Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-55

Az országgyűlés felsőházának 55. ülése pedig ez rá fog bizatni a tanácsnokokra és a2 a'polgármesterekre, akkor az egyéni felelősségnek ez a gyönyörű teóriája eloszlik, széjjelfoszlik, elaprózódik. Nemsokára el fog jönm az idő, amikor a kormány is meggyőződik erről és én akkor Örömmel fogom üdvözölni azt a javaslatot, amely a. megszüntetett törvényhatósági tanácsnak mint végrehajtó közegnek 'helyébe okos, helyes közigazgatási szervet fog beiktatni. De a törvényhatósági bizottság is vesztett tekintélyéből az 1930. évi törvénnyel, A törvényhatósági bizottságnak úgyszólván alig volt valami teendője. Egy nagy, erős, hatalmas eszköz volt a kezébe adva, a költségvetés megállapítása. Ám az 1930. évi törvény béklyóba verte a közgyűlést, 8 napot engedélyezett a költségvetés tárgyalására és ezen a 8 napon belül a pártok vezérei nem tudták pártfeleiket úgy megszervezni, hogy éppen a leglényegesebb dolgok kerüljenek színre, ennekfolytán in mediis rebus akadt meg a nyolcadik napon a tárgyalás: amiről éppen beszélni kellett volna, ami a legsebezhetőbb pontja éppen a törvényhatósági közigazgatásnak, az üzemek kérdése soha a közgyűlés színe elé nem kerülhetett. (Szőke Gyula: Ez tévedés, két nap volt rá!) Az egyik üzemről tárgyaltak, tízről-húszról már nem szóltak. Azt mondja az ellenzék egyik-másik szónoka, hogy ez az új javaslat az önkormányzati jogokat korlátozza, ennekfolytán lényeges és nagy sérelem történik az önkormányzati szabadságon. Ezzel szemben azt állítom és be is fogom bizonyítani, hogy ez a törvényjavaslat sokkal több jogot ad a törvényhatóság első szer vének, a törvényhatósági bizottságnak, mint amennyit az 1930. évi törvény biztosított. Az 1930. évi XVIII. te. a törvényhatósági tanács hatáskörébe utalta az 500.000 pengő értéket meg nem haladó f vagyonszerzés, elidegenítés, megterhelés ügyét, minden ezt az összeget meg nem haladó terhes szerződés, egyesség kötését, kötelezettség vállalását, szavatosság vállalását és mindennemű jogügyletet. Ez azt jelentette, hogy a törvényhatósági bizottság a legritkább esetek ben tudott a saját ügyeiről, a saját terhére vállalandó kötelezettségekről határozni. Az új törvényjavaslat azt rendeli, hogy a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozik minden olyan intézkedés, mindennemű olyan szerződéi és jogüe-yIet

% amellvel mesr akarja terhelni magát a főváros. Méltóztassék jól figyelni. Ne tévessze meg a mélyen t. Felsőházat az, hogy ebben a törvényjavaslatban a polgármesternek 100.000 pengő erejéig jogkör biztosíttatik, mert ebben a^ törvényes rendelkezésben az van, hogy a költségvetés keretén belül, vagyis ha a költségvetésben megszavaztak valamit, akkor a polgármester jogot nyer arra, hogy ha ennek a megszavazott intézkedésnek megvalósításánál 100.000 pengőn aluli összegre van szükség, ezt az összeget felhasználja. De a polgármester 50 pengőért nem vásárolhat visszterhesen a főváros számára semmit, ha az nincs a költségvetésben; ez a jog n törvényhatósági közgyűlésnek tartatik fenn. Eddigelé pedig ez a jog 500000 nengőig a törvényhatósági tanácsnak tartatott fenn. Első- és másodosztályú törvényhatósági tagok voltak, nem törvényhatósági bizottsági tagnak nevezte magát akárhány tanácstag, hanem tanácstagnak, megkülönböztetésül a másodosztályú törvényhatósági bizottsági tagoktól, mert nekik tanácsi jogkörük és hatalmuk volt, íme, a törvényjavaslat visszaállítja ezt a jogkört a törvényhatósági bizottság számára. Ezt csak üdvözölni kell, nem pedig korholni. A második vívmány az, hogy az 1930. évi FELSŐHÁZI NAPLÓ III. 193A. évi április hó 19~én, csütörtökön. 153 törvény szakbizottságokat állított ugyan fel, e szakbizottságok igénybevétele azonban vagy a tanácstól, vagy a polgármestertfői függött. (Láng Lajos: Vagy a szakbizottság elnökétől.) Ha tetszett nekik, egybehívták, ha nem tetszett nekik, nem hívták egyibe. Az új törvényjavaslat, ha törvényerőre emelkedik, azt a jogot adja meg a szakbizottságnak, hogy mindenkor meg kell őt hallgatni, mégpedig a törvényhatósági bizottsági ügyek előkészítésénél kivétel nélkül, a polgármester által elintézendő ügyeknél akkor, ha abban az ügyben, a polgármester — ismétlem, megint a költségvetés keretén belül, tehát a törvényhatóság szuverén akaratánál fogva már költségvetésileg elhatározott dologban — 50-000 pengőt meghaladóan intézkedni akar. A szakbizottságok tehát eleven működést fognak kifejteni. A törvényhatósági bizottsági tag, akit polgártársai beküldtek a törvényhatósági bizottságba, tudni fogja azt, hogyha főváros érdekében fejthet ki tevékeny munkát és ez a munka kötelezi is őt arra, míg eddig egyszerűen csak egy vagy két közgyűlésen való megjelenésben és szavazáshan merült ki ennek a törvényhatósági bizottsági tagnak a jogköre. Ezeknek a szakbizottságoknak a nyilvánossága is általános óhajt elégít ki. En ugyan a magam részéről ezt a nyilvánosságot nem tartom olyan nagyon lényeges dolognak, mert hiszen nekem tapasztalatom van —-mint 2* éves törvényhatósági bizottsági tagnak — arra vonatkozólag, hogy ha délelőtt 11 órára volt egy^ bizottsági ülés egyhehíva — tudván, hogy a déli lapok egy órakor jelennek meg — akárhány tag, egyéni hiúságból napirend előtti felszólalásokkal töltötte el az időt addig, amíg az ő felszólalása bekerülhetett a délutáni sajtóba. Később pedig, amikor a dolgok érdeméről volt szó, már megritkult sorokban tárgyalta a bizottság az illető szakkérdéseket. További vívmánya ennek a törvényjavaslatnak az, hogy a költségvetési tárgyalás időtartamát 14 napra terjeszti ki és elrendeli, hogy az üzemek költségvetésének tárgyalása négy napon át tartassék. Ennek a 14 napnak ökonomikus beosztása, amint az előbb is hangsúlyoztam, függ a törvényhatósági pártoktól. Pártok nélkül nincsen közigazgatás- Hiszen az 1920. évi törvény előtt a többség választotta mindig a törvényhatósági bizottságot, a virilistákból 200 tagot, az összpolgárság köréből 200 tagot, mégis alakultak ki pártok; nem mondom, hogy politikai pártok, de városi pártok, mert hiszen ellentétes vélemények nélkül nem lehet határozni, mert egyhangúságot legfeljebb csak egy embernél lehet elérni. Ha többen vannak, mindig többféle vélemény van. Éppen az a bölcs intézkedése a Mindenhatónak, hogy az embernek megadja, azt a lehetőséget, hogy a meggyőző érvek ^ előtt meghajolva, elfogadja mások okos és józan indítványait. A kinevezési jog áthárítása lehetne talán sérelmes? Eddig a törvényhatósági 'bizottság választotta meg a fogalmazóktól kezdve ^az összes tisztviselőket. Ezt a jogot elvették tőle 1930-ban; még a tanácsnokok választását is a törvényhatósági tanácsra ruházták. Most örömmel lehet üdvözölni ennek a javaslatnak azt az intézkedését, hogy a törvényhatósági bizottság azokat, akik az egyes resszortok élén állnak, önmaga választhatja. Ez is vívmány, ez is azt mutatja, hogy nem a törvényhatósági önkormányzat szűkítéséről, hanem az önkormányzati jogkör tágításáról van szó. Egyéb 23