Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-55

164 Az országgyűlés felsőházának 55. ülése Ez a javaslat elvi ellentétben áll a kor- \ mánynak álláspontjával ebben a kérdésben. A (kormány, mint voltam bátor kifejteni, a törvényhatósági tanácsot azért szüntette meg, mert .annak működését hibásnak találta, mert annak működésében olyan momentumok érvényesülését látta, amelyeket a közigazgatásból ki kíván küszöbölni. A kormány ennek helyébe a polgármester egyéni felelősségén alapuló szakigazgatást kívánja életbeléptetni. (Helyeslés jobb felől.) Ez a tmódosíó javaslat tulajdonképpen nem más, mint a törvényihatásági tanácsnak egy némileg módosított formában való fenntartása. Ezeknél az^ elvi okoknál fogva, amelyekre voltam bátor rámutatni, kérem ennek a módosításnak elutasítását. (Helyeslés a jobboldalon és a ködépen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felszólítom a jegyző urat, hogy olvassa fel a beadott határozati javaslatot. Bezerédj István jegyző (felolvassa Szőke Gyula módosító javaslatát.) Elnök: Az imént felolvastatott Szőke Gyula ő méltóságának módosító javaslata. Ez a Képviselőház által elfogadott szöveggel ellentétes, tehát a módosító javaslatot szembe fogom állítani a Képviselőház által elfogadott szöveggel. Kérdem tehát, méltóztatik-e a 3. §-t a Képviselőház által elfogadott szövegben elfogadni, szemben a Szőke Gyula által benyújtott módosít vánnyal, igen vagy nem? (Igen!) Kimondom tehát a határozatot, hogy a 3. § a Képviselőház által elfogadott szövegben változatlanul elfogadtatott. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a következő szakaszok sorszámát felolvasni. Bezerédj István jegyző (olvassa a 4—12. §-ok sorszámát. A szakaszok változatlanul elfogadtatnak). 13. §! Elnök: A 13. §-nál felszólaló van. Vitéz Görgey László ő méltóságát illeti a szó. vitéz Görgey László: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t- Felsőház! A Felsőház közigazgatási, valamint közjogi és törvénykezési bizottságának többsége a 13. §-nak a Képviselőház által elfogadott szövegéből a 8., 9. és 10. bekezdés törlését javasolja. A 8. bekezdés aziránt intézkedik, 'hogy a polgármester, illetve az alpolgármesterek állásukban a belügyminiszter úr előterjesztésére az államfő által erősíttetnek meg. A 9. bekezdés arról szól, hogy ha ez a megerősítés nem történik meg, akkor állásukat nem foglalhatják el és 30 napon belül új választást kell tartani. A 10. bekezdés pedig azt mondja, hogy azt, akit az t államfő állásában meg nem erősít, mindaddig az ideig, ameddig megbízatásának hatálya tartott volna, ha a megerősítés bekövetkezett volna, sem polgármesternek, sem alpolgármesternek jelölni nem lehet. (Az elnöki széket Beöthy László foglalja el) E bekezdésekben foglalt rendelkezéseknek, amelyek a polgármester és alpolgármesterek választásának hatályosságához az államfő megerősítését kívánják stb., a törvényjavaslat indokolása szerint az a céljuk, hogy a székesfőváros autonómiája ne válasszon meg olyan egyént a törvényhatóság első tisztviselőjévé, vagy -annak helyetteseivé, akiknek kormányzati iránya a nemzeti és a legfőbb állami érdekkel ellentétben állva, azokat veszélyeztetheti. A Felsőház együttes bizottsága szótöbbség193b. évi április hó 19-én, csütörtökön. gel hozott határozatával ezeket a bekezdéseket legfőként abból az indokból javasolja töröltetni a 13. ^-ból, mert az államfői vétójog beiktatásával elérni kíivánt cél már a kandidácionális rendszerrel is kellőképpen érvényesül. Ez normális, konszolidált időkben így is van, a törvényjavaslat azonban előre gondol olyan rendkívüli időkre is, amikor ez a kandidácionális rendszer már nem lesz elegendő ennek a kívánt célnak biztosítására. Szerintem nem deminució a székesfővárosra nézve az, hogy polgármesterének és alpolgármestereinek állásához, illetőleg ezeknek a főtisztviselőknek választásához államfői megerősítés szükséges, mert hiszen ezzel ezeknek az állásoknak súlya és tekintélye csak megnövekedik. Nem éri tehát az autonómiát sérelem amiatt, hogy államfői megerősítéshez • van kötve ezeknek a tisztviselőknek a szolgálatba való belépésük, mert hiszen abból a szempontból kiindulva, 'hogy végeredményben az eddigi választási rendszer megtartásával a törvényhatósági bizottság bizalmának letéteményese kerül a polgármesteri, vagy alpolgármesteri székekbe, alig valószínű, hogy ennek az államfői vétójognak az érvényesítésére valamikor is sor kerülne. Az államfői vétójog gyakorlására különben is mindenkor a kormány alkotmányos felelőssége mellett csak a salus rei pulblicae elve alapján lesz szükség és akkor is csak azért, hogy a székesfőváros vezetésében az az irányzat biztosíttassák, amelynek legfőbb biztosítéka mindenkor az államfő. Mélyen t. Felsőház! Ha ma talán túlzottnak látszik is ez az óvatosság, nem lehetetlen azonban elképzelni olyan időket, amikor a Felsőház bizottsága által a törvény szakaszának ezen törölni kívánt rendelkezései bölcs előrelátásnak fognak bizonyulni. A Felsőháznak a törvényhatóság által választott tagjai, ezek között az én sze'rény személyem is, az autonómiából nyertük mandátumainkat a felsőházi tagság díszes tisztségére. Mi az önkormányzatok képviselői vagyunk itt ebben a teremben és éppen ebből a mi voltunkból kifolyólag semmi körülmények között sem támogatnánk szavazatainkkal egy^ olyan törvényjavaslatot, amely az autonómiának a megsemmisítését, vagy akárcsak a megsértését is célozná. A szóiban levő rendelkezéseiben a törvényjavaslat megfelelő szakaszának az autonómia megsértését egyáltalában nem látom, hanem átérzem azt, amit a belügyminiszter úr ő excelleneiája a Felsőház együttes bizottságában mondott, hogy ezekben a rendelkezésekben nem az autonómia sérelme, hanem alkotmányunk és tradicionális berendezkedésünk védelmét szolgáló intézkedés van. Ebfeől az okból én a Felsőház bizottsági javaslatával szemben a 13. §-t a maga teljes egészében a kilhagyni rendelt bekezdésekkel együtt a Képviselőház által elfogadott szövegben fogadom el. (Elénk helyeslés!) Elnök: Szólásra^ következik Simontsits Elemér ő nagyméltósága. Sim outsits Elemér: Nagyméltóságú Elnök Ur! Igen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szólott felsőházi tag úr ő méltóságának a 13. § jelentőségét, alkotmányjogi tartalmát illető felfogásával nem érthetek egyet, de abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy vele szemben egyetérthetek a belügyminiszter úr ő excellenciájával, aki az imént elhangzott felszólalásában a tőle megszokott lojalitással, nyíltsággal és őszinteséggel megvallotta itt a Felsőház