Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-53

Az országgyűlés felsőházának 53. ülése teni a mai rendkívüli idők parancsoló szavát. Mert orni következik abból, 'ha a magyar élet központját, Budapestet nem (tartjuk elég érettnek arra, ihogy maga intézze saját ügyeit? Felfogásom szerint Budapest ezt az eljárást nem érdemli meg és polgársága joggal hálátlanságnak tekinti ezt a múlttal szemben és ennek a felfogásomnak igazolására bátor leszek ennek a múltnak néhány mozzanatát ismertetni. Amikor a törvényhozás 60 esztendővel ezelőtt Pest, Buda és Öbuda városokból megalkotta Budapestet és, megállapította autonómiáját, az 1872. évi XXXVI. te. indokolásában a következő részt olvashatjuk {olvassa): »A magyar államnak olyan központra van szüksége, mely a magyar állam érdekeinek valóságos gyűlhely^e, a magyar államiság eszméjét képviselje és úgy szellemileg, mint anyagilag a részekre hathatós befolyást gyakoroljon. A központ egy hatalmas, alkatrészeiben egységesen szervezett főváros, amely a nemzet szellemi és anyagi fejlődésének leghathatósabb eszközeit folytonosan gyűjtögetve, helyihatósági intézményeinek berendezése által a míveltség és a társadalmi magasabb élvek gyűlő {helyévé váljék. Ehlhez szükséges a törvényhatóság és a végrehajtás egységes berendezése.« Ettől a törvénytől és az abban biztosított autonómiától várták Magyarország megfelelő fővárosának kialakítását, mert olyan volt ez a keret, mint az akkori indokolás mondja (olvassa): »... melyben biztosíttatik a munkálkodási képesség és a közügy iránti érdekeltség számára a müködhetés szabadsága.« Fel tudta-e használni Budapest az ebben az alapvető törvényben neki biztosított autonómiát, meg tudta-e teremteni Magyarország megfelelő fővárosát? Mert ha igen, akkor nem szabad elvenni tőle azt a jogot, amellyel nem élt vissza. Az új magyar fővárosnak 1872-ben 270.000 lakosa volt s ma egymillió embert számlál. Volt akkor 9400 háza, ma 25.808 van. A költségvetése akkor mai értékben 38 millió pengő volt, ma 322,679.000 pengő. Volt akkor két kórháza 1401 ággyal, ma 12 kórház szolgál 7259 beteg befogadására. Betegforgalma akkor 19.550 volt, tavaly pedig 96.315. Érdekes, hogy a halálozások száma 44 pro millről 15 pro millre esett vissza. A közegészségügyi kiadások az akkori 890.000 pengőről 14 millió pengőre emelkedtek. Hatalmasan fejlesztette iskolaügyét és teljesen magyarrá tette, magyarrá nevelte részben idegennyelvű lakosságát. (Ügy van! Ügy van!) Budapest alakulásakor 82 községi elemi iskola volt 17.400 tanulóval, ma van 394 iskola 102.000 tanulóval. Törvényes kötelezettség nélkül tart fenn a főváros két főreáliskolát, négy reálközépiskolát, 10 felsőkereskedelmi iskolát és 15 szakiskolát. Tanügyi kiadásai meghaladják az évi 25 és félmillió pengőt, a régi 767.000 pengő vei szemben. A felnőttek továbbképzésére nagyszámú ingyenes tanfolyam mellett nagyszerű városi könyvtár 14 fiókkönyvtárral áll rendelkezésre. Ebben félmillió kötet áll a közönség szolgálatára, amelyből tavaly 1,150.000 könyvet olvastak. Ez az autonómia teremtette meg a közélelmezés céljaira szolgáló nagyszerű berendezéseket, a vágóhidakat, piacokat, csarnokokat, élelmiszer- és állatvásár-telepeket^ a kenyérgyárat, megépítette hatalmas út- és csatorna hálózatát, amely utóbbira a legutóbb is 16.700.000 pengőt költött. A vízművek hálózata 1103 kilométer hosszú és ezen át tavaly 65 millió köb193U. évi április hó 12-én, csütörtökön. 109 méter vizet szolgáltatott Budapest közönségéi nek. Az autonómia tudta a főváros tulajdonába venni a Gázműveket és az Elektromos Műveket. Mindkettőnek a berendezése a legmagasabb színvonalon áll és tarifáját a megváltás óta lényegesen csökkentette. A közérdekű községi vállalkozásoknak egész sora keletkezett: az idegenek által is dicsért köztisztasági intézmények, világhírű gyógyfürdők, mindenütt elismert kertészeti berendezés, az amerikaiak által is legtökéletesebbnek tartott tűzoltói szerr vezet, a közbizalmat élvező községi takarékpénztár és a kisipari hitelszövetkezet. De éz még nem minden. Nem kívánom szíves türelmüket ezeknek felsorolásával igénybevenni, csak jelezni kívántam azt a tiszteletreméltó nagy munkát, amelyet a főváros a maga önkormányzati életében végzett. Ez az önkormányzat ismerte fel hazánkban először az idegenforgalom nagy gazdasági és politikai jelentőségét és áldozatok árán külön szervet tart fenn, nemcsak ^Budapesten, hanem Bécsben is, az idegenforgalmi érdekek propagálása céljából. Bá kell mutatnom arra, hogy az utóbbi 25 esztendő milyen rendkívül nagy jelentőségű volt a főváros fejlődése szempontjából. Óriási városépítő munka folyt itt és ennek irányítója,^ egyideig vezetője Bárezy István volt,, (•Éljenzés) akinek elévülhetetlen érdemei -vannait Budapest világvárossá való fejlesztése terénNe tessék elfelejteni mélyen t. Felsőház, hogy milyen megfeszített emberbaráti'munkát végzett Budapest, amidőn az összeomlás után à menekültek riagy tömegei gyűltek itt'Össze ée amikor maga a főváros is a legnagyobb, nehézségekkel küzdött a maga dolgainak elintézése körül. Ezt a humanitárius munkát a főváros még ma is folytatja: a nyomorgók nagy tömegeit látja el kenyérrel, a gyámoltalan aggok eltartásáról és a csecsemők neveléséről gondoskodik, ma is 65.000 ingyen ebédet oszt ki, emellett 17.000 szegény gyermeknek -juttat naponta félliter ingyentejet, 11.000 hajléktalan családnak nyújt otthont, ezenfelül az elmúlt esztendőben még 10-000 szegény gyermek nyaraltatá,sáról gondoskodott. Ez a néhány adat mutatja, mélyen t. Felsőház, hogy Budapest nemcsak a kőházaknak, a gyáraknak, az irodáknak >a telephelye, hanem nemesen érző' szívével és szociális érzékével természetes vezetője a magyar életnek. De nem volna teljes a múltról adott kép, ha nem említeném meg azt, hogy mit tett a főváros a lelki élet, a hitélet szolgálatában. A kommunizmust követő 'hitéleti reneszánsz különösen igénybe vette a főváros áldozatkészségét. Az elmúlt 10 esztendő alatt 10 katolikus templom épült Budapesten és ezeknek a költségeihez a főváros 3.5 millió pengővel járult hozzá, ugyanezen idő alatt a többi felekezetnek 1,556.000 pengő templom építési segélyt juttatott, évi költségvetésében pedig 250.000 pengő terhet visel felekezeti segélyek címén. Azt is örömmel kell kiemelnem, hogy a főváros templomai nem üresek, a hívőknek olyan tömegei keresik fel templomainkat, hogy ez a külföldiek előtt is feltűnik, "úgy, hogy nem egy alkalommal hallottam azt a megjegyzést, hogy más nagyvárosok templomaiban alig találnak annyi férfi-liivőt, mint Budapesten. ; A 60 év városfejlesztési eredményeiről még csak a vagyonmérleg néhány számadatát le; szék bátor előadni. Az egyesítés időpontjában mai értékben 139.3 millió pengő vagyona és 36 millió pengő "adóssága, tehát* 103 millió