Felsőházi napló, 1931. III. kötet • 1933. december 13. - 1935. március 8.

Ülésnapok - 1931-51

Az országgyűlés felsőházának 51. ülése 1934. évi február hó 15-én, csütörtökön. 91 Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. t Kérem a jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat címét s azután a szokásos módon szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző: (olvassa a törvényjavaslat címét és szakaszainak sorszámát. A címet és a szakaszokat a Felsőház hozzászólás nélkül elfogadja). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgy altatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott szerkezetben igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház »a Budapesten 1933. évi január hó 13-án kelt magyar-német légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről« szóló törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben Változatlanul elfogadta, amiről a Képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságok együttes jelentésének tárgyalása »a Budapesten 1931. évi november hó 28. napján kelt magyar-lengyel légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről« szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa tai bizottságok együttes jelentését). Elnök: Kíván valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni'? (Nem.) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e »a Budapesten 1931. évi november hó 28. napján kelt magyar-lengyel légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről« szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kiimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat címét s azután a szokásos módon szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvasna a törvényjavaslat címét és szakaszainak sorszámát. A címet és a szakaszokat a Felsőház hozzászólás nélkül elfogadja). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgy altatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e ezt a részletes tárgyalás során elfogadott szerkezetben igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, <hogy a Felsőház »a Budapesten 1931. évi november hó 28. napján kelt magyar-lengyel légiforgalmi _ egyezmény becikkelyezéséről« szóló törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a Képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság jelentésének tárgyalása »az iparfejlesztésről szóló 1931. évi XXL te. 34. §-a alapján az állami üzemek tárgyáFELSÖHÁZI NÎAPLO Hl. , ,, ban« a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek az országgyűlés elé terjesztett jelentése tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a bizottság jelentését.) Elnök: Szólásra jelentkezett Kolossváry Mihály ő méltósága. Öt illeti a szó. Kolossváry Mihály: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Rövid felszólalásomban mindenekelőtt kijelentem, hogy a kereskedelemügyi miniszter úrnak ezt a jelentését nemcsak magamévá teszem, hanem annak minden részét egészében és teljességében elfogadom. Teljes elismerés illeti a kereskedelemügyi miniszter urat azért, hogy ezt a nehéz problémát, a közüzemek kérdését, amennyire az államkincstár és a nemzeti érdekek engedték és kívánták, az ipari magánérdekeltségek figyelembevételével és az 1931 : XXI. te. 34. §-ának szemmeltartásával szerencsésen megoldotta, hogy szerencsésen átevezett Scylla és Charybdis között —- mert hiszen mindkét oldalon erős viták voltak az állami üzemeknek jogosultsága, vagy jogosulatlan volta felett — és kereskedelmileg bölcsen és a gyakorlatiasság szempontját is szemmel tartva vonta szűkebbre egyes üzemek kereteit, vagy pedig megszüntette azokat egészen, aszerint, amint további fennállásuk az eddigi keretekben szükségesnek 'mutatkozott állami, közellátási, vagy árszabályozási szempontból, avagy ilyen szükséglet nem mutatkozott. Ez a jelentés igazolja azt, hogy a kereske delemügyi miniszter úr az ipari, de — amint a jelentés egyes pontjaiból látjuk — különösen a kisipari érdekeket tartotta szeme előtt és azokat védte. Ezek a kisipari üzemek, a kéziipari kis üzemek tényleg meg is érdemlik a védelmet, mert hiszen az ipari, különösen a kéziipari fellendülés eminens érdeke nemzetünknek. De különösen örvendetes megnyugvással mutatóik rá a jelentés második fejezetének (4.) pontjára, amely a hadiárva intézetekről, a hadiárva üzemekről, tanműhelyekről szól. Felszólalásom tulajdonképpeni indítéka ez. A hadiárva intézeteket a kereskedelemügyi minisztérium a volt népjóléti minisztériumtól kapta. Születésüktől kezdve gyengéd szeretettel ós gondossággal ápolt intézetek voltak ezek, amelyeknek egész nevelési rendszere hazafias, nemzeti és valláserkölcsi alapokon épült fel. A nemzet a háborúban elesett hősök iránt való kegyeletét tiszteletreméltó nobilitással rótta le az ezekben a hadiárva intézetekben nevelt hadiárva gyermekek megmentése által. Amikor azonban ilyen nagy szociális feladatot teljesítettek, egyúttal felbecsülhetetlen szolgalatot is tettek ezek a hadiárva intézetek, az ipari életnek, az iparfejlesztésnek, mert vallásos es hazafias nevelésük által szakszerűen kiképzett, testben és lélekben erőteljes, etikai alapokon felnőtt iparos segédeket adtak az ipari műhelyeknek. Nem tudom, melyik volt értékesebb, nagyobb és becsülendőbb a kettő közül: ezeknek az intézeteknek az elesett hősök iránt lerótt kegyelete, vagy pedig az élő nemzetnek adott szolgálata? A meghalt hősöknek ilyetén módon való kegyeletben tartása, vagy pedig az, hogy okos, nemzeti, vallásos és hazafias neveles által ezek a hadiárva intézetek, ipari tanműhelyek olyan iparos ifjúságot bocsátottak ki az életbe, 13