Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-63

Az országgyűlés felsőházának 63. ülé, kell, hogy foglalkoztasson és amely tényezők elsősorban járulhatnak hozzá ahhoz, hogy a gazdasági bajok valóságos megoldásához közelebb jussunk. Ezzel a gazdasági politikával és ezzel a termelési politikával kapcsolatban vagyok bátor most egy-két kérdésre rámutatni. Azok a tárgyalások, amelyeket a minket elsősorban érdeklő piacokat jelentő országok kormányaival folytattunk, lehetővé tették mezőgazdasági terményeink könnyebb értékesítését és azok a megállapodások, amelyek Rómában jöttek létre, lehetővé fogják tenni számunkra azt, hogy a gabonaértékesítés problémáját a következő kampányban sokkal nagyobb könnyebbséggel oldjuk meg, mint ahogyan az az előző években megoldható volt. Az az áralakulás, amelyet a gabonapiacon tapasztalunk, nemcsak a gyengébb terméskilátások következménye, hanem azoknak a megállapodásoknak is az eredménye, amelyek megfelelő piacokat biztosítanak nekünk a minket érdeklő államokban; nemcsak az olasz és az osztrák megállapodás, hanem a német birodalommal tavasszal történt megállapodás és a Svájccal folyton folyó tárgyalásokban elért eredmények ebben a négy országban olyan piacokat biztosítanak szemes terményeink, elsősorban búzánk számára, amelyek ennek a kérdésnek a megoldását sokkal könnyebben teszik lehetővé, nemcsak az értékesítés, hanem az ár biztosítása szempontjából is. Ezeknek a tárgyalásoknak eredménye tette lehetővé, hogy a boletta rendszerével a jövő gazdasági évben szakítsunk, amint azt már a nyilvánosság előtt is hangoztattuk. A helyébe lépő rendszerre vonatkozó rendelet a közeli napokban fog a 33-as bizottság meghallgatása után kiadatni. Azt hiszem, hogy ez a rendszer teljes sikerrel fog működni a következő évben. Csak arra vagyok bátor rámutatni, hogy az a támogatás, amelyet a boletta révén nyújtottunk a mezőgazdaságnak és amely az államkincstárra is terhet rótt, — annak következtében, hogy a bolettának az értékét, az exportnál természetszerűleg vissza kellett téríteni, mert különben exportképtelenekké váltunk volna, — ez a megterhelés más formában fenn fog maradni és ennek következtében azok a jövedelmek, amelyekkel a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alapot tápláltuk, a következő évben is változatlanul fenn kell, hogy tartassanak. Ezek a támogatások, amint méltóztatnak tudni, tavaly az export-boletta visszatérítésén kívül bizonyos földadómegtérítésben, tarifális kedvezményekben, közmunkaváltság-megtérítésekben és hasonlókban nyilvánultak meg, amelyek mind fenn fognak maradni. Ezenkívül a mezőgazdasági terményeink értékesítésével kapcsolatos kiadások növekedni fognak, úgyhogy ezek a támogatások együtt körülbelül ugyanolyan keretet fognak kitölteni, mint a tavalyi keret, amikor a boletta intézményét fenntartottuk. Több felszólaló, így az előttem szóló Csik József ő méltósága is igen helyesen szóvátette a munkáskérdés kapcsán a közmunkák kérdését. Varsányi ő méltósága egy nagyobb közmunkaprogrammot hirdetett és ennek keretében évi mintegy 25 millió pengős közmunkának foganatosítását javasolta a maga részéről. Ezzel szemben bátor vagyok rámutatni arra. hogy mióta kormányunk helyét elfoglalta, tehát 1932 októbere óta, helyesebben, az első néhány hónap leszámításával, 1933 márciusa óta, 193 U. évi június hó 19-én, kedden. 365 a Népszövetség pénzügyi bizottságával folytatott tárgyalások eredményeképpen kétszer 15 milliós és a most tárgyalás alatt álló törvényjavaslatban további 10 millió pengős kölcsön útján foganatosítandó beruházás tétetett lehetővé, amely kölcsönt az ú. n. transzferalapból merítjük. Ha méltóztatnak figyelembe venni, ho.gy e 40 milliós keretből körülbelül mennyi esik egy évre, akkor méltóztatnak látni, hogy az a keret, amelyet Varsányi ő méltósága itt megemlített, csaknem teljes egészében ki van töltve. Ami egyébként a Programm végrehajtását illeti, az első 30 milliós programm keretében államvasúti beruházásokra kereken 12 millió pengő, út- és hídépítési munkálatokra kereken 5.5 millió pengő, vízimunkálatokra 6.9 millió pengő és egyéb gazdasági célú beruházásokra kereken 5.5 millió pengő volt preliminálva. Ebből az összesen 30 millió pengőt tévő munkálatból 19.5 millió pengő értékű munkálat már végrehajtatott, a további 10 millió pengős munkálat kiadása azzal a 10 millióval együtt, amelyet most fog az igen t. Felsőház a legközelebbi költségvetés keretében remélhetőleg megszavazni, lehetővé fogja tenni, hogy ezeknek a közmunkáknak a menete továbbra is az eddigi tempóban folyjék. Legyen szabad mármost áttérnem arra, hogy az a munka, amelyet a kormány kifejt, eredménnyel csak úgy járhat, ha megfelelő megértéssel és megfelelő kiegészítéssel találkozik a társadalom részéről. Nem politikai támogatásra célzok, hanem arra, hogy a társadalmat egészséges szellem hassa át és a társadalom egészséges szelemének néhány irányelvét leszek bátor röviden megemlíteni. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik a munka és a szorgalom. Arról talán nem kell bővebben beszélnünk, hogy munka nélkül és szorgalom nélkül egy nemzet sem fog tudni boldogulni. A másik a megbízhatóság, a szerződések megtartása, (Élénk helyeslés.) a konjunkturális előnyöknek nem mohó kihasználása. Ebben a tekintetben bátor vagyok utalni különösen arra, hogy idegenforgalmat ebben az országban nem fogunk tudni csinálni, ha az ide tévedő idegennek bőrét lenyúzzuk. Bizonyos szomorú jelenségeket tapasztalunk. Hallom innen is, onnan is, hogy az idejutott idegenekkel szemben más árak érvényesülnek, mint a belföldiekkel szemben. Ezt a legnagyobb mértékben perhorreszkáljuk. Ha volt talán néhány ilyen eltévelyedés, ennek meg kell szűnnie, (Elénk helyeslés.) mert az az egyetlen lehetőség arra, hogy idegenforgalmat, komoly idegenforgalmat csináljunk, ha mi az idegennek teljesen pontos, megbízható szolgáltatásokat nyújtunk. (Helyeslés.) Idetartozik azután a rend, |9 csín, a gondosság, a tisztaság. Az idegenforgalomnak ez nélkülözhetetlen előfeltétele. Svájcnak és Ausztriának idegenforgalmát nemcsak a szép vidék teremtette meg, hanem az is, hogy az idegen ott úgy érzi magát, mint a maga lakályos otthonában. Ezeknek az előfeltételeknek megteremtése nem kerül nagyon sok pénzbe, inkább az egyéni munkának, egyéni törődésnek, a detailokban való aprólékos munkának lehet gyümölcse és eredménye. Egy másik tulajdonság, amelyre határozottan súlyt kell helyeznünk, a takarékosság és igénytelenség. Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a mi gazdasági bajainknak az az oka, hogy nemzeti termelésünk nem elegendő