomatik, szétosztatik, napirendre tűzése iránt pedig később történik intézkedés. Bemutatom a Képviselőház elnökének átiratát, amelyben értesít, hogy a Képviselőház folyó évi június hó 14-én tartott ülésében ä 33-as országos bizottságba Beck Lajos, gróf Bethlen István, Biró Pál, Bud János, gróf Esterházy Móric, Éber Antal, Gyömörey Sándor, Ivády Béla, Kállay Tibor, Kenéz Béla, Kozma Jenő, Lakatos Gyula, Mayer János, Nagy Emil, Petró Kálmán, Péntek Pál, Sehandl Károly, Sztranyavszky Sándor, Temesváry Imre, Ugrón Gábor, Wolff Károly és Zsindely Ferenc képviselőket választotta meg. Tudomásul szolgál. Napirend szerint következik az 1934/35. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. , \ Szólásra következik Gaár Vilmos ő méltósága. Gaár Vilmos: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! A kifejlett parlamenti gyaFEL8ÖHÁZI NAPLÓ III. korlat szerint az állami költségvetés országgyűlési tárgyalása lényegében arra szolgái, hogy ezzel a költségvetéssel kapcsolatosan a közéletben tapasztalható kívánalmak és jelenségek kifejezést nyerjenek, amennyiben a Ház tagjai úgy találják, hogy ezek a jelenségek és tapasztalatok érdemesek arra, hogy az ország színe előtt pertraktáltassanak, itt szóhahozassanak és a kormány mérlegelése alá bocsáttassanak; másrészt pedig a költségvetés tárgyalása alkalmas arra, hogy a felszólalók megnyilatkozhassanak a kormány iránti bizalom vagy bizalmatlanság tekintetében a kormánynak eddig megvalósított programmja és ezutánra beígért cselekményei alapján. A pénzügyminiszter úr tegnapi nagyszabású és a mai körülményekhez képest nagyon is megnyugtató beszédének egy részében a legszebb alapot adta meg nekem mai felszólalásomhoz, amikor azt mondotta, hogy az adórendszernek tüzetes és egészen átfogó átalakítása a gazdasági viszonyoknak mai ziláltsága és bizonytalansága mellett nem lehetséges, ellenben nem zárkózik el attól, hogy akár anyagi, akár alaki jogszabályokat alkosson, abban az esetben, ha kirívó aránytalanságok és olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek az adózásnak amúgy is súlyos terheit még súlyosabbakká teszik, amelyeket azonban törvénnyel vagy kormányintézkedéssel elhárítani igen egyszerűen lehetséges. Beszédemben elsősorban ezekre a jelenségekre óhajtok kiterjeszkedni, amelyeket közéleti működésem során tapasztaltam. Az első, amire a mélyen t. kormány figyelmét fel akarom hívni: a szerződés szerint járó és bírói ítélettel megállapított járadékoknak és tartásdíjaknak megadóztatása. Az 1927. évi 300. P. M. számú hivatalos összeállítás értelmében ezeket a jövedelmeket általános kereseti adóval róják meg, ami azt jelenti, hogy az ilyen járadék után kell fizetni 5%-os adót, ennek 40%-át mint rendkivüli pótadót, azonkívül 23.5%-os egyéb járulékos adókat és amennyiben a járadék az 1000 pengőt meghaladja, jövedelemadót is kell fizetni. Méltóztassék azt venni, hogy valamely özvegynek, öreg nyugdíjasnak vagy nőtartást elnyert elvált asszonynak a javára évi 2400 pengő van megítélve. Ez után a tartás után az illető